TAO-HIPA módosító tételeket érintő adómegállapítások, tipikus adózói hibák


Az RSM Blog három részes sorozatuának első részében néhány jelentősebb tao és ipa adóalap módosító tételre hívják fel a figyelmet.

A gazdasági társaságok számára minden év vége egyet jelent a pénzügyi zárással, a könyvelési feladatok ellenőrzésével, a bevételek és kiadások átnézésével. A legtöbb esetben számviteli és adójogi szempontból is résen kell lenni (pl.: elhatárolások áttekintése, értékcsökkenés-elszámolása). Bár a társasági adó és iparűzési adó kalkulációk elkészítése csak jövő tavasszal lesz aktuális, a kapcsolt vállalkozások esetében – pl. külföldi anyavállalattal rendelkező leányvállalatok – az év végéhez közeledve is fontos lehet beszélnünk az említett adónemeket érintő zárási teendőkről. Ezen vállalkozásoknak jellemzően már sok esetben év elején, januárban szükséges adatot szolgáltatniuk az előző üzleti évről a konszolidált beszámoló elkészítéséhez.

K+F adóalap csökkentő tétellel kapcsolatos nehézségek

Egyre több vállalkozás él a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap csökkentés lehetőségével mind a társasági adó, mind pedig az iparűzési adó tekintetében.

Fontos azonban, hogy a vállalkozások körültekintően járjanak el, mivel a K+F tevékenységekhez kapcsolódó adóalap csökkentések összetett feltételrendszer mellett érvényesíthetőek. Számos buktatót hordoznak magukban, ha a vállalkozás nem tájékozott teljeskörűen és nem a törvényi előírásoknak megfelelően jár el.

Adóellenőrzések során az Adóhatóság egy hármas feltételrendszer meglétét vizsgálja:

1. Kutatás-fejlesztésnek (alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés) minősül-e az adózó által végzett tevékenység?

Tapasztalataink alapján sok vállalkozás már ezen a ponton „megbukik”. Különösen fontos az innovatív jelleg vizsgálata, mert az újszerűség hiánya is elegendő, hogy a tevékenység ne kapja meg a K+F minősítést. Még akkor is így van ez, ha egyébként maga a bevezetett technológia ténylegesen hasznosnak bizonyul.

2. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység

Az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység

Az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, más személy megrendelésére teljesített K+F tevékenység

Kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) K+F tevékenység

Az adott kutatás-fejlesztés minősítésével kapcsolatban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához (SZTNH) fordulhatnak a vállalkozások, amely a fenti feltételrendszert is vizsgálja a minősítés során.

3. Közvetlen költségek elszámolhatósága, külön számviteli nyilvántartási rendszer vezetése

K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap csökkentés vizsgálata esetén, a legtöbb adóhatósági megállapítás a költségek elszámolhatóságához, nyilvántartásához kapcsolódik.

Ilyen, a költségekkel kapcsolatban felmerült tipikus hibák a vállalkozások részéről, hogy

az igazgatási költségeket helytelenül közvetlen költségként számolják el;

az anyagköltségeket nem tényleges felhasználás arányában osztják meg, hanem költséghelyek között egyenlő arányban

helytelenül közvetlen költségként számolják el a reprezentációs költségeket, cégautóadót, tréningeket stb.

A fenti példákból is látható, hogy K+F tevékenységhez kapcsolódó adóalap csökkentés esetén kellő szakértői hozzáértés szükséges, hogy egy adóellenőrzés során a vállalkozás számára elkerülhető legyen a jogosulatlan adóalap csökkentés és a kapcsolódó adóbírság.

Iparűzési adó alapot csökkentő tételek

1. Közvetített szolgáltatásokat érintő hibák

Iparűzési adó kalkuláció készítésekor sok vállalkozásnál az egyik legjelentősebb nettó árbevételt csökkentő tétel a közvetített szolgáltatások értéke. Ennek alkalmazásakor a vállalkozások számos hibát ejthetnek, amennyiben nem elég körültekintőek a jogszabályi előírásokat illetően, kockáztatva ezzel egy adóellenőrzés során történő adómegállapítást a jogosulatlan adólevonásra vonatkozóan.

Közvetített szolgáltatások esetén az egyik leggyakoribb vagy legjelentősebb kockázat abból fakad, hogy nem tesznek különbséget az adózók a számviteli szabályok és a helyi adók vonatkozó szabályai között. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a könyvekben szereplő közvetített szolgáltatások teljes összegét adóalap csökkentő tételként állítják be.

Miért is kockázatos a teljes összeg levonása?

