Szochó-kedvezmények 2022. január 1-től


A minimálbér-emelés és az adócsökkentések után egyesével áttekintjük a szochó-kedvezményeket.

2022. január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 200 000 Ft/hó, a garantált bérminimum 260 000 Ft/hó. A munkáltató által fizetett közterhek mértéke is változott 2022-től. A kisvállalati adó mértéke 10 %, megszűnt a 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás, valamint a szociális hozzájárulási adó 2,5 %-kal csökkent, mértéke 13 % lett.

Az új rendelkezésekhez a szociális hozzájárulási adó terhére igénybe vehető kedvezmény mértéke is igazodik, az alábbiak szerint.

Tekintsük át a kedvezményeket egyesével, a módosult kedvezmény mértékével kiegészítve.

Szakképzettséget nem igénylő- (FEOR 9) és mezőgazdasági (FEOR 61, 7333, 8421) munkakörben foglalkoztatottak utáni adókedvezmény

A fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér 6,5 %-a.

Munkaerőpiacra lépők kedvezménye

Szochót a foglalkoztatás kezdetétől számított 2 évig, a minimálbér erejéig egyáltalán nem kell fizetni, a 3. évben pedig a mértéke 6,5 %-kal csökkenthető.

Igénybe vehető az után a munkavállaló után, akinek a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napban legfeljebb 92 napig volt biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonyban, melybe nem kell beleszámítani az anyasági ellátások (csed, örökbefogadói díj, gyed, gyes, gyet) folyósításának, és a közfoglalkozásban történő részvétel időtartamát. Tehát ez a szocho kedvezmény akkor jár, ha a magánszemély a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napban legalább 183 napig nem ’dolgozott’. Foglalkoztatás kezdetének számít az ellátásban részesült ismételt munkába állásának kezdete is.

A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállásáról kiállított igazolás birtokában érvényesítheti. Az igazolást a NAV a biztosítotti bejelentést követően, hivatalból, a foglalkoztatás kezdő időpontját követő hónap 10. napjáig elektronikusan megküldi a munkáltató részére.

Három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény

A szocho mértéke a bruttó munkabér után, de legfeljebb a minimálbér összegéig 13 %-kal csökkenthető a foglalkoztatás első 3 évében, majd 6,5 % -al csökkenthető a foglalkoztatás 4. és 5. évében.

A kedvezmény a NAV által hivatalból kiállított, munkaerőpiacra lépők kedvezményéről szóló, és a legalább három gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról szóló igazolás birtokában érvényesíthető.  Az igazolás iránti kérelem a 22T1041-es, változásbejelentő nyomtatvány 13. pótlapjának 1. rovatában található kódkockában történő jelöléssel adható be.

Fenti két jogosultsági kör esetén, ha egy meglévő munkavállaló, az előzőekben jelzett időtartamot követően megy vissza dolgozni anyasági ellátás folyósítása után (vagy közben), a munkaerőpiacra lépő kedvezményről szóló igazolást a NAV – 22T1041 nyomtatvány beadás hiányában – csak akkor tudja kiadni, ha jelzi felé a munkáltató, melyet a havi járulékbevallás 2208A-01-03 lapján lehet megtenni.

Közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény

A közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére részkedvezmény illeti meg, ekkor a Szocho a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százaléka után 6,5 %-val csökkenthető.

Megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény

Igénybevétel feltétele, hogy a munkavállaló, az egyéni vállalkozó, vagy a tag*:

  • rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesüljön, vagy
  • egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 % vagy kisebb mértékű legyen,
  • rendelkezzen:
  • komplex minősítésről szóló érvényes dokumentummal, vagy
  • megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozattal.

A kedvezmény mértéke megegyezik az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese (2022-ben 400 000 Ft) után számított 13 % szocho mértékével, tehát eddig az összegig egyáltalán nem kell szocho-t fizetni.

* a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég tagja.

Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény

Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban:

  • doktori, vagy ennél magasabb tudományos fokozattal rendelkező kutató, fejlesztő esetén a bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer Ft után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni;
  • doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt után a bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer Ft 6,5 %-a az adókedvezmény.

Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

A munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

Az adókedvezmény mértéke a tárgyhónapban a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség után 6,5 %.



Kapcsolódó cikkek