Társadalombiztosítási nyugdíjváltozások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó jogszabályok – több törvénymódosítás eredményeként – 2008. január 1-jétől jelentősen változtak. A módosítások csaknem valamennyi ellátástípust érintik. A reform részeit képező rendelkezéseket 2006. és 2007. folyamán több törvényben elfogadták, alkalmazásuk azonban csak 2008. január 1-jétől kezdődik. A változásokról az Adó kódex társadalombiztosítási különszámában olvashatunk.

A cikk a 2006. évi CVI., a 2007. évi LXXXIV., és a 2007. évi CLVI. törvénynek a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (Tny.) módosító rendelkezéseivel, valamint a 365/2007. (XII. 23.) kormányrendeletnek a Tny. végrehajtására kiadott 168/1997.(X.6.) kormányrendeletet módosító rendelkezéseivel és a nyugellátások 2008. januári emeléséről szóló 352/2007.(XII. 23.) kormányrendelet fontosabb rendelkezéseivel foglalkozik.

Előrehozott öregségi nyugdíj

A 2008. január 1-jén hatályba lépő – és csak ebben az évben alkalmazandó – rendelkezés szerint a 62. életév betöltése előtt a nők az 57., a férfiak a 60. életévük betöltése előtt válhatnak legkorábban jogosulttá előrehozott öregségi nyugdíjra, ha 38 év szolgálati időt szereztek, és biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem állnak. Nem állapítható meg tehát előrehozott öregségi nyugdíj a munkaviszony jellegű jogviszony, a szövetkezeti tagság, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb, például bedolgozói jogviszony fennállása alatt. 2008-ban tehát az 1951-ben született nők, valamint az 1948-ban született férfiak számára nyílik meg az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételének a lehetősége.

2009. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakra vonatkozóan előrehozott öregségi nyugdíjra válhat jogosulttá a 60. életévét betöltött férfi és az 59. életévét betöltött nő, ha legalább 40 év szolgálati idővel rendelkezik és biztosítással járó jogviszonyban nem áll. E rendelkezések alapján az öregségi korhatárukat 2014-ben betöltő, 1952-ben született nők 2011-től, azaz 59. életévük elérésétől vehetik igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, 40 év szolgálati idő megszerzése esetén csökkentés nélkül. A férfiak esetében, az 1949-ben születettek a 60. életévük elérésétől, 2009-től igényelhetik e rendelkezés alapján az előrehozott öregségi nyugdíjat.

Nyugdíjskála, a nyugdíj összege

Pozitív irányban módosult a Tny. 12.§-ában meghatározott nyugdíjskála a 41 évet elérő vagy meghaladó szolgálati idő tekintetében. A 2007. december 31-ét követően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegének kiszámításánál a 40 évet meghaladó szolgálati idő minden további éve után a havi átlagkereset összegének 2-2 százalékával (a korábbi 1,5 százalékkal szemben) növelt összege képezi a nyugdíj összegét.

A nyugdíj összegének kiszámítása során a havi átlagkereset meghatározása is jelentősen módosult. A 2008. január 1-től megállapításra kerülő nyugdíjak összegét a korábbi részleges nettósítás helyett az úgynevezett teljes nettó keresetből számítják ki. Az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket –ideértve a minimálbér összegét is – naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék illetve vállalkozói járulék összegével. Ha a nyugdíj összegének kiszámításához 1988. előtti kereseteket is figyelembe kell venni, ezeket az 1988. január 1-jén érvényes járulékmértékek szerint kell csökkenteni. Ezt követően, második lépésben a személyi jövedelem adónak a kereseteknek a fentiek szerinti csökkentése után fennmaradó összegére képzett összegével is csökkenteni kell az évenkénti kereseteket.

2008-tól alkalmazzák először a keresetek korábbi részleges valorizálása helyett a teljes valorizációt. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért évenkénti kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez, ebben az évben tehát a 2007. év kereseti szintjéhez kell igazítani, azaz felszorozni.

Nyugdíj melletti munkavégzés

A nyugdíjasként történő foglalkoztatás, illetve az egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként folytatott kiegészítő tevékenység minden 365 napja után az ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék-alap 0,5%-ának megfelelő növelés jár. A növelésre jogosultság szempontjából a nyugdíjfolyósítás szünetelésének nincs jelentősége. A nyugdíj fentiek szerinti növelését az e célra rendszeresített nyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságon.

Az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt igényelt – nem egészségkárosodáson alapuló – nyugellátásoknak a nyugdíjasként elért kereset összegére tekintettel előírt kötelező szüneteltetését először a 2008-ban megállapított ellátásoknál kell alkalmazni. A 2008. január 1. előtt megállapított ellátásoknál a nyugdíj folyósításának korlátozására csak a 2009. december 31. utáni kereső tevékenységre tekintettel kerülhet sor, a korhatár elérését megelőzően.

Az előrehozott öregségi nyugdíjban, a korkedvezményes, korengedményes és bányász nyugdíjban, vagy az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesülő személyek – a 62. életévük eléréséig – évenként, a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresének megfelelő összeg eléréséig folytathatnak kereső tevékenységet a nyugdíjfolyósítás korlátozása nélkül. Ha az elért jövedelem e keretösszeget meghaladja, a nyugdíj folyósítását a tárgyév végéig szüneteltetni kell. Ha a járulékalapot képező jövedelem az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, az ellátás szüneteltetésére nem kerül sor, a december havi nyugellátást azonban vissza kell fizetni.

A társadalombiztosítási nyugdíj változásait részletesen ismertető cikk teljes terjedelemben az Adó Kódex 2008/1-2, társadalombiztosítási különszámában olvasható.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.