A számviteli szabályokkal szemben a Htv. részletesebb előírásokat tartalmaz az ügyletre vonatkozóan.

A számviteli tv. csak annyit mond, hogy „a vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások bekerülési értékét kell elszámolni az értékesítéskor”. Ezzel ellentétben a helyi adókról szóló tv. meghatározza többek között, hogy a felek közötti szerződésnek tartalmaznia kell a közvetítés lehetőségét, a számlának pedig a közvetítés tényét. Ez a számla esetében annyit jelent, hogy a számlának vagy külön soron kell tartalmaznia a közvetített szolgáltatást, vagy legalább egy csatolt számlarészletezőből kell kiderülnie a közvetített szolgáltatás értéknek.

Ebből következik, hogy nem minden tétel tekinthető iparűzési adóalap csökkentő tételnek, attól, hogy közvetített szolgáltatásként szerepel a társaság könyveiben. A levonhatósághoz fontos a háttérdokumentáció, amelyet egy iparűzési adó ellenőrzés során az önkormányzat revizora kiemelten vizsgál, bekéri a kapcsolódó szerződéseket, számlákat.

2. Alvállalkozói teljesítésekkel kapcsolatos hibák

A közvetített szolgáltatások mellet az alvállalkozói teljesítések, mint iparűzési adóalap csökkentő tételek is adókockázatot hordozhatnak magukban, ha a vállalkozás nem elég körültekintő a háttérdokumentációt és a jogszabályi előírásokat illetően.

Számos társaság a megfelelő dokumentáció nélkül beállítja az összes könyvelt alvállalkozói teljesítését – vagy annak tűnő teljesítést – adóalap csökkentő tételként. Egy adóellenőrzés során éri őket váratlanul, hogy az adóhatóság sok esetben nem ismeri el az ügyletet alvállalkozói teljesítésnek.

A vállalkozások alvállalkozói teljesítésnek tekintik például a megbízott jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezető számlázott díját is, és helytelenül csökkentő tételként állítják be az iparűzési adóbevallásban.

Az önkormányzati adóhatóság, valamint esetlegesen a NAV egy adóellenőrzéskor csak azokat az alvállalkozói teljesítéseket engedi levonni, amelyek esetében a gazdálkodónak mind a megrendelőjével szemben, mind az alvállalkozójával szemben van írásos Ptk. szerinti vállalkozási szerződése. Fontos kitétel, hogy a szerződésnek az ún. vállalkozási szerződés kategóriájába kell tartoznia. Ez azt jelenti, hogy a szerződésnek valamilyen eredmény elérésére kell irányulnia.

Az egyes feladatok ellátásával kapcsolatos megbízási szerződések keretében számlázott alvállalkozói teljesítések díjai nem elfogadhatóak iparűzési adó számításakor.

Az iparűzési adó csökkentése előtt érdemes meggyőződni arról, hogy a vállalkozás eleget tesz-e a fenti előírásoknak az alvállalkozói szerződéseket illetően.

A fentieken túl a közvetített szolgáltatások és az alvállalkozói teljesítések számos további rejtett buktatót hordozhatnak magukban, így a jogosulatlan adóalap csökkentés elkerülése érdekében mindenképpen javasolt adószakértői segítség bevonása.

Innovációs járulék kötelezettség kapcsolt vállalkozások esetén

A kapcsolt vállalkozások esetén fontos felhívni a figyelmet az innovációs járulék kötelezettség vizsgálatára is. 2019-től már azok a vállalkozások is kötelezetté váltak, amelyek a kapcsolódó- és partnervállalkozásaikkal összeszámított mutatószámaik alapján közép- vagy nagyvállalkozásnak minősülnek, viszont az egyedi mutatószámaik alapján nem lennének kötelezettek.

A rendelkezés nem új, ennek ellenére sok vállalkozásnak még mindig elkerüli a figyelmét, így a konszolidált beszámoló helyett az egyedi beszámoló alapján vizsgálják a KKV státuszukat, ezen keresztül pedig az innovációs járulék kötelezettség meglétét.

Ha a vállalkozás nem a megfelelő mutatószámok alapján vizsgálja a járulék kötelezettséget, előfordulhat, hogy helytelenül állapítja meg a mentességét. Az adóhatóság ebben az esetben több évre visszamenőleg adófizetési kötelezettséget állapíthat meg, amely az adófizetési kötelezettség mellet jelentős adminisztrációs (bevallási) terhet is jelenthet a vállalkozás számára.

A bejegyzés szerzője Varga Diána, az RSM  adóüzletágának vezető menedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.