Százmilliós bírságok az új pénzmosási törvény megszegése esetén


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban elfogadta az újabb pénzmosás elleni törvényt. A 2017. június 26-án hatályba lépett jogszabály szerint – többek között – a könyvelőket, könyvvizsgálókat és adótanácsadókat is akár százmilliós bírságok fenyegetik a törvény előírásainak a megszegése esetén.


Az Európai Unió által meghatározott kötelezettségének eleget téve az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban elfogadta az újabb pénzmosás elleni törvényt, mely új szabályozási logika alapján és újdonságnak tekinthető kötelező feladatok sorával kísérli meg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának a megakadályozását. 

Jelen cikk célja elsősorban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) által bevezetett, a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók számára releváns változások bemutatása, érintve az ügyvédekre vonatkozó jogszabályi előírásokat is. A cikk alapvetően a törvény szerkezetét követve mutatja be a Pmt.-t, ugyanakkor néhány esetben a könnyebb érthetőség érdekében eltér attól.

1. Az új törvény létrehozásának körülményei

A pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelv) 2015. június 26-án lépett hatályba és két évet biztosított a tagállamoknak a rendelkezései nemzeti jogba történő átültetésére.

A 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelv az elődjéhez képest némileg eltérő logikával, célirányosabb, egyéniesített szemléletmódot követve állapítja meg a tagállamok pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-ellenes kötelezettségeit. Ez a negyedik olyan irányelv, mely a pénzmosás jelentette fenyegetéssel foglalkozik. A 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelvbe beépítették az OECD Pénzügyi Akció Munkacsoportjának (FATF) 2012-es ajánlásait is. A szerző álláspontja szerint a 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelv által biztosított két évre mindenképpen szüksége volt a tagállamoknak, sőt az Európai Bizottságnak is, hiszen a 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelv által bevezetett rezsim komoly felkészülést igényelt mindkét oldalról.

A 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelv a tagállamok részére a minimumszabályokat határozta meg, és fenntartotta a lehetőséget, hogy szigorúbb rendelkezéseket is elfogadjanak a nemzeti jog keretein belül, azonban enyhébb kötelezettségeket és szankciókat nem alkalmazhatnak a saját szabályozásukban.

A Pmt. megszövegezése során észrevehetően a törvény az elődjét, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényt (a továbbiakban: 2007-es Pmt.) vette alapul a jogalkotó, melyet kiegészített a 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelvben meghatározott célokkal, valamint a célok eléréséhez szükséges eszközökkel és részletszabályokkal.

A Pmt. által megfogalmazott jogalkotási felhatalmazásnak eleget téve a Magyar Nemzeti Bank elnöke az általa felügyelt szolgáltatókra nézve megalkotta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 19/2017. (VII. 19.) MNB rendeletet.

A Pmt.-ben található felhatalmazó rendelkezés a nemzetgazdasági miniszter részére is, hogy a felügyelete alá tartozó szolgáltatókra nézve részletszabályokat megállapító miniszteri rendeletet bocsásson ki, ugyanakkor e rendelet kihirdetésére a Magyar Közlönyben cikkünk megírásának idejéig nem került sor.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

2. A törvény célja és hatálya

A Pmt. a preambulumban foglalt célját az elődjéhez hasonlóan határozza meg. Ugyanakkor pontosít; a 2007-es Pmt. csak a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy értékkel bíró dolognak a tisztára mosását vagy a terrorizmus támogatását tartotta szem előtt, a Pmt. azonban – a 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelvben megfogalmazottak szerint – már a büntetendő cselekményekre is kiterjeszti a tilalmat.

A büntetendő cselekmény fogalmát ugyanakkor nem adja meg, azt a 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelv tartalmazza. A büntetendő cselekmények meghatározása céljából a 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelv felsorolja, hogy mit tekint büntetendő cselekménynek.

Ennek alapján a szerző véleménye szerint a cselekmény válik döntő fontosságúvá, a bűncselekmény összes fogalmi elemének nem kell szükségszerűen teljesülnie. Ezért például a Pmt. szempontjából nincs relevanciája annak, hogy a pénznek vagy értékkel bíró dolognak a megszerzését egy vétőképtelen személy követte el, és nincs szükség arra sem, hogy bíróság jogerősen kimondja a bűncselekmény elkövetését.

A törvény személyi hatálya alá olyan gazdasági tevékenységet végző személyek (a továbbiakban: szolgáltatók) tartoznak, akik szolgáltatásaikat akarva-akaratlanul „bűncselekményből származó vagyon pénzmosással történő legalizálására, vagy a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatására használhatják fel” (a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló T/15063. számú törvényjavaslat részletes indokolása, 68. oldal).

