Társasági adó 2017-ben: ezek a várható változások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A társaságok részére fontos néhány változás részlét a Deloitte adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere, Veszprémi István foglalta össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében.


Adóelkerülés elleni intézkedések

„A javaslat több, az adóelkerülés megakadályozását célzó módosítást vezet be a társasági adó törvénybe. Módosításra kerül az alapelv, miszerint ha egy jogügylet célja kizárólag adóelőny elérése, a kapcsolódó adóelőny nem érvényesíthető, illetve az ügylet kapcsán elszámolt költségek, ráfordítások nem minősülnek a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak. A javaslat szigorítaná ezt az alapelvet, így a fenti korlátozások már abban az esetben is vonatkoznának egy jogügyletre, ha annak fő célja adóelőny elérése volt” – emelte ki Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

A Javaslat továbbá szigorítaná a kedvezményezett ügyletek minősítésének feltételeit. A módosítás szerint ahhoz, hogy az átalakulás vagy eszközátruházás kedvezményezettnek minősüljön, az ügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok szükséges megalapozzák, amelyek fennállását az adózó köteles bizonyítani.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak

A Javaslat szigorítja a kapcsolt vállalkozások közötti transzferárakhoz kapcsolódó adóalap csökkentő tétel alkalmazhatóságának feltételeit is. A Javaslat alapján az adóalap csökkentésének feltétele lesz a kapcsolt fél nyilatkozata, amelyben kijelenti, hogy a társasági adó – vagy az annak megfelelő adó – meghatározásánál figyelembe veszi, vagy vette az egymás között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár különbözetét.

Kötelező IFRS áttérés határidejének módosítása

„A javaslat több módosítást tartalmaz az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazásával kapcsolatban is. A legjelentősebb változás, hogy a hitelintézetekre és a hitelintézetekkel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásokra vonatkozóan az IFRS-ek alkalmazására való 2017. üzleti évi kötelező áttérést egy évvel elhalasztották. A javaslat továbbá a 2017. évtől való áttérés lehetőségét is megengedi” – részletezte Veszprémi István.

Jogdíj fogalmának változása

A Javaslat jogharmonizációs célú módosításokat tartalmaz a jogdíjhoz és a bejelentett immateriális javakhoz kapcsolódóan igénybe vehető adóalap kedvezmények tekintetében. Az új szabályok az OECD által kidolgozott, ECOFIN Tanács által jóváhagyott – a korábbi szabályokhoz képest szigorúbb – módszertan alapján lennének igénybe vehetők.

A Javaslat módosítja a jogdíj fogalmát, így teremtve meg a fenti módszertan, illetve a szerzői jogról szóló törvény összhangját. A továbbiakban csak bizonyos kizárólagos jogok,

  • a szabadalom,
  • a használatiminta-oltalom,
  • a növényfajta-oltalom,
  • a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,
  • a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma,
  • a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből származó eredmény,
  • a ritka betegségek gyógyszerévé minősítéséből származó eredmény,
  • az említett kizárólagos jogok értékesítéséből nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredmény,
  • valamint a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból származó eredmény az említett kizárólagos jogokhoz rendelhető hányada minősül jogdíjnak.

A fentieknek megfelelően módosulna a bejelentett immateriális javak definíciója is. A továbbiakban kizárólag a megszerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális javak esetében tehető bejelentés.

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

A kapcsolódó adóalap módosító tételek esetében a Javaslat az ún. nexus módszert vezeti be. Ennek megfelelően az immateriális javak szerzése, előállítása érdekében kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás vagy kapcsolt vállalkozástól vásárolt jószág esetén az adózó által figyelembe vehető adóalap kedvezmények korlátozás alá esnek. A kedvezmények kizárólag abban az arányban lennének figyelembe vehetők, amilyen arányt az üzembe helyezésig felmerült – kapcsolt vállalkozástól megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatás közvetlen költsége, továbbá a kapcsolt vállalkozástól vásárolt (átvett) immateriális javak bekerülési értéke figyelmen kívül hagyásával számított – alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége és az ezen javak szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült összes közvetlen költség képvisel. 

Munkahelyi bölcsődék működésének támogatása

A Javaslat alapján a társasági adó törvény a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként nevesítené a munkahelyi bölcsőde üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költséget és ráfordítást.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 19.

Kapcsolt vállalkozási viszony megítélése

„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.

2024. szeptember 19.

Adóelőnyök a megújult K+F rendszerben

A K+F tevékenységekhez kapcsolódóan már eddig is több adónemben – társasági adó, helyi iparűzési adó, innovációs járulék, szociális hozzájárulási adó, Kiva – lehetőség volt az adóalap csökkentésére vagy adókedvezmény igénybevételére. Az adózási kedvezmények mellett a kutatás-fejlesztési tevékenységek kapcsán a vállalkozások más, közvetlen állami támogatásokra is jogosulttá válhatnak. Ahhoz, hogy ezekkel a kedvezményekkel élni tudjon egy vállalkozás, fontos meggyőződni arról, hogy az adott tevékenység a hazai és nemzetközi szabályozás alapján valóban kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

2024. szeptember 18.

Kétszázmilliós adócsalás miatt emeltek vádat több ember ellen

Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Nógrád Vármegyei Főügyészség két gyógyászati segédeszközöket gyártó cég vezetői, ortopéd szakorvosok és társaik ügyében, akik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve csaknem 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.