Széchenyi, a reformkor gondolkodója I.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gróf Széchenyi Istvánt és tevékenységét nem lehet eléggé méltatni. A reformkor egyik legjelentősebb személyiségeként számos építkezést, intézményalapítást (Lánchíd, Akadémia stb.) kezdeményezett, anyagi hozzájárulásával segítette ezek létrejöttét. Gondolkodóként, programalkotóként szintén jelentős tevékenységet tudhatott magáénak. Számos könyve, röpirata, cikke jelent meg, persze legismertebb ezek között a Hitel, Világ, Stádium sorozat. A közteherviselés rendszerének átalakítása egyik középpontja volt elképzeléseinek, amelyről több művében is értekezett.


„Egy nemzet közteherviseléshez való viszonya
 a nemzet holnapjának tükörképe.”

(Széchenyi István)

 

A cikk mottójaként választott Széchenyi idézet – ha mélyen elgondolkodunk rajta – rendkívül kifejező. Ha van „magyar sors”, akkor a közteherviseléshez (ami jórészt az adózást jelenti) való hozzáállásunk bizony nem kis részben határozza meg ezt a magyar sorsot. Igaz ez a régmúltra is, amikor nemzetnek csak a nemességet tekintették, igaz a reformkorra, és – sajnos – igaz ez manapság is.

Gróf Széchenyi István (Barabás Miklós festménye, 1848)

 

Széchenyi életútjának részletes bemutatásától eltekintünk, mivel az viszonylag jól ismert, számos forrásból megismerhető. Írásunkban alapvetően arra fókuszálunk, hogy milyen gazdaságpolitikai változásokat javasolt, hogyan képzelte el a feudális rendszer átalakítását, milyen javaslatai voltak a közteherviselés, az adózás rendszerének átalakítására.

Azért nem árt Széchenyi István életének legfontosabb eseményeit felidézni, csak röviden, felsorolásszerűen:

A számvitel nagy kézikönyve 2015

Részletezi az év közbeni és év végi számviteli teendőket; tippeket ad a jogszabályok kreatív alkalmazásához, egy-egy feladat alternatív megoldásához; számos ábrát, példát, összefoglaló táblázatot tartalmaz

A könyv áráért most megkapja az 57 számviteli eset megoldása c. kiadványt

Megrendelés >>

  • 1791. szeptember 21-én született, Bécsben;
  • édesapja gróf Széchenyi Ferenc volt, akinek nevéhez szintén jelentős tettek kapcsolódnak (pl. Nemzeti Múzeum alapítása), felvilágosult gondolkodóként a reformpolitika elkötelezett híve volt;
  • 1808 és 1826 között Széchenyi katonáskodott, bátor katonaként olyan futárszolgálatokat is teljesített, amelyeknél az ellenséges vonalakon kellett átkelnie; többször kitüntették a napóleoni háborúk ideje alatt; legfontosabb eredménye Bernadotte svéd trónörökös (korábban Napóleon tábornoka, később svéd király) csatlakozásának elérése volt a Napóleon ellenes szövetséghez; katonai rangjáról – főhadnagy volt – 1826. február 15-én azért mondott le, hogy szabadon nyilváníthassa ki politikai véleményét;
  • részben katonai, követi feladataival függött össze sok utazása, bejárta egész Európát Angliától, Franciaországtól Itáliáig, Görögországig, Törökországig, de magyarországi utazásait is meg kell említeni, különösen fontos volt számára Erdélyben tett utazása (itt kötött barátságot 1821-ben báró Wesselényi Miklóssal);
  • utazásai során szerzett tapasztalatai írásaiban is megjelentek, írt a lótenyésztés, a selyemhernyó-tenyésztés fontosságáról, az eperfa-ültevények hasznáról, a csatornázás fontosságáról;
  • 1825-ben ajánlotta fel egyéves jövedelmét, 60 000 forintot az Akadémia alapítására;
  • a reformországgyűléseken a felsőház tagjaként politizált;
  • 1827-ben Széchenyi javaslatára jött létre a Nemzeti Kaszinó, amely teret adott politikai, gazdasági és társadalmi kérdések megvitatására, de szerepe volt a nemzeti összetartás erősítésében, és persze Széchenyi saját eszméinek a terjesztésében is;

    Emlékbélyegek az Akadémia alapításának 150. évfordulójára (Kass János grafikái)