A törvény hatálya alá tartozó szolgáltatók tételesen:

a) megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján

aa) könyvelői;

ab) könyvvizsgálói;

ac) adószakértői, okleveles adószakértői adótanácsadói

szolgáltatást végzők;

b) hitelintézetek;

c) pénzügyi szolgáltatók;

d) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények;

e) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak;

f) nemzetközi postautalvány-felvételt és postautalvány-kézbesítést végzők;

g) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők;

h) játékkaszinót, kártyatermet működtetők vagy fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők;

i) nemesfémekkel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedők;

j) árukereskedők (ha tevékenységük folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadnak el);

k) ügyvédek;

l) közjegyzők;

m) bizalmi vagyonkezelők.

Jelentős változás, hogy szemben a 2007-es Pmt.-vel – a 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelv által implikált módon –, a Pmt. nem tevékenységi alapon határozza meg a személyi hatályt, hanem intézményi alapon.

 

Példa

Például egy tanácsadó cég, mely adótanácsadás mellet üzleti tanácsadást is folytat, a 2007-es Pmt. szerint csak abban az esetben volt köteles az ügyfél átvilágítását elvégezni, ha adótanácsot adott neki. Amennyiben üzleti tanácsot adott, ilyen kötelezettsége nem volt. A Pmt. szerint azonban azzal, hogy a társaság adótanácsadói szolgáltatást is végez, megalapozza, hogy minden ügyleti megbízása tekintetében teljesítenie kell a szigorú szabályokat.

Komoly változást jelent az is, hogy a Pmt. kiterjesztette a személyi hatályát a szerencsejáték-üzletág vonatkozásában. Jelentős változás azonban, hogy az árukereskedők tekintetében a törvény a készpénzben elfogadható értékhatárt 3 600 000 Ft-ról leszállította 2 500 000 Ft-ra. Amennyiben egy árukereskedő ezt meghaladó összegű készpénzt fogad el, a törvény rendelkezései irányadóak lesznek rá.

A Pmt. személyi hatálya alá tartoznak továbbá:

a) a szolgáltató ügyfelei vagy azok rendelkezésre jogosultjai, képviselői, meghatalmazottjai;

b) a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja.

A szolgáltató ügyfelének rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja nem tartozott a 2007-es Pmt. hatálya alá, a változást vélhetően a gyakorlati tapasztalatok és az ügyfeleket terhelő nagyobb felelősség indokolta.

3. Kiemelt közszereplő, tényleges tulajdonos

A kiemelt közszereplőkre nézve a Pmt. által bevezetett legnagyobb újdonság, hogy már nem tesz különbséget a külföldi és a belföldi közszereplők között. Azt a természetes személyt tekinti kiemelt közszereplőnek, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. A kiemelt közszereplőre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell továbbá a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójára és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is.

A tényleges tulajdonosra vonatkozó szabályok tekintetében a Pmt. alapvetően megtartotta elődjének fogalommeghatározását, így tényleges tulajdonos – a cikk szempontjából is – elsősorban az a természetes személy, aki a tőzsdén nem jegyzett szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

A fogalom azonban egy nagyon lényeges elemmel kiegészült a 2007-es Pmt.-hez képest. A Pmt. alapján tényleges tulajdonosnak minősül az a személy is, aki bármilyen egyéb módon tényleges irányítást vagy akár ellenőrzést gyakorol a szervezet felett. Amennyiben a szervezetben természetes személy nem gyakorol a fenti módokon befolyást, tényleges tulajdonosnak a törvény a vezető tisztségviselőt tekinti.

 

„Tényleges tulajdonosa” – a törvény alkalmazásában – a természetes személynek is lehet. Amennyiben az ügyfél maga is természetes személy, az a tényleges tulajdonos, akinek megbízásából valamilyen ügyletet végrehajt, vagy aki tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol az ügyfél felett. Amennyiben az ügyfél a tényleges tulajdonos érdekében jár el, köteles az annak azonosításához szükséges adatokat megadni, így többek között azt, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e a tényleges tulajdonos.

A tényleges tulajdonos személyének vizsgálatát a Pmt. a hatálya alá tartozó szolgáltatóktól nem kizárólag akkor követeli meg, ha az ügyfél gazdasági társaság, hanem akkor is, ha alapítvány, bizalmi vagyonkezelő, vagy természetes személy.

„Az Irányelv alapján az EU területén bejegyzett jogi entitások kötelesek a tényleges tulajdonosaikról megfelelő, pontos és naprakész információkat nyilvántartani, és ezen információkat kötelesek a szolgáltatók részére átadni az ügyfél-átvilágítás során.” (A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló T/15063. számú törvényjavaslat részletes indokolása, 89. oldal).

Az üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél öt munkanapon belül értesíti a szolgáltatót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról is.

