Szja-bevallás: tudjon meg minden részletet! (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei szja-bevallási szezon minden újdonságában eligazítja az Adó szaklap legfrissebb száma, amelyet itt rendelhet meg.


A magánszemélyek adókötelezettségének egyszerűsítése a sokak számára bonyolult adózási szabályok megjelenése óta folyamatos célkitűzés, amelynek jegyében 2017-től új bevallási formaként jelenik meg az adóbevallási tervezet. Az Adó szaklap A 2016. évi szja-bevallás legfontosabb tudnivalói és a munkáltatói adómegállapítás című írásában a 2016. évi személyijövedelemadó-bevallással, illetve a munkáltatói adómegállapítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ismerteti. A cikkből többek között megismerheti a bevallás új, rövid nevét, a bevallás benyújtására kötelezettek körét, a benyújtás módját, a benyújtásra nyitva álló határidőket és az adó megfizetésére vonatkozó szabályokat, valamint az szja-bevallást érintő legfontosabb változásokat. A szerző számos példával illusztrálja az új szabályok értelmezését.

A belföldi összesítő jelentés című cikkében a szaklap áttekinti a belföldi összesítő jelentésre irányadó, a jogszabályok által előírt általános szabályokat. Ezen túl az adóhatóság által kialakított joggyakorlat alapulvételével azon különös kérdéseket és esetköröket is, amelyekre az adóalanyok a törvényi szöveget olvasva nem, vagy csak nehezen kaphatnak választ.

Az online pénztárgépekkel kapcsolatos szabályozás 2016. március 25-én kihirdetett módosításaira való felkészülés 2017. január 1-jével és 2017. április 30-ával lezárul. Ennek következtében az online pénztárgép használatára kötelezettek köre kibővül, új adózók tekintetében írja elő a jogszabály, hogy nyugta- és számlakibocsátási kötelezettségüknek főszabály szerint online pénztárgépekkel kell eleget tenniük. Emellett az online pénztárgép új műszaki követelményeknek való megfeleltetése is lezárul, hiszen az engedélyezési hatóság visszavonja azoknak a forgalmazóknak az engedélyét, akik nem módosítják az új műszaki követelmények szerint az online pénztárgép forgalmazására vonatkozó engedélyeiket 2017. április 30-áig. A témát teljes körűen áttekintheti Az online pénztárgépekhez kapcsolódó szabályozás 2017-ben című írás segítségével.

A modern jövedéki szabályozás több mint két évtizedes története során számos jelentős változáson esett át. Ezeket a változásokat alapvetően Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása indokolta, hiszen a csatlakozásból következő jogharmonizációs kötelezettség a jogszabályi környezet változtatását követelte meg. A 2017. évben hatályba lépő új szabályozás ugyanakkor nem (csak) külső jogalkotási kötelezettségből fakad, hanem az elmúlt bő húsz év során szerzett tapasztalatok, a felmerült problémák és a technikai, technológiai fejlődés eredményeképpen egy teljesen új, az előző szabályozástól lényegesen eltérő jövedéki törvény született. A jövedéki szabályozás változása című cikk teljes képet ad a téma iránt érdeklődőknek.

Az Adó szaklap 2017/3. számában a fentieken túl elolvashatja a nonprofit szervezetek beszámolókészítési kötelezettségéről szóló sorozat második részét, valamint tájékozódhat a nyugellátások és egyes más típusú ellátások 2017. januári emeléséről. A szaklap legfrissebb számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 20.

A közvetett adózás rendszere Algériában (4. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.