Robert Burns a magyar Parlamentben – 2. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Robert Burnst, a XVIII. században élt romantikus költőt, a skótok néhány évvel ezelőtt minden idők legjelentősebb skót személyiségének választották: The Greatest Scot. Egy sajátos helyzetben a magyar Parlament épületében, az Országgyűlés plenáris ülésén szavalták el Az ördög elvitte a fináncot című versét. Az eseményre a XXI. században került sor, igen érdekes körülmények között.
Nem gyűrt le minket senki, bár fölöttünk vad vihar dult,
s most néhány lelketlen kufár nagysebtiben elárult.
Ha angol kard jön ellenünk, az bennünket le nem ver,
de angol pénz lett végzetünk…
Egy országban annyi gazember!
(Robert Burns: Skót hírnevünk,
részlet, Képes Géza fordítása)
Burns életét, munkásságát, hatását a világirodalomra és a kultúra egyéb területeire múlt heti írásunkban mutattuk be. Kiemeltük, hogy Burns „becsületes” polgári foglalkozása adószedő, -ellenőr, finánc volt, és mesterségét több versében is megénekelte.
Robert Burns (Calum Colvin műve, 2002)
Írásunkban most egyetlen verséről lesz szó, „Az ördög elvitte a fináncot” címűről, amely 2004-ben elhangzott a Parlamentben is.
A magyar Országgyűlés nem az a hely, ahol verseket szoktak felolvasni. Különösen érdekes az, ha mindezt egy miniszter teszi. Még pikánsabbá teszi a helyzetet, ha a pénzügypolitikáért felelős miniszter teszi mindezt.
Politikai előzmények
A rendszerváltást követő trauma hatásain (infláció elszabadulása, gazdaság visszaesése, foglalkoztatottság csökkenésem, államháztartás pozíciójának jelentős romlása) az ezredfordulóra jórészt sikerült túllépni, köszönhetően az 1995-ös Bokros-Surányi csomagnak, illetve a Horn- és az első Orbán-kormány szigorú költségvetési politikájának. Az ezredfordulón az államadósság alig haladta meg GDP arányosan az 50 %-ot (2000-ben 55 %, 2001-ben 52 % volt), az államháztartási hiány az ún. Maastrichti kritériumokban előírt 3 % körül mozgott (2000-ben 2,9 %, 2001-ben 4 % volt). Magyarország közeledett az EU-belépés előfeltételeként kötelező fejezeti tárgyalások lezárásához. A GDP növekedése meghaladta az akkor már EU-tagállamok gazdasági növekedését (ez felzárkózást is jelentett), az infláció lecsökkent 10 % alá. Mindez megalapozta Magyarország EU-tagságát, illetve az euró bevezetése is belátható távolságba került.
A 2002-es országgyűlési választások első fordulóját – sokak meglepetésére – az MSZP igen nagy fölénnyel megnyerte. Érdekesség – és ennek jelentősége volt a későbbiekben –, hogy az MSZP listáját miniszterelnök-jelöltként a pártonkívüli Medgyessy Péter vezette.
Burns, whisky, haggis
Már a választási küzdelemben ígéretháború alakult ki a FIDESZ és az MSZP között, folyamatosan rálicitáltak egymás népszerűség-hajhászó döntéseire, sőt a választások előtt a kormányzati pozícióban lévő FIDESZ költekezésbe is kezdett (ezt minden kormányzat megtette a választások előtt 1990 és 2006 között). Ez a költekezés, és a választások második fordulójára tett lépések kevésnek bizonyultak, a választásokat az MSZP nyerte meg, és az SZDSZ-szel koalícióra lépve kormányt tudtak alakítani.
Medgyessy olyan kormányt alakított, amelyben pártonkívüliek, illetve a kormánypártok belső köreihez nem tartozó személyek is kulcspozíciókat foglaltak el (szakértői kormány). A pénzügyminiszter László Csaba lett.
A jóléti rendszerváltás programja
Az újonnan alakult kormány gyorsan nekikezdett a választási ígéretek megvalósításának. Meghirdették a „jóléti rendszerváltásnak” elkeresztelt száznapos programot, de bőven száz napon belül megtörténtek a reformlépések. A hosszú távra gondolt intézkedéseket gyorsított ütemben valósították meg. Az ellenzék szinte egyhangúan támogatta ezeket a javaslatokat.
A száznapos programot követően újabb száznapos programot is bejelentettek, amelyben további kiadásokat fogadtak el. Az ellenzék ezeket a javaslatokat is támogatta.
A béremelések, a 13. havi nyugdíj, a lakásprogram, az agrártermelők adósságrendezése stb. már a 2002-es költségvetést is jelentősen megterhelték, de teljes összegben csak a 2003-as mérlegben éreztették hatásukat.
