Sportbelépő, fesztiváljegy adómentes juttatása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 1. számú melléklet 8.28. pont a) alpontjának rendelkezése alapján korlátlan értékben adómentesen adható a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet. Cikkünkben körbejárjuk a rendelkezésből adódó lehetőségeket.
A hivatalos álláspont szerint a rendelkezést olyan külföldi sportrendezvényre, versenyre szóló belépőjegyek juttatása esetén is lehet alkalmazni, amelyen magyar sportolók is részt vesznek.
Ugyancsak adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj ingyenes vagy kedvezményes juttatása. Adómentesen lehet adni belépőjegyet vagy bérletet, ha az:
-
muzeális intézmény, művészeti létesítmény kiállítására,
-
színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra,
-
közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás
igénybevételére szól [Szja törvény 1. számú melléklet 8.28. pont b) alpont].
A NAV álláspontja szerint
-
a muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítása fogalom hétköznapi jelentése alapján értelmezhető, ezért például az állatkerti szolgáltatás – az eltérő tevékenységi besorolása miatt – nem tartozik e körbe;
-
a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadások körébe sorolhatók a hagyományos színházi, cirkusz és koncert (fesztivál) rendezvényeken kívül a komoly- és könnyűzenei előadások, a színház és zenei elemeket egyaránt tartalmazó opera, operett, musical produkciók, kabaré vagy humorest jellegű fellépések is, függetlenül attól, hogy azokat ki szervezi, illetve milyen intézmény ad azoknak otthont;
-
a közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás értelmezéséhez a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (Kultv.) 1. számú mellékletének r) pontja ad iránymutatást, amely szerint közművelődési tevékenység a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúraelsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg, nemcsak közművelődési intézményben [Kultv. 1. számú melléklet p) pont], hanem bármely helyen, közösségi színtéren is [Kultv. 1. számú melléklet s) pont], ugyanakkor a piaci alapon szerveződő mozik tevékenysége nem sorolható ide.
A juttatásokban bárki részesíthető (munkavállaló, személyesen közreműködő tag, családtagjaik, ismerőseik, üzleti partner stb.) és az adómentességnek nem feltétele, hogy azt cég cafeteria keretében vagy minden munkavállalónak azonosan adja.
|
Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
- díjmentes cikk és szaklap értesítő
- kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
- egyedi szaklap ajánlatok
|
 |
Ha tehát a cégnek van rá pénze, közterhek fizetése nélkül jelentős összegekkel támogathatja a sportrajongó, múzeumlátogató, fesztiválozó munkatárasait, ügyfeleit. Arra azonban ügyelni kell, hogy a Szja törvény 1.§ (10) bekezdése szerint: „Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.” Ez azt jelenti, hogy – ellenőrzés esetén – a cégnek esetleg bizonyítania kell, hogy a juttatást a magánszemély nem a tevékenysége ellenértékeként kapta, mert az utóbbira tekintettel egyébként is jutalomban részesült.
A jegyeket, bérleteket a cég nevére szóló számlával megveheti a cég vagy a magánszemély, de lehetséges megoldás az is, ha papír alapú vagy elektronikus utalvány formájában történik a juttatás. Viszont utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz csak akkor minősülhet nem pénzben adott adómentes juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel, és egyebekben a juttatás körülményei megfelelnek az adómentességre vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, vagyis jelen esetben akkor, ha az utalványt kifejezetten csak kulturális szolgáltatás igénybevételére, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet megvásárlására, könyvtári beiratkozási díj kiegyenlítésére lehet felhasználni [Szja törvény 1. számú melléklet 9.1. pont].
A jegyek, bérletek (utalványok) költsége személyi jellegű egyéb ráfordításként számolható el. A társasági adó szempontjából viszont elismert költségnek csak az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés minősül [Tao törvény 3. számú melléklet B)/3. pont].
