Társasági adó: kedvezmények 2012
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Adó szaklap cikke az igénybe vehető tao-kedvezmények körét, mértékét, érvényesítésük szabályait tekinti át.
Azok az adózók, akiknek az üzleti évük megegyezik a naptári évvel, beruházási adókedvezményt 2011-ben érvényesíthettek utoljára, a 2012. adóévre ezen a jogcímen adókedvezmény már nem vehető figyelembe.
A naptári évtől eltérő üzleti éves adózók beruházási adókedvezményt az érvényesítésre nyitva álló utolsó előtti adóév vége és utolsó naptári év vége közötti időszakra, ezen időszak napjai számának 365 naphoz viszonyított (két tizedes jegyre számított) arányával számított adóalap utáni adóból érvényesíthettek.
Amennyiben például az adózónak a választott mérleg fordulónapja november 19-e, akkor 2011. adóévi (a 2011. november 20-tól 2012. november 19-ig tartó adóév) adóalapja után 2011. november 20. és 2011. december 31. közötti időszakra arányosan – törvényi feltételek fennállása esetén – érvényesíthető csak beruházási adókedvezmény.
1. Térségi és egyéb adókedvezmények
1.1. Filmalkotás támogatásának adókedvezménye
A Tao-tv. 22. §-a rendelkezik arról, hogy, a mozgóképszakmai hatóság által a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mk-tv.) szerinti
- megrendelésre készült filmalkotás vagy
- nem megrendelésre készült filmalkotás
támogatója részére kiállított igazolásban (Tao-tv. 4. § 36.) szereplő összegig adókedvezmény érvényesíthető – az adózó döntése szerint – a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából. Az igazoláson szereplő összeg a Tao-tv. 3. számú melléklet „B” fejezete 15. pontjának rendelkezése értelmében az adóalap megállapításakor vállalkozás érdekében elismert költségnek minősül.
A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre való jogosultságot igazoló támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mk-tv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mk-tv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett állami támogatásra.
Az adókedvezmény érvényesítéséhez szükséges igazolásnak tartalmaznia kell a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét.
A (10/19 százalékkal) számított társasági adóból érvényesíthető adókedvezmény összegét a Tao-tv.-ben meghatározott felső korlát figyelembevétel kell meghatározni.
A Tao-tv. 22. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a (későbbiekben a 3. pont alatt részletezett) fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adóból – legfeljebb annak 70 százalékáig – érvényesíthető minden más adókedvezmény.
A „minden más adókedvezmény” körébe tartozik:
- filmalkotás támogatásának adókedvezménye;
- előadó-művészeti szerv támogatásának adókedvezménye;
- szövetkezeti közösségi alap képzésének adókedvezménye;
- kis- és középvállalkozások adókedvezménye;
- látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye.
Így tehát amennyiben az adózónak több olyan kedvezménye van, amelyre a 70 százalékos korlát vonatkozik – és mellette fejlesztési adókedvezményre nem jogosult –, akkor a kedvezmények összesített értékének kell a 70 százalékos korlátba „beleférni”.
A gazdálkodók körében mindig fontos kérdésként merül fel, hogy a már benyújtott bevallásban szereplő adatok önellenőrizhetőek-e? Ennek eldöntése egyrészt az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), másrészt a Tao-tv. rendelkezéseinek figyelembevételével történhet.
Az Art. 49. § (1) bekezdésének utolsó fordulata szerint ugyanis nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.
Az önellenőrzés során azonban a Tao-tv. 29/D. § (11) és (16) bekezdéseire is figyelemmel kell lenni, amely szerint a Tao-tv.-ben meghatározott adókedvezmény érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetősége. Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az őt megillető adókedvezmények teljes körű kihasználásával legyen megállapítva, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.
Tekintettel a jogszabályi előírásra, hogy – többek között – filmalkotások támogatása esetén az adókedvezmény érvényesítésére adózói döntés alapján, a benyújtott bevallásban kerül sor, ezért fontos kiemelni azt, hogy amennyiben az adókedvezményt nem, vagy csak részben érvényesítenek, akkor azt később, önellenőrzéssel csak az Art. és a Tao-tv. rendelkezéseinek egyidejű érvényesítésével módosíthatják.
1.2. Előadó-művészeti szerv támogatásának adókedvezménye
Előadó-művészeti szervezetnek minősül az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerint nyilvántartásba vett szervezet (Tao-tv. 4. § 37.).
A 2008. évi XCIX. törvény 44. § 7. pontja szerint előadó-művészeti szervezetnek az az önálló jogi személyiségű színház, balett- vagy táncegyüttes, szimfonikus zenekar, énekkar, kamara-szimfonikus zenekar, kamarazenekar minősül, amely alaptevékenységeként előadó-művészeti színház-, tánc- vagy zeneművészeti tevékenységet lát el.