A bajok már 2002 őszén megmutatkoztak, a gazdasági növekedés elmaradt a várttól, a várható költségvetési hiány lényegesen több lett, mint korábban tervezték. Mindezt részben „ráverték” az előző kormányzati ciklus költekezésére (ez szintén általános jelenség kormányváltásokkor, de gyakran még a pénzügyekért felelős miniszterek váltásakor is), illetve „kreatív technikákkal” („trükkök százai” – Gyurcsány Ferenc) fedték el. A pénzügyminisztériumi szakértőket a Medgyessyhez lojális László Csaba megnyugtatta, hogy kezelni tudják majd a gondokat (igaz, sokuk ebben kételkedett).
A bukás előzményei
Az államháztartás helyzete 2003 közepére már jól látható módon negatív irányba váltott, ezért a PM-ben kidolgoztak egy megszorító csomagot, amely nem annyira a kiadások csökkentésén, hanem az áfa emelésén, adókedvezmények megszüntetésén, és a személyi jövedelemadó csökkentésének későbbre halasztásán alapult. A Kormány 2003. július 16-i ülésén elfogadták a csomagot. Ugyanezen a kormányülésen fogadták el az euró bevezetésének 2008. január 1-jei céldátumát is.
A kormányülést követő sajtótájékoztatón részt vett Járai Zsigmond jegybankelnök is. A miniszterelnök főleg az euró bevezetésének előnyeiről tájékoztatta az újságírókat.
László Csaba, Medgyessy Péter, Járai Zsigmond a sajtótájékoztatón
A megszorító intézkedések kommunikációját „meghagyta” László Csabának és más munkatársainak, akik a miniszterelnök tudomásával bejelentették a várható lépéseket.
A kormánypártok politikusainak a bejelentések egyrészt váratlanok voltak (tájékoztatást ugyan kaptak, de nem hitték el a helyzet súlyosságát), másrészt elfogadhatatlanok. Már az ősz folyamán mindent megtettek a tervezett intézkedések ellehetetlenítése érdekében. Sikeresen!
Hiába voltak a kormányzatban erős pénzügyi ismeretekkel rendelkező személyek (Medgyessy korábban kétszer is volt pénzügyminiszter, László Csaba pályája első szakaszát a PM-ben töltötte, és egészen a közigazgatási államtitkári funkcióig emelkedett, Medgyessy kabinetfőnöke, Draskovics Tibor szintén régi pénzügyes volt, ő korábban a Horn-kormány idejében volt a PM közigazgatási államtitkára), az MSZP és az SZDSZ befolyásos köreitől távol estek, és ez meghatározta politikai esendőségüket.
A pénzügyminiszter menesztése
A 2004-es költségvetést ugyan még elfogadta 2003 decemberében a Parlament, de 2004 januárjának első napjaiban kiderült, hogy a néhány héttel korábban számolt 5,2 %-os államháztartási hiány 0,4 %-kal magasabb, 5,6 % volt 2003-ban. Magyarázat ugyan volt, de Medgyessy vezéráldozatra kényszerült, 2004. január 7-én bejelentette László Csaba pénzügyminiszter menesztését.
Januárban az is kiderült, hogy a következő pénzügyminiszter Draskovics Tibor lesz.
Tulajdonképpen a miniszterváltás rendben lezajlott volna, ha nem iktatnak be rendkívüli ülésnapot 2004. január 26-ára. László Csaba még regnáló pénzügyminiszterként napirend előtti felszólalásra jelentkezett, és megkapta a szót (az ülésen Medgyessy Péter miniszterelnök nem vett részt).
Felszólalásának parlamenti jegyzőkönyv szerinti részletét közreadjuk:
|
ELNÖK: … A kormány nevében László Csaba pénzügyminiszter úr kért szót. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr, ötperces időkeretben. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban. – Az elnök csenget.)
DR. LÁSZLÓ CSABA pénzügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A sors külön kegyének tekintem, hogy ülésszakon kívül utoljára megoszthatom néhány gondolatomat önökkel. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) A látszat csal. A látszat az, hogy a magyar gazdaság bajban van. A valóság ezzel szemben az, hogy az általunk elindított gazdaságpolitikával sikerült új lendületet adni a magyar iparnak és a hazai beruházásoknak. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban. – Taps az MSZP soraiban. – Révész Máriusz közbeszólása.) Mindezek eredményeként ismét egyre több embernek van munkahelye, és végre kedvező hírek érkeznek (Gyürk András közbeszólása.) a külkereskedelem és a fizetési mérleg felől is. A reálgazdaság tehát, köszöni szépen, jól, sőt egyre jobban van.
