Tárgyi eszköz az áfában (VI. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést.

Tárgyi eszközhöz kapcsolódó áfa-levonási szabályok (folytatás)

Áfa tv. 136. §: korrekció figyelési idő alatti értékesítés esetén

Ha az adóalany a figyelési időn belül értékesíti a tárgyi eszközt vagy azzal azonosan kezelendő vagyoni értékű jogot, az értékesítés évében a korábban leírtak szerint már nem kell elvégezni az Áfa tv. 135. §-a szerinti korrekciót. A figyelési időből még hátralévő időszakra eső áfa sorsát immár végleges jelleggel rendezi az Áfa tv. 136. §-a, mely szerint az adóalany a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét  

• véglegesen levonhatja, ha az értékesítés adólevonásra egyébként jogosítaná;
• véglegesen nem vonhatja le, ha az értékesítés adólevonásra egyébként nem jogosítaná.

Egyértelmű a helyzet olyankor, ha az előzetesen felszámított áfa végleges sorsa megegyezik az addigival:

• Ha eleve adólevonási jog mellett – tehát adóköteles hasznosítás céljára – szereztünk be egy tárgyi eszközt, és adókötelesen is értékesítjük, a figyelési időből még hátralévő részre eső, korábban levont áfa levonható is marad.

• Ha pedig eleve adómentes tevékenységhez szereztünk be egy tárgyi eszközt, amelynek az áfáját ezért nem vonhattuk le, és tárgyi mentesen is értékesítjük, akkor az időarányos áfa nem levonható marad.

Változtathat ugyanakkor az előzetesen felszámított áfa sorsán az, ha a hasznosítás és az értékesítés közül egyik jogosít levonásra, a másik nem:

• Ha adóköteles tevékenységhez szereztük be a tárgyi eszközt, amelynek így levonhattuk az áfáját, de az értékesítése már adómentesen történik, akkor az időarányos áfát véglegesen nem helyezhetjük levonásba. Ez a helyzet például akkor, ha adómentesen adunk el egy korábban áfásan bérbeadott ingatlant. Ekkor az adóköteles hasznosításra tekintettel a beszerzéskor az áfa levonható volt, az értékesítés viszont tárgyi mentesen történik, ezért a korábban levont áfa időarányos részét pótlólagosan fizetendő áfaként kell elszámolni.
• Amennyiben a beszerzéskor nem volt adólevonási jogunk, mert tárgyi mentes tevékenységhez vagy alanyi mentesség időszakában szereztük be az eszközt, de az értékesítés adókötelesen (vagy levonásra jogosító mentességgel) történik, akkor az időarányos, korábban le nem vont áfa levonhatóvá válik.

• Ha részben adóköteles, részben adómentes tevékenységhez szereztük be a tárgyi eszközt, így az áfát csak részben helyezhettük levonásba, a figyelési időn belül pedig tárgyi adómentesen értékesítjük az eszközt, akkor a figyelési időből hátralévő részre eső, korábban levont áfát most vissza kell fizetni; ha viszont adókötelesen értékesítjük, akkor a figyelési időből hátralévő részre eső, korábban le nem vont áfa levonhatóvá válik.

Példa:

Egy kft. 2015. májusában beszerzett egy raktárépületet, amelyet adóköteles értékesítésre szánt termékek tárolásához kívánt használni. A beszerzést terhelő áfa 10.000 eFt volt, amelyet a kft. teljes egészében levonásba helyezett. 2021. májusában a cég értékesíti az ingatlant. Ha az ingatlan-értékesítési tevékenységét nem tette adókötelessé, akkor az értékesítés tárgyi adómentes lesz.

Az ingatlan figyelési ideje 240 hónap, ebből 2021. áprilisáig 72 hónap telt el, tehát a teljesítés hónapját is beleszámítva az értékesítéskor még (240-72=) 168 hónap van hátra. A korábban levonásba helyezett 10.000 eFt áfa időarányos 168/240-ed része le nem vonhatóvá válik, tehát (10.000*168/240=) 7.000 eFt-ot vissza kell fizetni. (Adott esetben célszerű lehet adókötelessé tenni a használt ingatlan értékesítést, mivel ez esetben az értékesítés adóköteles lesz, és az időarányos áfa véglegesen levonható marad.)

Tegyük fel, hogy a példában szereplő kft. a raktárépülettel egy időben, 2015. májusában vásárolt egy másik ingatlant is, melyet 90%-ban az adóköteles tevékenységéhez kívánt használni, 10%-ban viszont tárgyi adómentes oktatási tevékenységhez. A beszerzést terhelő áfa itt is 10.000 eFt volt, azonban a vegyes használatra tekintettel csak annak 90%-át, 9.000 eFt-ot vont le a cég. 2021. májusában ezt az ingatlant is értékesítik.

Ha az ingatlan-értékesítést nem tették adókötelessé, a korábban levont áfa figyelési időből hátralévő 168 hónapra eső időarányos része, (9.000*168/240=) 6.300 eFt véglegesen nem levonható, tehát vissza kell azt fizetni.