Jelen cikknek nem célja alkotmányossági és adatvédelmi szempontból vizsgálni a változásokat. A Pmt. által bevezetett számos nóvum közül azonban bizonyára ez az egyik legvitatottabb változás és valószínűleg a továbbiakban is sok közjogi vitát fog szülni, de a tényleges tulajdonosok nyilvántartása nem a magyar jogalkotó „ötlete” volt, az a 2015/849 Parlamenti és Tanácsi Irányelvből került át a Pmt.-be.

 

A Pmt. alapján a szolgáltatók a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél, illetve a bizalmi vagyonkezelő ügyfél tényleges tulajdonosának rögzített és ellenőrzött adatait kötelesek haladéktalanul továbbítani a központi nyilvántartás részére. A központi nyilvántartás rögzíti ezeket az adatokat, amennyiben azok korábban nem szerepeltek benne.

A nyilvántartás nyilvánossága korlátozott. Korlátozás nélkül csak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Pénzmosás Elleni Információs Irodája (a továbbiakban: pénzügyi információs egység), a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróságok férhetnek hozzá a nyilvántartásban tárolt adatokhoz.

A pénzügyi információs egységen kívüli felügyeleti szervek csak a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében, a szolgáltatók pedig csak ügyfél-átvilágítási feladataikhoz kapcsolódóan tekinthetnek be a nyilvántartásba.

 

Egyébiránt bárki, aki igazolja, hogy a részletes és szigorú jogszabályi feltételeket teljesíti, adatot igényelhet a központi nyilvántartásból a tényleges tulajdonos személyének a megállapítása érdekében.

Az adatok megismerése nem járhat az adatigényléssel érintett személy személyiségi jogainak, magánélethez való jogának aránytalan sérelmével. Különösen védi a törvény a tényleges tulajdonos személyét és vagyonát a bűncselekmények elkövetésétől, illetőleg a kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképtelen tulajdonost a jogosulatlan adatigényléstől.

4. Belső szabályzat

A belső szabályzatot a törvény szerkezetileg később tárgyalja, ugyanakkor véleményem szerint könnyebb a szabályozást megérteni, ha az arra vonatkozó rendelkezéseket hamarabb tárgyaljuk. Belső szabályzattal a szolgáltatóknak eddig is rendelkezniük kellett, ez a Pmt. hatálybalépésével sem változott.

A Pmt. hatálybalépésekor működő szolgáltató belső szabályzatát a felügyeleti útmutató kiadását követő 90 napon belül, legkésőbb 2017. szeptember 30. napjáig köteles a törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni és a belső szabályzat átdolgozásának megtörténtéről a felügyeletet ellátó szervet írásban tájékoztatni. A Pmt. hatálybalépésekor működő szolgáltató a törvény hatálya alá kerülő tevékenysége kapcsán köteles a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül belső szabályzatot készíteni.

A belső szabályzatot a felügyeletet ellátó szervnek jóvá kell hagynia. A Pmt. kiegészült a felügyeleti szerv jóváhagyására vonatkozó szabály egy fontos elemével, a 2007-es Pmt. nem kívánta meg annak a vizsgálatát, hogy a belső szabályzat ellentétes-e a jogszabály céljával, „megelégedett” azzal, ha a belső szabályzat nem volt jogszabályellenes. A Pmt. viszont elvárja, ahhoz, hogy a felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, annak tartalmaznia kell a törvény által előírt kötelező elemeket és nem lehet ellentétes a végrehajtásra kiadott rendelettel. A felügyeletet ellátó szervnek vizsgálnia kell továbbá azt is, hogy a törvény céljával nem ellentétes a megalkotott belső szabályzat.

A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg az árukereskedő szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el – a Pmt. alapján – kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.

A szolgáltató a belső szabályzatban – többek közt – köteles:

–   kijelölni a meghatározott vezetőt (a továbbiakban: pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni vezető), aki a Pmt.-ből eredő kötelezettségeknek a szolgáltató foglalkoztatottja általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik;

–   kialakítani a megerősített eljárás szabályait;

–   meghatározni a belső eljárásrendet a kockázatok csökkentése és kezelése érdekében;

–   meghatározni az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás és a fokozott ügyfél-átvilágítás eseteit és az elvégzendő intézkedéseket;

–   a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás szabályait meghatározni (kockázatérzékenységi megközelítés).

Dr. Nagy Sándor Ádám az Adó szaklap 2017/12-13 számában megjelent cikkéből megtudhat mindent az ügyfél-átvilágításról, kockázatértékelésről, bejelentési kötelezettségről is.



Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

800 éves az Aranybulla – Megszületik a kiváltságlevél (4. rész)

Sok minden ismert az Aranybulláról, de nem kevés a bizonytalanság sem a kibocsátásával, hatásaival, utóéletével, megítélésével kapcsolatban. A kiváltságlevél szövege fennmaradt, de az talán kevésbé ismert, hogy mit jelentettek az egyes rendelkezések. Az értelmezést fordítási hibák is nehezítették.