Számlázó programot használ? Új kötelezettségek!

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. július 1.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Be kell jelenteni az adóhatóságoknak a számlázó programok nevét, s még egy sor más részletet – derül ki egy hétfőn megjelent NGM-rendeletből.


Aki számlázó programot használ – s idén október 1. után is szeretné azt  használni – annak idén november 15-ig be kell jelenteni az adóhatóságnak a programmal kapcsolatos számos részletet, adatot, derül ki a hétfői Magyar Közlönyből.

A rendelet más adatszolgáltatást ír elő a számlázó programokra és mást az online számlázó rendszerekre, bár a rendelet fogalmi meghatározása szerint az online számlázó rendszer is számlázó program (számlázó program: számla kibocsátására alkalmas számítástechnikai program, programfunkció, programmodul, ideértve az online számlázó rendszereket is).

Számlázó programnál be kell jelenteni a számlázó program:
– nevét, azonosítóját;
– fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát;
– értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát;
– beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén –
a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját.

Ám aki online számlázó rendszert használ (ami a rendelet szerint ugyancsak számlázó program), az köteles bejelenteni a rendszer:

– nevét és elérhetőségét;
– az online számlázási szolgáltatást nyújtó nevét, adószámát;
– az online számlázási szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontját.

 

Némi bizonytalanság lehetséges a jogértelmezésben, mivel az online rendszerek egyben – a rendelet szerint is – számlázó programok is, és rendszerint rendelkeznek nem pusztán online, hanem papír alapú számlázást lehetővé tevő funkcióval is. Így nem teljesen egyértelmű, hogy a számlázó programokra vonatkozó adatszolgáltatás is esetleg vonatkozhat-e az online számlázási rendszerekre.

Frissítés
A hétfőn megjelent, s ma, kedden részben már hatályossá is vált rendelet derült égből villámcsapásként érte az adószakértőket, akik az idejük jelentős részét ma az új rendeletet értelmező munkamegbeszéléseken töltötték.

A cikkünk megjelenése után sikerült elérnünk Sztankó Dánielt, az RSM DTM szakértőjét, aki délutánra már áttanulmányozta az új rendeletet. A szakember elmondta, hogy a számlázási programhoz a fejlesztőnek továbbra is dokumentációt kell készíteni. A számlázási program nem rendelkezhet olyan funkciókkal, amelyek nem szerepelnek a program dokumentációjában. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a program funkciói megváltoznak, akkor a dokumentációt frissíteni kell. A dokumentációt a programot használó adóalanynak a program dokumentációját meg kell őrizni, méghozzá a program által kibocsátott számla az ezen számlázó programmal kibocsátott számlában áthárított adó megállapításához való jog elévüléséig. Ez vonatkozik a program valamennyi kiegészítésére, illetve módosítására. Az adóalany ezen megőrzési kötelezettségének elektronikusan is eleget tehet.

Sztankó Dániel elmondta, hogy  az online számlázó rendszer fogalmát nem határozza meg ugyan a rendelet, de a rendelet szövegkörnyezetéből arra lehet következtetni, hogy itt bizonyosan webes felületen elérhető számlázási platformról van szó. Azaz olyan számlázási webplatformról van szó, amely nincs letöltve a számítógépre, hanem „felhőben” vagyis a szerveren találhatók, azaz webes felületen kell belépni, s a webes felületen lehet a számlákat – online – kibocsátani.

Így tehát az online számlázó rendszerről használatáról más adatokat kell bejelenteni az adóhatóságnak, mint a hagyományos, asztali számítógépre letölthető számlázási programokról.

Minden másban az online számlázási rendszerekre ugyanaz vonatkozik, mint általában a számlázási programokra. Beleértve azt az újdonságot is, hogy már nem kell nyilatkozatot adnia a fejlesztőnek a program mellé annak jogszabályoknak való megfelelőségéről, hanem a teljes dokumentációt, amelyet az adózónak a számla elévüléséig (5 évig) meg kell őriznie. A program frissítésekor újabb dokumentációt kell kapnia a felhasználóknak, tehát a dokumentációkat verziószámonként meg kell őrizni – ám nem kötelező papír alapon, lehetséges elektronikusan is.  Ez vonatkozik tehát a jogszabály alapján minden számlázási programra, így az online számlázási rendszerekre is – mondta el az ado.hu kérdésére Sztankó Dániel.

A szakember szerint nem változott a folyamatos sorszámozottságra vonatkozó előírás, valamint az a követelmény, miszerint számlázó programnak az adóalany nem magyarországi adószámán történő számla kibocsátásához a belfölditől elkülönített sorszámtartományt kell biztosítania.

Aki idén október elseje után szerez be, vesz használatba számlázási programot, illetve vesz igénybe online számlázási szolgáltatást, annak 30 napon belül kell bejelentenie az adatokat az adóhatóságnak. Aki már most is használ ilyet, annak a határidő november 15. 

A rendelet szerint az adatokat az adóhatóság erre a célra rendszeresített nyomtatványán lehet bejelenteni,  várjuk az adóhatóság válaszát, hogy a nyomtatványok mikortól lesznek elérhetők (a közszolgálati tisztviselők napja miatt várhatóan ez leghamarabb szerdán érkezhet meg).


Kapcsolódó cikkek:


Kúria döntés: közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása
2020. szeptember 21.

A termék más tagállamba történő kiszállítása igazolásának módjaként, a Közösségen belüli adómentes termékértékesítés esetén a Nemzeti Adó-és Vámhivatal honlapján tájékoztató került közzétételre 2013-ban. Ez valójában iránymutatásként szolgált adózók részére több éven keresztül. Idei évtől a mentesség alkalmazása tekintetében változtatást eszközölt a jogalkotó.

Az osztalék előírásának és könyvelésének szabályai
2020. szeptember 18.

Az osztalék előírás és elszámolás szabályairól szerzett tudásunkat nem árt felfrissíteni beszámoló készítés idején. Fontos tisztában lenni azzal, milyen megkötések vonatkoznak az osztalék kifizetésére.

Hammurabi törvényei
2020. szeptember 18.

A történelmet meghatározó dokumentumok sorában tulajdonképpen Hammurabi törvényoszlopa volt az első. A Kr. előtti XVIII. században készített diorit kőoszlop az állami és társadalmi működésre ír elő kötelezettségeket. Megkülönböztetett szabályok vonatkoznak az uralkodó és a templomok sérelmére elkövetett tetteknek, ezek büntetése sokkal súlyosabb, mintha azokat mások ellen követték volna el.