Szochó-kedvezmény szabad vállalkozási zónában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Melyik cég mely munkavállalóira érvényesíthet szociális hozzájárulási adókedvezményt? Ezt tisztázza a NAV közleménye.

A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás

Az adókedvezmény érvényesítésének elsődleges feltétele, hogy a kifizető (munkáltató) működési helye a szabad vállalkozási zónában legyen. A szabad vállalkozási zónában lévő településen való működés helyének nem kizárólag a kifizető székhelye, hanem gazdasági tevékenységének egyéb helye (pl. telephely) is megfelelő lehet a kedvezményre való jogosultság szempontjából.

A szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezményének munkavállalóra vonatkozó feltétele

„A 462/E. § (3) A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy

• a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti – átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és
• a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és
• a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja az előző pont szerinti szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától – közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított – legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a szabad vállalkozási zóna.”

Az idézett rendelkezésben a „tényleges munkavégzési hely” meghatározása során elsősorban a munkaszerződés szerinti munkahelyet kell érteni.

Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.                                     Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra!                                     Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.                                     Bővebb információk és jelentkezés itt

Tekintettel arra, hogy a 2012. július 1-je előtt keletkezett munkaszerződéseket nem kellett az új Mt. szerint módosítani, kiemelést érdemel, hogy a régi Mt. 76/C. § (1) bekezdése szerint a munkaviszony – a felek megállapodásának megfelelően – állandó vagy változó munkahelyen történő munkavégzésre is létrejöhetett. A régi Mt. 76/C. § (2) bekezdése kimondja, hogy ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetéből eredően – szokásos telephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként a munkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan a munkavállaló az utasítást kapja.

A jelenleg hatályos Mt. nem szabályozza az állandó vagy változó munkahely típusait, így az új Mt. alapján létrejött munkaviszonyok esetében a munkaszerződés szerinti munkavégzési hely, a szokásos munkavégzési hely, illetve a munkáltató fentiekben említett egyoldalú jognyilatkozata alapján dönthető el a kedvezményre való jogosultság – olvasható az adóhatóság közleményében.

---