Szankciómentesség a külföldi adóalanyok távértékesítés utáni számlaadat-szolgáltatására


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2021. július 1-jétől a jelenleg távértékesítésnek tekintett esetek egy része Közösségen belüli távértékesítésnek, míg másik része import távértékesítésnek fog minősülni. Ezen túlmenően 2021. július 1-jétől egyes Közösségen belüli távértékesítések és import távértékesítések után nem a terméket ténylegesen értékesítő, hanem az az elektronikus felület (vélelmezett értékesítő) lesz az adófizetésre kötelezett, amely elősegíti az adott termékértékesítést – olvasható a NAV honlapján.

2021. július 1-jétől az uniós egyablakos rendszerben (OSS) a Közösségen belüli távértékesítések után is bevallható és befizethető az áfa (hozzáadottértékadó), ha az értékesítő nem telepedett le a teljesítési hely szerinti tagállamban. Szintén 2021. július 1-jétől nyílik lehetőség az import távértékesítés utáni áfa bevallására és megfizetésére az import egyablakos rendszeren (iOSS) keresztül. Az elektronikus felület (vélelmezett értékesítő) szintén jogosult választása esetén az OSS és az iOSS alkalmazására az őt terhelő áfa bevallására és megfizetésére. Az egyablakos rendszerek előnye, hogy az adókötelezettségek abban az államban teljesíthetők, amelyikben az adózó a rendszerbe bejelentkezett, így a távértékesítések miatt nem kell a teljesítési hely[1] szerinti államban a nyilvántartásba vételt kérelmezni.

Ha az adóalany – ideértve az elektronikus felületet is – Magyarországtól eltérő tagállamban regisztrál az OSS, illetve az iOSS rendszerbe, a belföldön teljesített Közösségen belüli távértékesítése, valamint import távértékesítése után nem terheli számlaadat-szolgáltatási kötelezettség, mivel a számlaadásra ez esetben nem a belföldi, hanem az OSS, illetve iOSS regisztráció szerinti tagállam szabályai vonatkoznak.[2]

távértékesítés

Erre azonban csak 2021. július 1-jétől nyílik lehetőség, ezért ezen időpontig a 2021. január 4-én hatályba lépett szabályok[3]értelmében, a belföldi teljesítési helyű és ezáltal belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett vagy azt választó távértékesítést végző adóalanyok kötelesek a belföldön teljesített értékesítéseik számláiról adatszolgáltatást teljesíteni.

A számlaadat-szolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó 2021. március 31-ig tartó szankciómentes időszak miatt viszont ezeknek az adóalanyoknak mindössze egy negyedéves időszak vonatkozásában kellene a számlaadat-szolgáltatáshoz szükséges fejlesztéseket megvalósítaniuk, a NAV ezért a részükre, 2021. június 30-ig biztosít szankciómentességet.

A szankciómentesség csak azokra az adóalanyokra vonatkozik, amelyek

  • 2021. július 1. napjáig valamely más tagállamban regisztrálnak az OSS vagy iOSS rendszerbe, ideértve azt is, ha az elektronikus felület regisztrál vélelmezett értékesítőként,[4]
  • kizárólag a Magyarországra irányuló távértékesítés miatt kötelezettek a belföldi nyilvántartásba vételre.

(nav.gov.hu)


[1] A belföldre irányuló távértékesítéskor a teljesítés helyét az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 29. §-a határozza meg.

[2] Áfa tv. 158/A. § (4) bekezdése

[3] Áfa tv. 10. számú melléklet

[4] A tagállamok 2021. április 1-jétől kötelesek lehetővé tenni a regisztrációt.


Kapcsolódó cikkek

2019. január 31.

A GDPR csak az első lépés volt

 Az Európai Bizottság (EB) a 2015-ben közzétett digitális egységes piaci stratégia értelmében 2020-ig számos területen jogi és szakpolitikai intézkedések bevezetését javasolja a digitális piac megteremtése érdekében. A jogszabályi változások jelentős része már tagállami szinten is megjelent. A cél az információs technológiák és a digitális világ „akadálymentesítése”, az abban rejlő lehetőségek maximális kiaknázása a gazdaság növelése érdekében. A Bizottság álláspontja szerint ugyanis az EU jelenleg nem kamatoztatja teljes mértékben az adattechnológiákban rejlő lehetőségeket és az USA-hoz képest lassan reagál az adatforradalomra – áll a Deloitte közleményében.
2020. november 12.

Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – mi várható még? (6. rész)

Amint az a cikksorozat első részében kifejtésre került a „Short-term Quick Fixes” azaz a rövidtávú gyorsintézkedések, csak a tervezett áfa reform kezdetét jelentették. 2020. februárjában az Európai Tanács további, az elektronikus kereskedelmet, a kis- és középvállalkozásokat és a határon átnyúló pénzforgalmat érintő intézkedéseinek bevezetéséről döntött. Bár a COVID-19 recesszió hatására egyes intézkedések bevezetése halasztásra került, hosszabb távon éppen a recesszió vezethet bizonyos szigorúbb intézkedések meghozatalához.