SZJA változások 2017-ben

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2016. június 30.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Magyar Közlöny 87. számában megjelent legfontosabb adótörvény változásokat foglaljuk össze a következőkben a 2016. évi LXVI. törvény alapján, elsőként a személyi jövedelemadót vizsgáljuk meg.


Kiküldetés (kirendelés) fogalmi változása

Eddig a munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben rögzített munkahelytől eltérő helyen történő munkavégzésként definiálta a kiküldetést (kirendelést) a jogszabály.

Kiküldetések, cafeteria rendszer, és egyéb természetbeni juttatások

A béren kívüli juttatások rendszerét jelentősen átrajzolta a kormány. Ha szeretne mindent megtudni a cafeteria változásokról, ne hagyja ki ezt a rendezvényt!

Időpont: 2016. június 21.

Előadó: Horváthné Szabó Beáta

Bővebb információ >>

Az új fogalom szerint Kiküldetés (kirendelés): a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás, ide nem értve a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló kormányrendelet szerinti munkába járást, a lakóhelyről, tartózkodási helyről a munkáltató székhelyére, telephelyére történő oda- és visszautazást.

A következő definíciók is változtak

mezőgazdasági őstermelő, termőföld haszonbérbeadása, sportrendezvény.

Eltartott fogalmi változása

Korábbi definíció szerint eltartott

  • a kedvezményezett eltartott,
  • az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető.

Ez a következőképpen változna: eltartott az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető vagy figyelembe vehető lenne, akkor is, ha a kedvezményezett eltartott után nem családi pótlékot állapítanak meg, családi pótlékot nem állapítanak meg, vagy a családi pótlék összegét a gyermekek száma nem befolyásolja.

Nyilatkozat adóelőleg megállapításhoz

A jövőben várhatóan nem kell új nyilatkozatot tenni, ha a magánszemély a családi kedvezményt már a magzatra tekintettel is érvényesítette.

Megszerzésre fordított érték ingó vagyontárgy átruházásánál

Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség ajándékozással történő szerzése esetén, ha az adóhatóság nem szab ki illetéket, a magánszemély döntése alapján az átruházásból származó bevétel 75 százaléka vagy az az igazolt összeg tekinthető megszerzésre fordított összegnek, amelyet az ajándékozó magánszemély megszerzésre fordított összegnek tekinthetne.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből és tartós befektetésből származó jövedelem

A jogszabály számos ponton változtatta a jövedelemmel kapcsolatos előírásokat, az érintetteknek javasolt áttekinteni a törvénynek az Szja tv. 67/A.§-ra és 67/B.§-ra vonatkozó újításait.

Cafeteria változás

Az Szja tv. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 

71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben 
a) juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része; 
b) a Széchenyi Pihenő Kártya 

  • ba) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 225 ezer forint támogatás; 
  • bb) vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer forint támogatás; 
  • bc) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás. 

(2) Béren kívüli juttatásnak minősül 

a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; 

Három Navigátor adózási, számviteli témában,

15% kedvezménnyel

A csomag tartalmazza az Art. Navigátort, az Áfa Navigátort, és a Számviteli Navigátort, amelyek a csomagkedvezménytől függetlenül külön is rendelhetőek!

Megrendelés >>

b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. 

(3) A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. 

(4) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie. 

(5) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontban említett juttatás összege az adóévben az éves keretösszeget meghaladja, e meghaladó rész után a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell – a kifizetés hónapjára – az adókötelezettséget megállapítani. Ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett (1) bekezdés a) pont szerinti juttatás értéke az éves keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként a juttatásra jogosító jogviszony alapján kell az adókötelezettséget megállapítani azzal, hogy e meghaladó rész a 69. § (2) bekezdés szerinti közteheralap számításánál figyelmen kívül hagyható vagy az e (meghaladó) közteheralap után már megfizetett közterhek az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint helyesbíthetők.

6) E § alkalmazásában 

a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is; 
b) munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is; 
c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely; 
d) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók; 
e) éves keretösszeg 

  • ea) évi 100 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; 
  • eb) a 100 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; 
  • ec) évi 100 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Az Szja tv. 70. § (4)–(4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

Egyes meghatározott juttatásnak minősül 

  • a) a 71. § (1) bekezdés b) szerinti juttatásnak (Széchenyi Pihenő Kártya) az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része; 
  • b) a 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti pénzösszeg adóévi értékének az éves keretösszeget [71. § (6) bekezdés e) pont] meg nem haladó része és a 71. § (1) bekezdés b) pontja szerint – az ott meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része. 

(4a) A (4) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg 
a) – ha a munkáltató költségvetési szerv – 

  • aa) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; 
  • ab) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; 
  • ac) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében 

  • ba) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; 
  • bb) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; 
  • bc) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Őstermelő igazolvány

Az érintetteknek javasolt az Szja tv. 78/A-81/C.§. részeit áttekinteni és tanulmányozni, jelen cikkünk terjedelme nem teszi lehetővé a részletes bemutatást.

Új szolgáltatásokkal bővült az Adó Online:
  • díjmentes cikk és szaklap értesítő
  • kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata
  • egyedi szaklap ajánlatok

A jogszabály bizonyos pontjainak rendelkezései már visszamenőleg is alkalmazhatóak (2015. szeptember 1-től, 2016. január 1-től, hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekre), de a legtöbb pont 2016. szeptember 1-től, illetve 2017. január 1-től alkalmazandó. A fentiekben bemutatott részletek mellett az Szja tv. mellékletei is módosulnak, illetve számos helyen pontosították a szövegrészeket.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

A cikk szerzője, Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft


Kapcsolódó cikkek:


Kapcsolt vállalkozások speciális adózási feladatai
2019. július 18.

Vajon milyen feladatokat és felelősségi köröket tárhat fel egy kapcsoltsági átvilágítás? Milyen idő-, költség- és egyéb erőforrás-ráfordítással jár a teendők, kockázatok és jogkövetkezmények (pl. bírságok) és azok hatásainak felmérése? Kövessék most induló esettanulmány sorozatunkat, mely egy képzeletbeli cégcsoportól szól, és még az is lehet, hogy időközben egy képzelt adóellenőrzés is elindul a csoport egyik tagjánál!