Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az szja-t érintő, 2016-ban hatályba lépő változások java az adóterhek csökkentését eredményezi.
A legfontosabb szja-t érintő változás, hogy a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmek kapcsán a szja adókulcsa 16%-ról 15%-ra mérséklődik.
Aktualizálásra (valorizálásra) került a családi kedvezmény mértéke az adókulcs változásával összhangban, így 2016-tól ugyanakkora kedvezmény illeti majd meg az érintetteket, mint a 2015-ös szabályok alapján. Tehát az adókulcs változásától függetlenül továbbra is ugyanolyan mértékű kedvezményekre számíthatnak a családok. A valorizálás kiterjed a kétgyermekes családokat érintő 2014. végén elfogadott, de csak 2016-2019. közt hatályba lépő változásokra is. Hasonlóképpen aktualizálták még az adókulcs-csökkentés kapcsán az első házasok kedvezményének szabályait (a kedvezmény összege így továbbra is havonta 5.000 Ft).
Csökkenni fognak továbbá az adóterhek több olyan jövedelem esetében is, ahol a jövedelem növelt összegére (pl. 119%-ára) kell kiszámolni a fizetendő szja-t. Ezekben az esetekben a törvényalkotó csökkentette az adóalap-növelő szorzó mértékét. Így a személyi jövedelemadót például tartási szerződés alapján nem pénzben juttatott vagyoni érték, kamatkedvezmény szerzése, valamint tárgynyeremény esetén a jövedelem 118%-a (2015: 119%), kamatjövedelmek esetén 118% és 127% (119% és 128% helyett) után majd kell megfizetni. Ez a változás is 2016-tól lép majd életbe. Kamatjövedelmek esetében ez a módosítás a fenti időponttól megszolgált (tehát akkor realizálódó) jövedelem esetében alkalmazandó (függetlenül attól, hogy a kamatszámítás időszaka már 2015-ben kezdődött).
Új ösztönző szabályok a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésre
A jogalkotók 2015 elejéig visszamenőleg érvényesíthető kedvezményekkel próbálják ösztönözni a magánnyugdíj-pénztárakat elhagyókat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépésre. Az a kifizetés, amely az állami nyugdíjrendszerbe átlépő személyt illeti meg a magánnyugdíjpénztár elhagyásakor, az új szabályozás értelmében már nem számít jövedelemnek, tehát lényegében adómentes.
Változik az adózás |
|---|
|
Az új, 2016-os adócsomag több helyen átírja az idei adójogszabályokat is; az Adó szaklap legfrissebb számából a szabályozás valamennyi részletét megismerheti és megértheti. |
Szintén visszalépőknek kedvez – 2015. január 1-jéig visszamenőleg – hogy ha a visszalépéskor a magánnyugdíj-pénztári kifizetést önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalják, akkor az átutalt összeg 20%-a (de legfeljebb 300.000 forint) adó-visszatérítésként megkapható.
A Stabilitás Megtakarítási Számlát (SMSZ) érintő változások
Kedvezőbbé váltak a stabilitási megtakarítási számlával kapcsolatos szabályok, amelyek kvázi “amnesztiát” nyújtanak a külföldön felhalmozott pénzek hazahozatalára. A stabilitási megtakarítási számlán tartott pénz a számlára való befizetés időpontjában megszerzett belföldi jövedelemnek minősül. Főszabály szerint minél tovább tartja a számlán a magánszemély befizetését, annál inkább csökken az alkalmazandó adóalap (200%-ról 50%-ra), majd az ötödik év eltelte után adómentessé válik a kifizetés.
A 2015. július 1-vel hatályba lépett új rendelkezések a régi szabályok fenntartása mellett meghatározott időre további kedvezményeket biztosítanak. A 2015. július 1. és 2016. július 1. között befizetett összegek mindenképp adókötelesek, azonban a kedvezményes szabályokhoz szükséges minimális tartási idő lerövidül. Azoknak a magánszemélyeknek, akik a hazahozott pénzüket a stabilitási megtakarítási számlán tartják legalább egy évig, kivételkor mindössze 10% adót kell fizetniük. Az egy év letelte előtt azonban a kivételt 20%-os adó sújtja.
Figyelemmel arra, hogy egyrészt stabilitási megtakarítási számlával adott kvázi “amnesztia” nem teljes körű, másrészt mivel egyre mélyebb és szélesebb körű a nemzetközi információcsere, érdemes a döntés előtt minden szempontból megvizsgálni a stabilitási megtakarítási számla alkalmazását.
Egyéb változások
További változás, hogy egy pénzügyi intézmény (pl. bank) felszámolásának esetén garantálják, hogy az érintett magánszemély nem kerül adójogilag hátrányos helyzetbe: nem keletkezik például adókötelezettsége azon jövedelem kapcsán, amelyet az intézménnyel szemben fennálló követelése (pl. befektetések) vagy kárrendezés kapcsán szerez meg. Amennyiben pedig a nyugdíj-előtakarékossági számláját vezető intézményt számolják fel, és így az adóhatóság nem tudja az adóbevallásban rendelkezett adót az érintett számlára kiutalni, az összeget a magánszemély lakcímére kézbesítik, vagy bankszámlájára utalják át. Az érintett összeg maximuma változatlan: a nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összeg 20%-a, de max. 100.000 Ft (2020. előtt nyugdíjba vonulók esetén 130.000 Ft).
|
A bejegyzés szerzője a LeitnerLeitner Magyarország szakértője. Az Adózásról érthetően blog az Adó Online szakmai partnere. |
|---|
