Svájc közeledik az adóügyi átláthatósághoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OECD Globális Fóruma Magyarországnak is „nagyrészt megfelelt” minősítést adott – írja az RSM DTM blogja.


Az OECD Globális Fóruma Magyarországnak „nagyrészt megfelelt” minősítést adott – írja az RSM DTM blogja.Az OECD Átláthatóság és Információcsere Globális Fóruma (Global Forum on Transparency and Exchange of Information – továbbiakban: Globális Fórum) a múlt hónapban jóváhagyta Svájc beléptetését az ún „peer review” 2. fázisába, Magyarországnak pedig lezárta a 2. fázis szerinti vizsgálatát, amelyben „nagyrészt megfelelt” minősítést kaptunk. E vizsgálatok jelentőségének kontextusba helyezéséhez röviden összefoglalom a Globális Fórum munkáját és a „peer review” folyamat hátterét.

A Globális Fórum elődjét az OECD alapította 2001-ben azzal a céllal, hogy minél szélesebb nemzetközi körben foglalkozzon a pénzmosás, adókikerülés, adóparadicsomok és leginkább az adózással összefüggő átláthatóság és információcsere témájával.  A 2009-ben gyökeresen újraszervezett Globális Fórum a világ legnagyobb, adózásra fókuszáló nemzetközi szervezete 126  tagországgal (köztük az EU, OECD tagországok, G20, pénzügyi központok és jelentős számú fejlődő ország), amelynek egyebek mellett az elsődleges feladata a „peer review”, azaz összehasonlító elemzés elvégzése annak megállapítására, hogy a résztvevő tagországok milyen mértékben felelnek meg a megfogalmazott átláthatósági és információcsere feltételeknek. Az összesen 10 feltétel a következő három nagy csoportba van felosztva:

A – információ elérhetősége/megléte (3 feltétel),

B – információhoz való hozzáférés lehetősége (2 feltétel),

C – információ cseréje (5 feltétel).

Az összehasonlító elemzés két fázisban történik. Az első fázis tételesen megvizsgálja, hogy az adott jogrendszer mennyiben felel meg az egyes feltételeknek és ennek megfelelően megállapít egyet a lehetséges besorolások közül: „az adott feltétel teljesül” vagy „az adott feltétel teljesül, de további fejlesztésre szorul” illetve „az adott feltétel nem teljesül”.

A második fázis azt vizsgálja, hogy a gyakorlatban is megfelelően alkalmazza-e az adott ország jogrendszere a 10 feltételt. Ebben a fázisban már a következő besorolásokat alkalmazzák: „megfelel”, „nagyrészt megfelel”, „részben megfelel” és „nem felel meg”.

Ahhoz, hogy egy ország a 2. fázisban részt vehessen, meg kell felelnie az 1. fázis előírásainak.Amennyiben egy ország javítani szeretne az 1. fázisban megállapított besorolásán, úgy kérhet kiegészítő vizsgálatot. (Egyes országok esetében a két fázist egyszerre bonyolítják le.) A két fázis végeztével mindegyik ország külön-külön kap egy összesítő minősítést, amely megegyezik a 2. fázis besorolási rendszerével.