Az új kormánynak emellett számos régi adósságot is sikerült mind ez idáig rendeznie. Lezártuk a csatlakozási tárgyalásokat, rendbe tettük az EU által kifogásolt belső ellenőrzési rendszert, befejeztük a kárpótlási folyamatot, behajtottuk az orosz adósságot (Derültség a Fidesz soraiban.), az eredeti terveknek megfelelően tettünk pontot a nyugdíjreformra. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) A Postabank, az FHB és a Konzumbank eladásával véget ért a bankprivatizációk kora is. Bevezettük az evát, csökkentettük a társasági adó és a személyi jövedelemadó mértékét, s megtettük az első lépéseket a fix összegű egészségügyi hozzájárulás megszüntetése felé is. (Közbeszólások a Fidesz soraiból.) Új beruházásokat csábítottunk Magyarországra, és az állam is nagyobb szerepet vállal magára a fejlesztésekből.
A múlt héten került az alapkőletételre sor például Nyíregyházán az Electroluxnál, és megduplázza magyarországi kapacitását például a Nokia is. Az idén elindulhat a 4-es metró építése is. A számok azt mutatják, hogy sikeres volt a tőzsdefejlesztési program is. A kormányváltáskor 8000 pont körül állt a tőzsdeindex, ma, mielőtt eljöttem a parlamentbe, 9775 pont volt az aktuális BUX-index. (Moraj a Fidesz soraiban.) Elfogadtuk az üvegzsebtörvényt, amely szisztematikus végrehajtásával átláthatóbbá teheti az állami gazdálkodást. (Folyamatos zaj. – Az elnök csenget.)
Miért vagyunk akkor itt, miből táplálkozik a válságérzet? Tisztelt Képviselők! Az elmúlt másfél évben a piac, a Nemzeti Bank és a politikai elit háromszögének kellős közepén ülhettem, ezért nálam hitelesebben kevesen állíthatják: ebben a koordináta-rendszerben nem sikerült teljesen megtalálni az egyensúlyt. A magam részéről érzem személyes felelősségemet is ebben, és remélem, ugyanezt érzik a jegybanki vezetők és önök is. (Taps a kormánypártok soraiban.)
A piac érzelmeiről nem szívesen szólnék. Egy olyan ország, amely nagymértékben rá van utalva a külföldi forrásokra, jobban teszi, ha külső adottságként fogadja el a piacok helyzetértékelését, mint ha a spekulánsokat szidja. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)
Tisztelt Ház! Magyarország jövőjét az európai uniós és az eurózónához való gyors csatlakozás sikere határozza meg. A sikerhez a jelenlegi helyzetben a versenyképesség folyamatos javítására, reformokra és megszorításokra, jól hallották: megszorításokra van szükség. A magyar közélet és politika nagy tragédiája, hogy ezek a kifejezések lassan szitokszóvá változtak, pedig ez így nem maradhat. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a kormánypártok részéről bátorságra, elszántságra van szükség, az ellenzéknek pedig a szakmai kritika fenntartása mellett le kell mondania a rövidlátó politikai demagógia sokszor hatásosnak tűnő eszközéről. (Domokos László közbeszólása. – Szórványos taps az MSZP soraiban.) Népszerűségszerzés helyett együttműködésre kell törekedni; sajnos ugyancsak kicsit elcsépelt kifejezéssel élve, nemzeti konszenzust kell teremteni. Az elmúlt másfél év ebben az ügyben nem ad túlzott okot optimizmusra, de az új pénzügyminiszter személye, a piaci helyzet mégis esélyt adhat a konszenzus megteremtésére.
Tisztelt Képviselők! Az elmúlt több mint másfél év nehéz volt nekem, tanulságos, de mindenekelőtt szép. Büszke vagyok arra, hogy a Magyar Köztársaság pénzügyminisztere lehettem.(Közbeszólás a Fidesz soraiból: Mi nem vagyunk!)
(13.20)
Engedjék meg, hogy búcsúzóul egy, az 1700-as évekből származó skót költő versével, Arany János fordításában szemléltessem e poszt örök hálátlan voltát.
|
Ezt követően László Csaba elszavalta Robert Burns „Az ördög elvitte a fináncot” című versét.
|
Robert Burns: Az ördög elvitte a fináncot
(Arany János fordítása)
Jött az ördög hegedüszóval,
elvitte a fináncot;
és minden asszony igy kiált:
„Belzebub, éljen a táncod!”
Az ördög, az ördög,
az ördög e tánccal
oda van, oda van
oda van a finánccal.
„Cefrét verünk, főzünk, italt,
lakomát csapunk, nagy táncot:
szépen köszönjük, Körmös úr,
hogy viszed a fináncot!”
Az ördög, az ördög,
az ördög e tánccal
oda van, oda van
oda van a finánccal.
