Hamisított órákra csapott le a NAV
Több mint hétmillió forint értékben órát és csaknem egymillió forint értékben cigarettát találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei egy furgonban az M1-es autópálya Komárom-Esztergom megyei szakaszán.
Szolidaritási adó Romániában is
Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nagy port vert fel a román üzleti életben a bukaresti törvényhozás felsőháza gazdasági bizottságának legutóbbi állásfoglalása, melyben jóváhagyta a szolidaritási adóról szóló jogszabály tervezetét – tudósít a Ziarul Gandul.
Az előzetes elképzelések szerint minden, Romániában üzleti tevékenységet folytató olyan cég vagy vállalkozás, amelynek éves forgalma meghaladja a 25 millió forintot, köteles lenne nyereségének egy százalékát – szolidaritási adóként – befizetni a kincstárba.
Florin Ion Pogonaru, a Romániai Üzletemberek Egyesületének elnöke piacellenesnek és a kommunista időket idéző sarcnak nevezi a különadónak még a gondolatát is. “Nem érthetünk egyet a sikeradó bevezetésével. Az üzleti élet nem lehet a politikusok kiszolgálója, és azt sem értjük, milyen elvek, milyen elgondolás alapján húzták meg a százezer eurós határt” – nyilatkozta Pogonaru, aki a Dél-Kelet-Európai Együttműködési Kezdeményezés (SECI) tanácsadó testületének tagja.
Amennyiben a bukaresti parlament megszavazza a Román Konzervatív Párt által kezdeményezett szolidaritási adót, úgy az ily módon befolyt összeget azok az időskorúak kapnák, akiknek nyugdíja nem éri el a törvényben meghatározott minimálbér összegét (jelenleg 390 lej, azaz 114 euró).
Forrás: Menedzsment Fórum
Kapcsolódó cikkek
2022. június 24.
G7: Nem véletlen, hogy most nyúl a kormány a katához
A G7.hu elemzése szerint nem véletlen, hogy egy költségvetési kiigazítás közben nyúl a kormány a túl jól sikerült katához.
2022. június 24.
Jönnek az ispánok – a középkor feltámadása?
A Kormány képviseletében Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot. Az előterjesztés számos törvényben a kormánymegbízottról főispánra módosítja a kormányzat megyei elöljáróinak megnevezését. Kérdés, hogy valóban csak elnevezésbeli változásról van-e szó, vagy egy új kormányzati stílusról.