  • 1830-ban megjelent a Hitel, 1831-ben a Világ, 1833-ban a Stádium;
  • az 1830-as években a Vaskapu (részleges) hajózhatóvá tétele, a gőzhajózás fejlesztése, az 1840-es években a Lánchíd megépítése fűződik nevéhez;
  • az első felelős magyar kormányban közlekedési miniszterként tevékenykedett; a mindössze öt hónapos tevékenységét jelentősen terhelte Kossuthtal való szembenállása, számára túlzottan radikálisak voltak Kossuth elképzelései; nem tudott megbékélni saját magával sem, nemzethalál-víziói voltak, amelyekben saját magát is felelőssé tette az eseményekért; betegsége egyre jobban elhatalmasodott rajta;
  • 1848. szeptember 5-én vonult be a döblingi elmegyógyintézetbe; itt elkerülte az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni megtorlást, lényegében szabadon tevékenykedhetett, persze a titkosrendőrség „vigyázó” felügyelete alatt; korábbi írásait javítgatta, sajtó alá rendezte, újabb írásai is megjelentek;
  • a döblingi évek alatt legjelentősebb írása a titokban írt és álnéven, 1859-ben Londonban megjelent EinBlick(teljes címe: A BlickaufdemanonymenRückblickvolt, azaz Pillantás a névtelen visszapillantásra) volt; megírását a Bach rendszer igazolásával próbálkozó, 1857-ben megjelent Rückblick váltotta ki; Széchenyi írásában lényegében megsemmisítette a Rückblick-et, végül ez vezetett a Bach-rendszer bukásához;

     

    A Lánchíd alapkőletétele (Barabás Miklós festménye, 1864)

     

  • az EinBlick megjelenése után a bécsi rendőrség folyamatosan zaklatta, házkutatást tartottak nála, írásait elkobozták; naplójában így fogalmaz: „Ideje, hogy egy kétségbeesett döntéssel kivonjam magam ezekből az üldöztetésekből!… Csupa kétségbeesés vagyok… Nem tudom megmenteni magam!”;
  • a lelki terrort nem volt képes elviselni, és 1860. április 7-éről 8-ára virradó éjszakán főbe lőtte magát. Halálának körülményei máig tisztázatlanok, egyes kutatások a gyilkosságot is feltételezik (voltak erre utaló nyomok!). Igaz, hogy labilis idegállapota miatt már korábban is kísérelt meg öngyilkosságot (még 1848 szeptemberében), de 1860-ban, ha az ő kezében is volt a pisztoly, elképzelhető, hogy a kezét más tartotta!

Hitel, Világ, Stádium

A Hitel (1830), a Világ (1831) és a Stádium (1833) a hazai közgazdasági irodalom három alapműve! Mielőtt a részletekbe belemennénk, érdemes tisztázni, hogy a három mű egyfajta egységet teremt, egymást követő, egymásból következő művekről van szó. A Hitelben Széchenyi feltárja a magyar elmaradottság okait, és programot ad a nemességnek arra, hogyan lehet ebből az elmaradottságból kitörni. A Hitellel szemben több kritika is megjelent, köztük legismertebb gróf Dessewffy József Taglalata. Erre válaszul írta meg Széchenyi a Világvagyis felvilágosító töredékeknémi hiba ’s előítélet eligazítására című munkáját, amely nem más, mint a Hitel bővebb kifejtése; a „világ” szó itt a világosságra, a Hitelben leírtak megvilágosítására utal. A Stádium az előző két művön alapul, Széchenyi szintetizálta a korábban leírtakat, elemezte a megjelent kritikákat, és konkrét, pontokba szedett (gazdaság)politikai programot adott Magyarország számára.

Érdemes visszatérni a Hitel keletkezésének történetére!

Széchenyi 1828-ban, bécsi tartózkodása alatt döntötte el, hogy nyugati mintára modernizálni fogja saját birtokait, és egy mintagazdaságot hoz létre. Ezzel kívánt példát mutatni a többi főnemesnek. Természetesen ehhez tőkére volt szüksége, és egy bécsi bankhoz fordult 10 000 forint hitelért. A bank a hitelkérelmet fedezethiányra hivatkozással elutasította. Azaz Magyarország egyik leggazdagabb, hatalmas birtokokkal (90 ezer hold) rendelkező arisztokratáját hitelképtelennek nyilvánították!

Nem csoda, ha ez Széchenyit felháborította, sőt feldühítette, de józan megfontolás alapján ezen elgondolkozott, és elkezdte a hitelképtelenség okait kutatni. Arra jutott, hogy a magyarországi földbirtokrendszer jogi szabályozása a problémák oka. Nagy Lajos király óta alkalmazták az ősiség törvényét, amely azt jelenti, hogy néhány kivételtől eltekintve a nemesi birtok oszthatatlan, és a nemességen belül kell öröklődnie (az ősiségre vonatkozóan ld. a következő írást:Véget vetettek a feudalizmusnak az áprilisi törvények – https://ado.hu/rovatok/ado/veget-vetettek-a-feudalizmusnak-a-aprilisi-torvenyek). Mindez azt jelentette, hogy a termőföld forgalomképtelen, azt nem lehet megterhelni, azt hitel fedezeteként nem lehet biztosítékként megjelölni.

Még 1828 decemberében elkezdte leírni gondolatait, műve, a Hitel 1830. január 28-án jelent meg, amely programot adott Magyarország polgári átalakulására, megfogalmazva a társadalmi-gazdasági problémákat. Magyarország elmaradottságának okait az ország belső viszonyaiban kereste és találta meg, a nemesség kiváltságrendszerét, a parasztság mérhetetlen kizsákmányolását jelölte meg tünetként. Feltárta a tőke szerepét a földbirtok korszerűsítésében, ugyanakkor a földnek nincs igazi értéke, mert nem lehet eladni, követelte a hitelviszonyok megjavítását. Arra kívánta rádöbbenteni a nemességet, hogy az évezredes gyakorlaton túl kell lépni, fel kell számolni a nemesi kiváltságokat, az ősiség elvét fel kell adni, a háramlási jogot (t.i. azt, hogy örökös híján a földtulajdon visszaszáll az uralkodóra) el kell törölni, lehetővé kell tenni, hogy a nemeseken kívül mások is szerezhessenek földtulajdont (ha visszatekintek az előző évtized földtulajdonnal kapcsolatos politikai küzdelmeire, deja vu érzésem támad!).