„Van csárda-tánc, kuferces, lánc,
tudunk polkát és fráncot:
de legjobb tánc az ördögé,
hogy viszi a fináncot.”
Az ördög, az ördög,
az ördög e tánccal
oda van, oda van
oda van a finánccal.
(1792)
|
A szavalást követően a leköszönő miniszter megköszönte a felszólalási lehetőséget, és a jegyzőkönyv szerint nagy tapsot kapott a kormánypártok soraiból.
László Csaba pénzügyminiszter verset olvas
Könnyen megfejthetőek a vers utalásai. László Csaba maga a finánc, és Medgyessy Péter az ördög, aki leváltotta miniszterét, miközben a kialakult helyzetért a főfelelősség Medgyessyt terhelte. A mindeddig lojális miniszter lírai befejezéssel tette felelőssé a miniszterelnököt (és búcsúzott el a parlamenttől). A Medgyessy Péterrel való szembefordulás, különösen ennek ilyen módon való kinyilvánítása nem kis bátorságra utal László Csabától, és az is elismerést illet, hogy nem csak a pénzügyek területén rendelkezik szakértelemmel, de a kultúrában is vannak széleskörű ismeretei.
Különösen fontosnak tartom a beszéd következő részletét: „A sikerhez a jelenlegi helyzetben a versenyképesség folyamatos javítására, reformokra és megszorításokra, jól hallották: megszorításokra van szükség. A magyar közélet és politika nagy tragédiája, hogy ezek a kifejezések lassan szitokszóvá változtak, pedig ez így nem maradhat. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, a kormánypártok részéről bátorságra, elszántságra van szükség, az ellenzéknek pedig a szakmai kritika fenntartása mellett le kell mondania a rövidlátó politikai demagógia sokszor hatásosnak tűnő eszközéről.” Sajnos ezek a szavak mit sem veszítettek érvényességükből.
Nem lehet kétséges, hogy a főfelelősség a miniszterelnöké volt, de közel azonos felelősség kell hogy terhelje a kormánypártok elnökeit, frakcióvezetőit is, hiszen a folyamatos figyelmeztetések ellenére hagyták elfajulni a helyzetet, illetve képtelenek voltak kézben tartani a pártjaik, frakcióik politikusait, országgyűlési képviselőit. Nem véletlen, hogy ők nem nyilatkoznak, nem emlékeznek, vagy távoztak azóta a politikai életből.
Medgyessy nem sokkal élte túl László Csaba távozását, 2004 nyarán kiderült ügynökmúltja (D209), légüres politikai térbe került, és 2004. augusztus 19-én bejelentette lemondását, Gyurcsány Ferenc szeptember 29-től töltötte be a miniszterelnöki pozíciót.
Az azóta eltelt évek jól mutatják, hogy a 2002-2004-es kormányzásnak katasztrofális hosszú távú hatásai lettek, ezek elemzése már nem tartozik a cikk témakörébe, viszont fontosnak tartom megjegyezni, hogy a mai napig nem sikerült bevezetni az eurót, és még céldátumot sem határoz meg a politika.
Robert Burns: Az ördög elvitte a fináncot
Visszatérve a versre!
Burnst egy dumfriesi (Burns utolsó szolgálati állomáshelye) fináncösszejövetelen kérték fel egy dal éneklésére, erre válaszul rögtönözte a verset egy levél hátoldalára, majd átadta azt a levezető elnöknek.
és az ördög viszi a fináncot! (illusztráció a vershez)
A versben szereplő csárda-tánc, kuferces, lánc, polka és fránc táncfajták (Burns járt tánciskolába!), a csárda-tánc nem más mint a csárdás, a fránc pedig a francia keringő, a kuferces és a lánc szintén korabeli táncfajták.
A verset megzenésítette Ligeti György az „Öt Arany dal” ciklusának részeként, több előadó – így például Rost Andrea operaénekesnő – tolmácsolásában is meghallgatható a youtube-on.
A cikk szerzője számára sokkal autentikusabb a Romanovits István által megzenésített változat. Ez a Nyíregyházán alakult a Dongó együttes 2004-ben kiadott „Mit nékem a kincs…” című lemezén kapott helyet. A lemezen Burns megzenésített versei hallhatóak, a dalok a kelta-ír-skót zenei világot idézik elénk.
Irodalom:
Burns: Válogatott versek (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1959)
László Csaba parlamenti felszólalása
Pethő András: Így tették lejtőre Magyarországot I. rész – Az ígéretözön és előzményei
Pethő András: Így tették lejtőre Magyarországot II. – Baljós árnyak és a titkos program
Pethő András: Így tették lejtőre Magyarországot III. – Harag és a kettős bukás