Előadó-művészeti szerv támogatása esetén adókedvezmény vehető figyelembe, az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás alapján (Tao-tv. 4. § 38.).
Adókedvezmény az igazolásban szereplő összegig, a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából érvényesíthető a Tao-tv. 22. § (1) bekezdés értelmében – az adózó döntése szerint –, függetlenül attól, hogy a juttatott támogatás összegével nincs adóalap-növelési kötelezettsége, az az adóalapban elismert költség (Tao-tv. 3. számú melléklet „B” fejezet 15. pont).
Az előadó-művészeti államigazgatási szerv által kiadott támogatási igazolás okiratnak minősül, amelynek tartalmaznia kell a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. Egy évben kiadott, egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódó kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg az előadó-művészeti szervezet tárgyévi jegybevételének 80 százalékát.
Az adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó felső korlát a számított adó 70 százaléka.
Egyidejűleg több adókedvezmény érvényesítésének lehetősége esetén a ténylegesen figyelembe vehető összeg megállapítása megegyezik az 1.1 pontnál (filmalkotás támogatásának adókedvezményénél) leírtakkal, azaz a számított adó fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett összegének 70 százalékáig érvényesíthető minden más adókedvezmény [Tao-tv. 23. § (3) bekezdés].
Az adókedvezmény utólagos önellenőrzésére az Art., valamint a Tao-tv. 29/D. § (11) és (16) bekezdéseinek rendelkezéseire tekintettel, az előzőekben már bemutatottak szerint van lehetőség.
1.3. Szövetkezeti közösségi alap képzésének adókedvezménye
A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szöv.tv.) 7. §-a alapján a szövetkezet alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amelynek célja a tagjai gazdasági, valamint más társadalmi (kulturális, oktatási, szociális, egészségügyi) szükségletei kielégítésének elősegítése.
A szövetkezet közgyűlése – az igazgatóságnak a felügyelő bizottság véleményével együtt előterjesztett javaslata alapján, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) szerinti beszámoló ismeretében – dönt az adózás utáni eredmény felhasználásáról.
A szövetkezet az adózás utáni eredményének a közgyűlés által meghatározott mértékében közösségi alapot képez az 57. §-ban meghatározott juttatások és támogatások, valamint az azokat terhelő adók és járulékok fedezete céljára.
Annak meghatározása, hogy a szövetkezet gazdasági tevékenységéből származó, adózás utáni eredményének mekkora hányadát helyezi a lekötött tartalékon belül elkülönített közösségi alapba, a közgyűlés feladatkörébe tartozik (Szöv.tv. 58–59. §).
A közösségi alap felhasználására vonatkozó szabályokat a szövetkezet alapszabályában határozza meg. Az alapszabály keretében a jogutód nélküli megszűnés, illetőleg gazdasági társasággá való átalakulás esetére vonatkozóan a közösségi alap más szövetkezet, illetőleg szövetkezeti szövetség részére való átadásáról is rendelkezni köteles.
A lekötött tartalékban elkülönített közösségi alap fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül.
Az Szt. szerinti tárgyévi beszámolót elfogadó közgyűlés határozza meg, hogy a közösségi alap rendelkezésre álló állományának hány százaléka erejéig lehet a tárgyévet követő évben meghatározott juttatásokat és támogatásokat teljesíteni. A beszámolónak a közgyűlés elé terjesztése előtt az alapból történő felhasználásra vonatkozó javaslathoz a szövetkezet közgyűlése által felhatalmazott országos szövetkezeti szövetség nyilatkozatát be kell szerezni.
A közösségi alapból teljesíthető juttatások és támogatások lehetnek:
- szociális juttatások (szociális segély, lakásépítési támogatás, gyermekneveléshez, gyógyszervásárláshoz, betegápoláshoz nyújtott segély, keresőképtelenség esetén biztosított segély, temetési segély, étkezési hozzájárulás, nyugdíjkiegészítés, üdülési támogatás);
- oktatási támogatások (képzési-továbbképzési támogatás, szakmai és nyelvtanfolyamokon való részvétel támogatása, ösztöndíj biztosítása);
- kulturális támogatások (amatőr kulturális csoportok, hagyományőrző együttesek tagjainak támogatása, kulturális rendezvényeken való részvétel támogatása);
- közművelődési tevékenység támogatása (ismeretterjesztő előadások és kiadványok finanszírozása, szakmai célú rendezvényeken való részvétel finanszírozása);
- sporttevékenység támogatása (amatőr és tömegsport rendezvények támogatása);
- egyéb, a szövetkezet céljához igazodó támogatások és juttatások biztosítása [Szöv. tv. 57. § (2) bekezdés].