E változások révén hitelképessé válhat a nemes, földtulajdont szerezhetnek a nemtelenek (polgárság és jobbágyság), a gazdasági fejlődés adminisztratív akadályait fel lehet számolni.

Meg kell szüntetni a jobbágy és a földesúr egymástól függő viszonyát. A modern nagybirtokot nem lehet a korszerűtlen robotmunkára alapozni, a robotmunka helyébe a bérmunkának kell lépni. („Se bot, se vessző nem hozott még egy országot is virulásra…”).

El kell törölni a dézsmát (egyházi tizedet) és a kilencedet (földesúri tizedet) is, mert megölik a jobbágy szorgalmát. A nemességnek is részt kell vennie a közteherviselésben. Korszerűsíteni kell a közlekedést, szabályozni kell a folyókat, jó utakra van szükség, meg kell szüntetni az elavult céhrendszert.

Megállapítja Széchenyi, hogy a nemesség túlnyomó része képtelen az önkritikára, megelégszik a nemzeti múlt dicsőítésével, a jelen és a látható jövő csak siránkozásra ad számára alkalmat.

Kiemelte Széchényi a kulturális fejlődés rendkívül fontos szerepét, és ez jelentette a magyar nyelvhasználatot, a nemzeti kultúra és tudomány fejlődését is. Kiművelt emberfők sokasága a nemzet!

Fontos, hogy az elmaradottság, a fejlődésre képtelenség okait inkább a nemzeti hibákban kereste (és találta meg), és nem a birodalom belső struktúrájából, a bécsi kormányzat tevékenységéből vezette le azokat.

A Széchenyi-család címere a Lánchíd budai hídfő jobb oldali oroszlánja alatt

 

Széchenyi az átalakítást a Habsburg Birodalmon belül, Béccsel egyeztetve, az arisztokrácia vezetésével és tevékeny közreműködésével képzelte el, hangsúlyozta a fokozatos reformokkal való változások szükségességét. A feudális társadalmi viszonyokat békés eszközökkel kell felszámolni, és fokozatosan kell megteremteni a polgári/tőkés társadalmi berendezkedést.

A Hitelt egyes arisztokraták hatalmas felháborodással fogadták, mások (például Eötvös József) viszont lelkesen dicsérték a szókimondó írást. A méltatások közül álljon itt egy rövid idézet Arany János Az elveszett alkotmány c. művéből:

Történt eközben, valamely Széchényi nevű gróf

Írt valamely könyvet (kár volt nem alunnia inkább!)

E könyvnek neve volt… Hitel… úgy tetszik Hitel! úgy van;

Zajt üte akkor e könyv; olvasta paraszt, nemes egyre,

Aki csak egy félnapra belé pillanthata; sőt volt

Ollyan is, aki saját pénzén megvette magának.

E könyvet, miután megkapni hiába törekvék

Kedves apám, megvenni, pedig – könyvet! magyar ember!

Végre Doronghy komám okosan kicsené kaszinónkból:

Macska, gyümölcs és könyv, úgymond, nem orozva nem is jó.

Hajh, deh! mit tud e föld nyomorú fia, mit tud előre?

Tudja-e, hány évig nem adóz a magyar nemes ember?

Tudja-e, mennyi ezerbe kerűl majd a megyetisztség?

Cikkünket egy hét múlva folytatjuk!

Kapcsolódó cikkek

2024. október 11.

Orbán Viktor: három ponton avatkozunk be a gazdaságba

Megfizethető lakhatást, egymilliós jövedelmet és munkáshitelt nyújtunk, Demján Sándor programot indítunk a kisvállalkozóknak – ígérte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

2024. október 11.

A közvetett adózás rendszere Kenyában (4. rész)

Kenya Kelet-Afrika legnagyobb kereskedelmi és pénzügyi központja, és kiemelkedő jelentőségű a turizmus is. Az országban az áfa 1990-ben váltotta az értékesítési adót. Következzenek az érdekes részletek.

2024. október 11.

Helyezkedjünk – az állandó telephely az áfában

Az Áfa kalauz friss számában megjelent írás az állandó telephely jogi hátterének részletes, az uniós joggyakorlatot is érintő elemzésével rávilágít a székhely és az állandó telephely közti különbségre és támpontot ad az állandó telephely meghatározásához, elhatárolásához, majd bemutatja az állandó telephely adózásban betöltött szerepét és jelentőségét az Áfa tv.-ben szabályozott azon esetkörök ismertetésével, ahol az állandó telephely fennállása meghatározó az adókötelezettségek teljesítése során.