NAV-Figyelő 44. hét – Bővülnek az Online Számlázó program szolgáltatásai
E héten is újabb hírekkel jelentkezik a NAV-figyelő.
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nemcsak a végső fogyasztókkal kapcsolatban álló cégek választhatják az új és olcsó adózási formát. Cserébe a NAV számos céges kapcsolatot munkaviszonynak tekint. Az Országgyűlés így módosította a kisadózásról szóló jogszabályt, amelyet a jövő héten fogadhat el a Tisztelt Ház.
Megváltoztatta a kisadózó vállalkozások tételes adózásáról szóló jogszabály tervezetét a kormány által is támogatott bizottsági módosító indítvány, amelyet az Országgyűlés hétfőn fogadott el 294 igen, 37 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett.
A munkahelyvédelmi akcióterv részeként eredetileg benyújtott javaslat arról szólt, hogy a kisadózást választó egyéni vállalkozók és cégek csak olyan számlát bocsáthatnak ki, amelyet más vállalatok nem számolhatnak el költségként. A kormány így kívánta biztosítani, hogy az új adófajtát csak azok választhassák, akik a termék vagy szolgáltatás végső felhasználóival állnak üzleti kapcsolatban, és a kisadózás konstrukciója ne lehessen a feketefoglalkoztatás és az adócsalás melegágya.
Kiterjesztés, bejelentési kötelezettséggel
A kormány szándéka nem változott, a módszerek viszont jelentősen. Az elfogadott módosítás szerint a kisadózó vállalkozás olyan számlát bocsát ki, amely így költségként elszámolható az azt befogadó vállalkozás számára, vagyis 2013-tól a vállalkozói lánc bármely tagja választhatja a kisadózást.
Nem minden esetben minősül azonban a kisadózónak kifizetett ellenérték a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek, ugyanis az elfogadott módosító indítvány szó szerint így módosítja a Tao. törvény 3. számú mellékletének A) pontját: „nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: a vállalkozási tevékenység érdekében az adóévben elszámolt költség, ráfordítás öt
százalékát meghaladó összegéből az a költség, ráfordítás, amely a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá tartozó vállalkozás részére juttatott ellenérték következtében merül fel.” Ez értelmezésünk szerint azt jelenti, hogy a teljes költség 5 százaléka származhat kiasadózókkal kötött ügyletekből.
Ezzel együtt egy másik elfogadott módosító javaslat a kisadózó számára, és a tőle számlát befogadó vállalkozás számára egyaránt adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő az adóhatóság felé, ha a kisadózó a naptári évben több mint 1 millió forintot számlázott a cégnek.
A NAV minden így bejelentett gazdasági kapcsolatot (tehát ahol 1 millió forintnál nagyobb pénzmozgás történik a két cég között a naptári évben) munkaviszonynak tekint, vagyis az „adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani” – áll az elfogadott módosítő indítványban. Ezt a vélelmét akkor változtatja meg a hatóság, ha a törvénymódosításban tételesen felsorolt hat esetből legalább kettő megvalósul; ezek a következőek:
Szűkítenek
Az elfogadott módosító indítványok másik része a kisadózás választhatóságát módosítja.
Így nem választhatja a kisadózást az a cég, amelynek adószámát a NAV az adózási mód választását megelőző két évben felfüggesztette. Nem lehetnek kisadózók továbbá biztosítási ügynöki, brókeri tevékenységet folytató cégek, és azok sem, amelyek saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkoznak. Nem választhatják az új adózási módot azok a cégek sem, amelyeknek 100 ezer forintnál nagyobb köztartozásuk van – az eredeti törvényjavaslatnál 500 ezer forint volt a határ.
A törvénymódosító csomag egyik eleme arról rendelkezik, hogy a kisadózók dönthetnek úgy, hogy az általuk fizetendő helyi iparűzési adó alapja székhely- és telephely szerinti önkormányzatonként 2,5 millió forint.
Hogy is volt?
Mint arról az Adó Online beszámolt, a kormány eredeti törvényjavaslata szerint egyéni vállalkozó, egyéni cég, kizárólag magánszemély taggal rendelkező Bt., illetve kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság választhatja a tételes adózást. Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent.
A főállású kisadózó után havi 50, a nem főállású után havi 25 ezer forintot kell fizetni; a kisadó kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, a vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót, a társasági adót, a személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást.
Ha a kisadózó vállalkozás éves bevétele meghaladja a 6 millió forintot, akkor azt egyrészt 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak, másrészt a 6 millió forint feletti összeg 40 százalékos kulccsal adózik – a tételes adó kifizetése mellett.
További részleteket a kisadóról itt talál.
Nincs rá több pénz
A kisadózás feltételei jelentős módosulásának költségvetési hatásairól nincs szó a módosító indítványokban. A munkahelyvédelmi akcióterv egésze továbbra is 300 milliárd forintba kerül jövőre, amelynek fedezetét a kabinet szerint a tranzakciós illeték, az adóbehajtás hatékonyságának a növekedése és az akcióterv nyomán élénkülő gazdaságból származó többletbevételek jelentik. Kiszivárgott hírek szerint az IMF-EU-delegáció nem látja az akcióterv forrását, mint ahogy számos elemző és a Költségvetési Tanács is szkeptikus.
A munkahelyvédelmi akciótervet jelentő három törvényjavaslatot a tervek szerit jövő heti ülésén fogadja el az Országgyűlés.
E héten is újabb hírekkel jelentkezik a NAV-figyelő.
Az ingatlanbérbeadásból származó jövedelemről és annak adójáról a magánszemélynek évente egyszer kell bevallást benyújtania, a többi szja-köteles jövedelmével együtt.
A mindenszentek alkalmából bejelentett adóemelések mértékének megállapítása nem függhet a Központi Statisztikai Hivataltól – olvasható a közleményben. Korai még lustaságból automatizmusokat alkalmazni, mert az adóemelés az adóemelés, ahol hatástanulmánynak és társadalmi egyeztetésnek lenne helye. Az adóemelést nem generálhatja a KSH! Ezért az MKOE tiltakozik a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapított adómértékek ellen! Mindeközben hiányzik […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!