Az előzőekben felsoroltaknak megfelelően teljesített juttatások és támogatások, valamint az ezeket terhelő adók és járulékok közösségi alapból felhasznált összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba át kell vezetni.
A közösségi alap fenti céloknak megfelelő felhasználása alapján elszámolt költség a társasági adó alapjában elismert költség (Tao-tv. 3. számú melléklet B/13.).
Adóévi közösségi alap képzése esetén a Tao-tv. hatálya alá tartozó szövetkezet adókedvezményt vehet igénybe, a lekötött tartalékon belül elkülönített közösségi alap összegének 6,5 százalékával megegyező összegben. Az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Megjegyzendő, hogy az adókedvezmény a közösségi alap képzésének az adóévében érvényesíthető. Amennyiben tehát, egy naptári év szerint működő szövetkezetnél közgyűlési döntés születik, például a 2012. adóévi beszámoló elfogadásakor az adózott eredményből történő közösségi alap képzésére, akkor annak az eredménytartalékból a lekötött tartalékba történő átvezetésére – csak a 2012. évi adózott eredmény könyvelését követően – a 2013. adóévi nyitó tételek rögzítése után kerülhet sor. Mivel a képzés (lekötés) 2013. adóévben történik, ezért a hozzá kapcsolódó adókedvezményt is csak a 2013. adóévi adókötelezettség meghatározásakor lehet érvényesíteni.
Az adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó korlátra, valamint az utólagos önellenőrzésére az 1.1. pontnál (filmalkotás támogatásának adókedvezménye résznél) részletesen leírtak alapján van lehetőség.
2. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye
A tárgyi eszköz beszerzése saját forrás mellett idegen forrás – hitel, kölcsön – bevonásával is megvalósítható, amelyekkel kapcsolatosan kamatráfordítás merülhet fel. Az adóévben fizetett kamat alapján adókedvezmény illeti meg a kis- és középvállalkozásokat, megfelelő jogszabályi feltételek teljesülése esetén.
A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó, a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához, pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után adókedvezményt vehet igénybe a Tao-tv. 22/A. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján.
A hitelkamat utáni adókedvezmény érvényesítésének tehát egyik feltétele, hogy az adózó a hitelszerződés vagy a pénzügyi lízingszerződés megkötése adóévének utolsó napján minősüljön kis- vagy középvállalkozásnak. Amennyiben az adózó az adókedvezményre való jogosultságát megszerezte, akkor azt nem befolyásolja a besorolásának e napot követő változása (nem veszíti el az adózó a kedvezményét, ha a hiteltörlesztés időszakában például középvállalkozásból nagyvállalkozássá vált).
A besorolást a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján kell elvégezni.
A másik feltétel szerint kizárólag csak pénzügyi intézménytől felvett beruházási hitel alapján (tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához) jogosult az adózó adókedvezmény érvényesítésére.
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 4. § (1) bekezdése értelmében pénzügyi intézménynek a hitelintézet, illetve a pénzügyi vállalkozás minősül. Amennyiben tehát a hitelt nem hitelintézettől vagy pénzügyi vállalkozástól, hanem egy másik cégtől vette fel az adózó, akkor nem jogosult a beruházási hitelkamat alapján adókedvezmény érvényesítésére, még akkor sem, ha a hitel felvétele egyébként beruházási célra történt.
Az adóévben – a leírt feltételeknek megfelelően felvett – hitelre fizetett kamat összegének 40 százalékos mértékéig
- adóévenként maximum 5 millió forintig (ha a hitelszerződést 2003. december 31-éig kötötték meg),
- illetve adóévenként maximum 6 millió forintig (ha a hitelszerződést 2003. december 31-ét követően kötötték meg, valamint ha az adózó egyaránt rendelkezik 2003. december 31-ét megelőző és azt követő időszakban megkötött hitelszerződéssel) érvényesíthető adókedvezmény, az állami támogatási előírások megfelelő alkalmazásával és figyelembe véve az adókedvezmények igénybevételének korlátait is.
Az igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,
a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglaltaknak való megfelelés esetén vehető igénybe,
b) minden más esetben, az adózó választása szerint
- az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy
- a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.
A jogszabályi rendelkezésnek megfelelően az adókedvezmény a hitelre az adóévben fizetett kamat alapján, és nem feltétlenül a kamatráfordításként elszámolt összeg figyelembevételével érvényesíthető.
A hitel után fizetett kamat, attól függően, hogy milyen időszakot érint, eltérően jelenik meg a számviteli nyilvántartásban.
- Az Szt. szerint a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó, a tárgyi eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat a bekerülési érték részét képezi.
- A tárgyi eszköz üzembe helyezésének, rendeltetésszerű használatbavételének időpontját követően fizetett adóévi kamatok azonban már nem válnak a bekerülési érték részévé, azokat pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni.
