Számlaadat-szolgáltatás: vannak még adóegyszerűsítési lehetőségek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A NAV nagyon komoly mennyiségű és minőségű információhoz jut az online számlaadat-szolgáltatás bevezetésével. Cikkünkben a szabályozás újdonságait, és az általuk megnyíló adóegyszerűsítési lehetőségeket ismertetjük.

A számlaadat szolgáltatás idén hatályba lépő változásait itt ismertettük részletesen.

Az új szabályoknak köszönhetően az adóhatóságnak az eddiginél lényegesen szélesebb körben állnak majd rendelkezésére információk. Ennek köszönhetően véleményünk szerint néhány jelenlegi adatszolgáltatási kötelezettséget a jövőben el lehetne törölni, így csökkentve a vállalkozások adminisztrációs terheit.

KATA adatszolgáltatás

A kisadózók tételes átalányadójának alanyai és partnereik jelenleg adatot szolgáltatnak a naptári évben a kisadózó által adott partnertől megszerzett, 1 millió forintot meghaladó bevételről. A rendelkezés célja a jogalkotó részéről a visszaélések csökkentése.

A számla-adatszolgáltatási kötelezettség kiterjesztésének köszönhetően a katásokat kétszeres adminisztráció fogja terhelni, ha partnerüktől az adott évben 1 millió forint feletti bevételt szereznek. Álláspontunk szerint mivel a katások által kiállított számlák adataiból az adóhatóság már eleve látni fogja, kik a vállalkozások nagyobb partnerei, szükségtelen a ténylegesen befolyt összeg alapján a pénzforgalmi szemléletű adatszolgáltatás párhuzamos fenntartása.

PTGSZLAH

Nyugta kibocsátása helyett az adóalany választhatja, hogy saját döntése alapján számlát állít ki a (jellemzően magánszemély) partnere felé. Ezzel a lehetőséggel az online pénztárgép köteles tevékenységet folytató vállalkozások egy része azért él, mert nem kíván pénztárgépet beszerezni és üzemeltetni. Nekik jelenleg a PTGSZLAH nyomtatványon adatot kell szolgáltatniuk a NAV felé a pénztárgépes nyugta helyett kibocsátott számlákról. Mivel azonban 2021-től a magánszemélyek felé kiállított számlákról egyébként is adatot kell majd szolgáltatni, ezen időponttól a PTGSZLAH nyomtatványon történő adatszolgáltatást célszerű volna megszüntetni.

Készpénzfizetések bejelentése

A hatályos előírások alapján a készpénzfizetés napjától számított tizenöt napon belül a nem magánszemély vevőnek, szolgáltatás igénybevevőjének be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit a NAV felé. Ezt a bejelentést a jövőben össze lehetne vonni a számla adatszolgáltatással, ha a jogalkotó a kapcsolt vállalkozások közötti, egymillió forintot meghaladó készpénzfizetés esetén kötelezővé tenné a számlán a fizetés módjának a feltüntetését, és ezáltal a NAV a továbbított kötelező adatok között eleve látná ezt az információt is.

Bónusz: a „pdf-számlák”

Az elektronikus számlázásra vonatkozóan a mai napig nagy a bizonytalanság a vállalkozások körében arra nézve, hogy a pdf-mellékletként vagy hasonló módon megküldött, elektronikus aláírással és időbélyegzővel el nem látott számlákat a NAV elfogadja-e, illetve milyen kritériumok teljesülése esetén ítéli jogszerűnek azok megőrzését: elég-e, ha a vállalkozás például egy jelszóval zárolt mappába vagy pendrive-ra menti el a bejövő számlát, vagy el kell látnia azt elektronikus aláírással, időbélyegzővel. Az időbélyegző kapcsán az is kérdés, hogy ha az eredeti időbélyegző a megőrzés ideje alatt elveszíti az érvényességét, onnantól kezdve bírságra számíthat-e a boldogtalan befogadó.

Mivel az online számlaadat-szolgáltatás kiterjesztésével júliustól lényegében minden egyes belföldi adóalany felé kiállított számlát, 2021-től pedig gyakorlatilag az összes számlát látni fogja a NAV, ellenőrizhetővé válik, hogy a revízió számára bemutatott számla megegyezik-e az eredetileg kiállítottal. Véleményünk szerint ezzel párhuzamosan indokolt lenne végre jogszabályi szinten is a papíralapú számlákkal azonos értékűként kezelni az elektronikus számlákat, azaz a jogkövető magatartást tekinteni alapértelmezettnek, nem pedig azt feltételezni, hogy az elektronikus számla adatai a továbbítás és tárolás során megváltoznak.

A számlaadat-szolgáltatás és a SAF-T

Az online számla adatszolgáltatási rendszer bevezetésének nem titkolt célja volt a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása azáltal, hogy az adóhatóság a korábbinál részletesebb és naprakészebb információkkal rendelkezik az ügyleteikről. A számlaadat-szolgáltatás teljes körűvé tétele mellett a jövőben az adóhatóság várhatóan egy további hatékony eszközt is kap majd a kezébe a standard audit fájl (ismertebb nevén SAF-T, Standard Audit File – Tax) bevezetésével, ami egy szélesebb egységesített adatátadási kötelezettséget jelent majd a magyar cégek számára.

A SAF-T az adózással összefüggő, digitalizált könyvelési adatok leírására, átadására kidolgozott adatformátum, amit a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) alakított ki. A NAV a GitHub fórumon szakmai véleményezés céljából közzétette a SAF-T magyarországi verziójára vonatkozó javaslatát.

A dokumentációban szereplő információk szerint a jelenlegi adatszerkezet az adóhivatali ellenőrzési eljárások támogatására lett kifejlesztve, így kizárólag eseti (megbízólevélhez kötött) adatbekérést támogat, rendszeres adatszolgáltatásra közvetlenül nem alkalmazható. Az új kötelezettség tehát várhatóan nem váltja majd ki az online számla adatszolgáltatást. Ugyanakkor mivel alkalmas lesz a vállalkozások könyvelési, nyilvántartási rendszereiből adatok kinyerésére, bevezetése hosszabb távon a mostaninál is szélesebb körű adatszolgáltatási kötelezettséget vetít előre.


Kapcsolódó cikkek

2020. január 16.

Gyökeres változások a számlaadat-szolgáltatásban 1.

Az online számlaadat-szolgáltatás kibővítése elsősorban az áfás, de adózási szempontból egyszerűbb tevékenységet folytató adózóknak jelenthet valós könnyebbséget, míg a pluszfeladatok minden vállalkozásnál megjelennek majd. Legalább ilyen lényeges egy másik változás: nyártól a befogadott számlákról is a mostaninál sokkal szélesebb körben ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget a jogszabály.