Tagad az áfaper vádlottja
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elsőrendű vádlott nem tudta, hogy az áru nem hagyta el az országot. Összesen 7,5 milliárd elcsalt áfáról lehet szó.
Máté Kingának, a Győri Törvényszék szóvivő bírájának tájékoztatása szerint adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más cselekmények miatt indult per 21 vádlott ellen. A 13 ezer oldalnyi nyomozati anyag szerint a csoport tagjai több milliárd forintos kárt okoztak. A vádirat ismertetésére három napot szán a bíróság.
A vádirat szerint a két győri illetőségű vádlott cége 2008 és 2011 között különféle termékeket, jellemzően csokoládét, cukrot, étolajat vásárolt a további vádlottak érdekeltségi körébe tartozó cégektől, majd az árut papíron értékesítette egy szlovákiai kft.-nek. A vevő, amelynek tulajdonosa ugyanehhez a körhöz tartozott, budapesti vállalkozásoknak értékesítette tovább az árut, azok pedig olasz és spanyol társaságoknak, azokhoz azonban nem érkeztek meg a termékek.
Mindezzel a vádlottak a költségvetést úgy károsították meg, hogy vagy nem fizették meg az áfát, vagy jogosulatlanul visszaigényelték. A vádirat szerint a legnagyobb így elcsalt összeg csaknem két és fél milliárd, a legjelentősebb jogosulatlan visszaigénylés 1,3 milliárd forint volt – közölte a szóvivő.
| Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás |
|
Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.
Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra!
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
Bővebb információk és jelentkezés itt
|
Az ügyet 2011 októberi közleményében a Nyugat-Dunántúl eddigi legnagyobb pénzügyi csalásaként említette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, és akkori tájékoztatása szerint a céghálózat az élelmiszer-forgalmazás közben körbeszámlázással és színlelt uniós értékesítéssel követett el majdnem négymilliárd forint értékű adócsalást. A Kisalföld című megyei napilap később hét és fél milliárdos ügyről számolt be.
A keddi tárgyaláson az elsőrendű vádlott arról beszélt: nem volt tudomásuk arról, hogy – a vádban szereplő módon – a tőlük vásárolt áruk nem hagyták el az országot; ők külön exportcéget tartottak fenn, amelynek szerződéseiben a vevő vállalta, hogy a termékeket kiviszi az országból. A vádlott azt állította, értesültek arról, hogy a tőlük távozó vevők más magyarországi telephelyen is megálltak, de kérdésükre azt közölték, hogy ott is árut rakodtak fel.
Nem tűnt fel nekik, hogy ugyanazok a teherkocsik ugyanazokkal az árukkal állnak udvarukon, mivel arra törekedtek, hogy minél kevesebb ideig álljon az áru raktárukban – mondta.
Hozzátette: szúrópróbaszerűen ellenőrizték, hogy a vevő tényleg kilép-e a vásárlás után Magyarország területéről.
Közlése szerint a vádiratban szereplő cégek zömének nevével csak meggyanúsításkor találkozott, és arról sem tudott, hogy a beszállítói és a vevői kör részben fedi egymást. Megjegyezte: abban az időben napi 250 raklapnyi forgalmat bonyolított le 470 beszállítót és kilencszáznál több vevőt kiszolgáló raktáruk.
(Forrás: MTI)