Amennyiben az ingatlan-értékesítést adókötelessé tették, a korábban le nem vont (10.000-9.000=) 1.000 eFt áfa időarányos része, (1.000*168/240=) 700 eFt véglegesen levonhatóvá válik, tehát a korábban levont 9.000 eFt-on felül még 700 eFt-ot le lehet vonni.

A különbözetre az Áfa tv. 153/C. § (1)-(2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni, vagyis önellenőrzés nélkül, a tárgyidőszakban kell elszámolni. Ha a különbözet abszolút értékben nem éri el az 1.000 forintnak megfelelő pénzösszeget, nem keletkezik fizetendő vagy levonható adó.

Ha az értékesítés figyelési időn túl történik, szintén sem visszafizetni nem kell, sem pótlólagosan levonni nem lehet áfát, mivel az Áfa tv. 136. §-a kizárólag a figyelési időszakon belüli értékesítéshez kapcsol korrekciót.

Speciális helyzetek az Áfa tv. 136. §-ához kapcsolódóan 

Előleg és teljesítés időpontjában eltérő áfa-beli kezelés

Bonyolult helyzet áll elő olyankor, ha egy adóalany úgy értékesíti ingatlan tárgyi eszközét, hogy előleget kap, az előlegfizetés és az ügylet teljesülése nem esik azonos adóévre, és a két évben nem egyformán kezeli az ingatlanértékesítéseit az áfa tekintetében. Ha például egy cég 2021-től tette adókötelessé az ingatlan-értékesítéseit, és úgy adott el egy 2017. márciusában beszerzett ingatlant, hogy ahhoz 2020. decemberében előleget kapott, majd 2021. márciusában teljesült az értékesítés, akkor az előleget még adómentesen kellett számláznia, míg a teljesítést már áfakötelesen. Kérdésként merül fel, hogy az Áfa tv. 136. §-ának alkalmazásában hogyan kell kezelni az ilyen esetet: mivel a teljesítés időpontjában már áfás az értékesítés, az előleg adómegállapítási időszakában viszont még adómentes, úgy tekintendő-e, hogy a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra jogosítaná az adóalanyt, vagy úgy, hogy nem.

A NAV álláspontja szerint a gordiuszi csomó a következőképpen vágható át.

Ilyen esetben a társaság részére fizetett előleg megnevezett összeg az ingatlan 2021-ben teljesülő értékesítéséhez kapcsolódik. Az ingatlanértékesítést a 2020-ban fizetett előleg és a 2021-ben fizetett fennmaradó vételárrész összegének arányában részben adómentesnek, részben adókötelesnek kell tekinteni. Az Áfa tv. 136. §-át úgy kell alkalmazni, hogy az ügylet 2021-es teljesítésének hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét az adómentes értékesítés arányában véglegesen nem helyezheti levonásba az adóalany, míg az adóköteles értékesítés arányában véglegesen levonásba helyezheti azt.

Példa:

Tegyük fel, hogy a fent említett esetben a cég a vételár 10%-át vette át előlegként 2020-ban, a fennmaradó 90%-ot pedig már 2021-ben fizette meg a vevő. A beszerzést terhelő áfa 1.000 eFt volt, amit a cég levonásba helyezhetett, mivel adókötelesen adta bérbe az ingatlant. A figyelési időből az ügylet 2021. márciusi teljesítésének hónapját megelőzően 48 hónap telt el, tehát a teljesítés hónapjával együtt még (240-48=) 192 hónap van hátra. Az előzetesen felszámított áfa időarányos része (1.000*192/240=) 800 eFt. Ennek 10%-a az értékesítéshez adómentes részéhez kapcsolódik, tehát (800*0,1=) 80 eFt tekintetében pótlólagos adófizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek; míg 90% az értékesítés adóköteles részéhez kapcsolódik, ezért (800*0,9=) 720 eFt áfa véglegesen levonható marad.

Az Áfa tv. 87. §-a szerint beszerzett tárgyi eszközök

Az Áfa tv. 87. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a beszerzéskor a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa az Áfa tv. 124-125. §-aiban foglalt tételes tilalom következtében nem vonható le, akkor a termék értékesítése mentes az áfa alól. Ilyen esetben tehát az Áfa tv. 136. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.

Példa:

Egy adóköteles termékértékesítést folytató kft. 2019. januárjában áfásan vásárolt egy személygépkocsit, amit a vállalkozása céljaira tervezett használni. 2021. áprilisában értékesítette a járművet.

A személygépkocsi beszerzését terhelő áfa az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében levonási korlátozás alá esik, amely alól a jelen esetben a 125. § rendelkezései sem biztosítanak kivételt, a kft. tehát nem vonhatta le az áfát. A jármű értékesítése ezért az Áfa tv. 87. §-ára tekintettel mentes az áfa alól. Helytelenül járna tehát el a cég, ha áfával terhelten adná el a személygépkocsit, a 60 hónapos figyelési időből az értékesítés hónapjával együtt még hátralévő 33 hónapra eső időarányos áfát pedig pótlólag levonná.