Nincs azonban akadálya annak, hogy az adózó mind a bekerülési értékbe tartozó, mind a pénzügyi műveletek ráfordításaként elszámolt kamat meghatározott összegében adókedvezményt érvényesítsen (egyéb feltételek teljesülése esetén is). E lehetősége attól függetlenül fennáll, hogy a bekerülési értékbe tartozó kamat, azaz a beruházási érték alapján beruházási adóalap-kedvezmény is [Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont] érvényesíthető.
Azaz a beruházási adóalap-kedvezmény és a beruházási hitel kamata utáni adókedvezmény egymás mellett is igénybe vehető, mert amíg a beruházási adóalap-kedvezmény magát a beruházást preferálja, addig a Tao-tv. 22/A. §-a alapján érvényesíthető adókedvezmény a felvett hitel kamatát kedvezményezi, így megállapítható hogy nem azonos ténybeli alapon történik az érvényesítésük, ezért együttes igénybevételük nem sért alapelvet.
Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben érvényesítheti, amelynek az utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel, utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint visszafizetni köteles. Nem teszi azonban lehetővé az adókedvezmény érvényesítésének meghosszabbítását az eredeti hitelszerződés módosítása, hiszen a jogszabály az adókedvezmény érvényesítésének utolsó adóéveként egyértelműen az eredeti szerződés szerinti visszafizetési adóévet rögzíti.
Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetnie, ha
- a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
- a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.
A Tao-tv. ezen paragrafusa nem határozza meg, hogy mit kell elidegenítés alatt érteni, azonban a beruházási adóalap-csökkentő kedvezménynél rögzítetteket itt is figyelembe lehet venni, amely alapján elidegenítésnek az értékesítés, apportálás, térítés nélküli átadás és „természetbeni” juttatásként történő átadás minősül.
A késedelmi pótlékkal növelt adókedvezmény visszafizetésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy elidegenítés esetén a szankció a tárgyi eszköz üzembe helyezésének adóévére és az azt követő három évre (itt már nem adóévre) vonatkozik.
Az adókedvezmény érvényesítésére vonatkozó korlátra, valamint az utólagos önellenőrzésre az 1.1. pontnál (filmalkotás támogatásának adókedvezménye résznél) részletesen leírtak vonatkoznak.
3. Fejlesztési adókedvezmény
A beruházásokkal kapcsolatosan beruházási adókedvezmény (Tao-tv. 21. §) kivezetésre került az adótörvényből, azonban fejlesztési adókedvezmény címén – 2003. január 1-jétől – lehetőség van az érvényesítésre, a Tao-tv. 22/B. §-ában szabályozottaknak megfelelően.
A Tao-tv. 30. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kormány megalkotta a fejlesztési adókedvezmény részletes feltételeiről, az adókedvezmény engedélyezési eljárásáról és az adatszolgáltatásról, a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) kormányrendeletet (206-os rendelet).
Az adókedvezményt az adózó 2003-tól a kormány engedélye alapján, az engedélyben meghatározott feltételek szerint vehette igénybe, melyet a kormány az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott fejlesztési program alapján engedélyezett.
2004-től adókedvezményt már nem a kormány engedélye, hanem pénzügyminisztériumi határozat alapján lehetett érvényesíteni, ami 2006. január 1-jétől tovább módosult, mégpedig úgy, hogy a kedvezmény érvényesítésének feltételeként a Pénzügyminisztérium részére történő bejelentési kötelezettséget írták elő.
2007. január 1-jétől (jelenleg is ez érvényes) a bejelentési kötelezettséget a beruházás megkezdése előtt az adópolitikáért felelős miniszternek (továbbiakban: miniszter) kell megtenni.
2013. január 1-jétől a beruházás üzembe helyezését követő 90 napon belül a beruházás befejezésének a napját is köteles bejelenteni az adózó.
Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
b) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,
c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű,
ea) meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalom-meghatározása szerinti állandóhelyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével, vagy
eb) 2006. január 1-jét követően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján megvalósuló,
szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,
f) a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,
g) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,
h) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,
i) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részüknek) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
j) jelenértéken legalább 500 millió forint értékű, kis- és középvállalkozás által megvalósított beruházás
üzembe helyezése és a 206-os rendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy – az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve – az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi [Tao-tv. 22/B. § (1) bekezdés].
Czapkó Tiborné az Adó szaklap 2013/4-5. számában megjelent cikkéből a fentieken túl mindent megtudhat a fejlesztési adókedvezmények igénybevételének közös szabályairól, a fejlesztési adókedvezmények érvényesítésének speciális szabályairól, valamint a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményéről; a szerző példákkal szemlélteti a különlegesebb eseteket. Az Adó szaklap 2013/4-5. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.