A 2015 márciusában megjelent új összehasonlító vizsgálatokkal együtt (a teljes lista itt található) így összesen 77-re emelkedett azon országok száma, amelyek esetében a 2. fázist is befejezték. A 77 ország közül jelen pillanatban 4 ország esik a „nem felel meg” minősítés kategóriába: Ciprus, Luxemburg, Seychelle-szigetek és Brit Virgin-szigetek. Ezen kívül 32 olyan ország van, amelyek még csak az első fázison vannak túl (néhány esetben első fázis + kiegészítő vizsgálat). Ezek közül jelenleg 11 ország nem felel meg az első fázis követelményeinek, így nem kérhetik a második fázis vizsgálatának megkezdését, amíg nem orvosolják a hiányosságokat.Svájc adórendszeréről 2011 júniusában jelent meg az 1. fázis szerinti vizsgálat eredménye, amelyben a Globális Fórum „nem megfelelő” minősítést állapított meg. Az alpesi ország ezt követően jelentős változtatásokat eszközölt az átláthatósággal és információ cserével kapcsolatos jogszabályain, majd 2014 júniusában kért kiegészítő vizsgálatot. Természetesen ezek a változások nem kizárólag ennek az eredménynek, hanem az EU, az USA és az OECD adóelkerülés elleni intézkedéseinek együttes következményei. A változást ösztönző intézkedések között elég ha csak az USA FATCA szabályozására vagy a svájci bankokat érintő vizsgálataira és ezek alapján kiszabott soha nem látott mértékű bírságaira gondolunk, de akár az EU Anya-leányvállalati Irányelvében történt módosításait (pl.: a „hibrid kölcsönök” miatt) vagy az OECD átfogó, az adóelkerülés megakadályozását célzó BEPS akciótervének javaslatait is az ösztönzők közé sorolhatjuk.

A most nyilvánosságra hozott eredmény alapján Svájcot alkalmasnak találták a 2. fázisú vizsgálatra, azaz az ország jogrendszerét alkalmasnak minősítették az adózás területén most már globálisan elvárt transzparencia teljesítésére. A 2. fázis, ami a transzparencia gyakorlati megvalósulását teszteli, 2015 negyedik negyedévében fog elkezdődni. Európán belül egyébként Svájc nincs egyedül ebben a helyzetben; figyelemre méltó, hogy Csehország, Lettország, Lichtenstein, Litvánia és Lengyelország is még csak az 1. fázison van túl.

Magyar szála is van a történetnek, hiszen mi is a legutóbb nyilvánosságra hozott jelentésben kaptuk meg a 2. fázis eredményét, amelyben „nagyrészt megfelelő” minősítést kaptunk. A 77 ország közül egyébként 20 minősült „megfelelő”-nek, 43 „nagyrészt megfelelő”-nek, 10 „részben megfelelőnek” és 4 pedig „nem megfelelő”-nek.

Fontos megemlíteni, hogy a fentiekkel párhuzamosan az Európai Bizottság is jelentős mérföldkövet tudhat maga mögött, miután nemrégiben írt alá Svájccal egy új, adóügyi transzparenciát szolgáló információcseréről szóló megállapodást. Ennek értelmében 2018-tól Svájc minden évben automatikusan meg fogja osztani a tagállamokkal az uniós állampolgárok által náluk megnyitott bankszámlákra vonatkozó adatokat, egyebek között a számla tulajdonosának nevét, címét, adószámát, születési dátumát és a számlán található egyenlegekkel kapcsolatos összes lényeges információt.

A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere, nemzetközi adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Rossz lóra tettek

Lóerődús luxus-sportkocsik, valódi versenylovak, nagy mennyiségű készpénz került leltárba a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozóinak munkája nyomán. A pénzügyőrök egy hazai bűnszervezetre csaptak le, mely társaság közel egymilliárd forintnyi áfa befizetését mulasztotta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó haszonból ügetőlovak versenyeztetését finanszírozták, de akadt birtokukban bőséggel készpénz, ingatlan, illetve értékes luxus-sportautó is.

2024. október 4.

Ilyen céges adókedvezmény még nem volt Magyarországon – pénzt utalhat vissza az adóhatóság

Régóta várt lehetőséget vezetett be a jogszabályalkotó 2024. január 1-jével, amely alapján a K+F tevékenységet végző cégek akár pénzvisszatérítésben is részesülhetnek az adóhatóságtól. Ilyen adókedvezményre eddig még nem volt példa Magyarországon, de sokan még mindig nem tudnak róla – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

2024. október 4.

A közvetett adózás rendszere Kenyában (2. rész)

Kenya Kelet-Afrika legnagyobb kereskedelmi és pénzügyi központja, és kiemelkedő jelentőségű a turizmus is. Az országban az áfa 1990-ben váltotta az értékesítési adót. Következzenek az érdekes részletek.