Szochó-csökkentést javasolnak az adótanácsadók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Járulékcsökkentés helyett a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mérséklését javasolja a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete a munkaerőhiány csökkentése érdekében.


Hazánk a negyedik a béreket terhelő legmagasabb adókat és járulékokat összehasonlító OECD-listán. Ez rontja a gazdaság versenyképességét, de napjainkban egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány is. Ezt érzékelik a döntéshozók is, ezért helyezett kilátásba Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter gazdaságélénkítő intézkedéseket, például járulékcsökkentést. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint azonban kevés az esély arra, hogy ez az eszköz önmagában kezelni tudná a problémákat – olvasható a szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A munkaerőhiány megoldásához a járulékcsökkentés önmagában nem lesz elég: mindenképpen képzési, lakhatási, toborzási-szervezési megoldásokkal kellene kombinálni ahhoz, hogy mérséklődjön a deficit.

Ha szó szerint értelmezzük a járulékcsökkentés mostanában felröppent ötletét, akkor a munkavállalót terhelő 10%-os nyugdíj- és az összesen 8,5%-os egészségbiztosítási járulékot érthetik alatta, hiszen ezek a klasszikus járulékok. Ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy teljesen megszüntetik e terheket, akkor a mostaninál 18,5%-kal magasabb bért kapnának kézhez a munkavállalók – olvasható a közleményben.

 

E kedvezmény azonban a vállalkozók terheit egyáltalán nem csökkentené, és így nem eredményezné a cégek versenyképességének növekedését, ezzel több munkahely megteremtésének lehetőségét. Ugyanakkor valószínűleg nem is csábítaná haza azokat, akik a magasabb bérek reményében hagyták el az országot, mivel az átlag EU-s és magyar bérek között nagyobb a különbség, mint 18,5%. A képzetlen munkaerőt igénylő mezőgazdaságban jelentkező munkaerőhiányt sem oldaná meg, mivel ezen a területen eddig is költség- és köztehermentesen, vagyis szürkén vagy feketén foglalkoztatták az embereket. A fogyasztás további élénkülése és a dolgozói szegénység mérséklődése azonban valóban várható az intézkedéstől.

Zara László szerint azonban nem erre, hanem a foglalkoztatót terhelő „járulékok” csökkentésére, vagyis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mérséklésére lenne inkább szükség. A foglalkoztatók egy jelentős – legalább 10%-ot elérő – egy lépésben végrehajtott csökkentést már valóban megéreznének. A nagyobb cégeknél, ahol sokan dolgoznak, a megtakarításból technológiai beruházást lehetne végrehajtani, esetleg a már ott dolgozók bérét lehetne emelni, vagy akár új munkahelyeket is lehetne teremteni. A fejlesztés és a munkahelyteremtés a termelés növekedéséhez vezetne, a béremelés pedig a jó munkaerő megtartását támogatná. Így a vállalkozások maguk dönthetnének a helyzetükben a legjobb megoldásról.

A mikrovállalkozásoknál azonban még ennek a csökkentésnek sem lenne számottevő hatása, hiszen esetükben ez a kedvezménymérték nem volna elég egy-egy beruházás megvalósítására vagy új munkahelyek megteremtésére. Csak a mostani alkalmazottak (sokszor a tulajdonosok) bérének növekedéséhez, esetleg tisztulásához (az osztalékként kivett jövedelmek rendszeres bérré alakításához) és áttételesen ismét csak fogyasztásnövekedéshez vezetne.

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

 

Hazánk a negyedik a béreket terhelő legmagasabb adókat és járulékokat összehasonlító OECD-listán. Ez rontja a gazdaság versenyképességét, de napjainkban egyre nagyobb gondot okoz a munkaerőhiány is. Ezt érzékelik a döntéshozók is, ezért helyezett kilátásba Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter gazdaságélénkítő intézkedéseket, például járulékcsökkentést. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint azonban kevés az esély arra, hogy ez az eszköz önmagában kezelni tudná a problémákat – olvasható a szervezet lapunkhoz eljuttatott közleményében.

A munkaerőhiány megoldásához a járulékcsökkentés önmagában nem lesz elég: mindenképpen képzési, lakhatási, toborzási-szervezési megoldásokkal kellene kombinálni ahhoz, hogy mérséklődjön a deficit.

Ha szó szerint értelmezzük a járulékcsökkentés mostanában felröppent ötletét, akkor a munkavállalót terhelő 10%-os nyugdíj- és az összesen 8,5%-os egészségbiztosítási járulékot érthetik alatta, hiszen ezek a klasszikus járulékok. Ha az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy teljesen megszüntetik e terheket, akkor a mostaninál 18,5%-kal magasabb bért kapnának kézhez a munkavállalók – olvasható a közleményben.

E kedvezmény azonban a vállalkozók terheit egyáltalán nem csökkentené, és így nem eredményezné a cégek versenyképességének növekedését, ezzel több munkahely megteremtésének lehetőségét. Ugyanakkor valószínűleg nem is csábítaná haza azokat, akik a magasabb bérek reményében hagyták el az országot, mivel az átlag EU-s és magyar bérek között nagyobb a különbség, mint 18,5%. A képzetlen munkaerőt igénylő mezőgazdaságban jelentkező munkaerőhiányt sem oldaná meg, mivel ezen a területen eddig is költség- és köztehermentesen, vagyis szürkén vagy feketén foglalkoztatták az embereket. A fogyasztás további élénkülése és a dolgozói szegénység mérséklődése azonban valóban várható az intézkedéstől.

Zara László szerint azonban nem erre, hanem a foglalkoztatót terhelő „járulékok” csökkentésére, vagyis a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mérséklésére lenne inkább szükség. A foglalkoztatók egy jelentős – legalább 10%-ot elérő – egy lépésben végrehajtott csökkentést már valóban megéreznének. A nagyobb cégeknél, ahol sokan dolgoznak, a megtakarításból technológiai beruházást lehetne végrehajtani, esetleg a már ott dolgozók bérét lehetne emelni, vagy akár új munkahelyeket is lehetne teremteni. A fejlesztés és a munkahelyteremtés a termelés növekedéséhez vezetne, a béremelés pedig a jó munkaerő megtartását támogatná. Így a vállalkozások maguk dönthetnének a helyzetükben a legjobb megoldásról.

A mikrovállalkozásoknál azonban még ennek a csökkentésnek sem lenne számottevő hatása, hiszen esetükben ez a kedvezménymérték nem volna elég egy-egy beruházás megvalósítására vagy új munkahelyek megteremtésére. Csak a mostani alkalmazottak (sokszor a tulajdonosok) bérének növekedéséhez, esetleg tisztulásához (az osztalékként kivett jövedelmek rendszeres bérré alakításához) és áttételesen ismét csak fogyasztásnövekedéshez vezetne.

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).