Teljes foglalkoztatást hoz az akcióterv


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

1,5 millió munkahelyet megvéd és több százezret teremt a munkahelyvédelmi akcióterv, amelynek mindenképpen lesz fedezete – mondta a Parlamentben Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter szerint nagy lépést teszünk a teljes foglalkoztatottság irányába.


1,5 millió munkahelyet megvédenünk, több százezer munkahelyet teremtenünk a munkahelyvédelmi akcióterv segítségével – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Parlamentben, az akcióterv részét képező törvényjavaslatok általános vitáját megnyitó expozéjában. Pleschinger Gyula, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős államtitkára hétfőn az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt azt mondta: az akcióterv a 25 év alattiak körében 200 ezer, az 55 év felettiek körében félmillió, a képzetlenek és alacsony képzettségűek körében mintegy 250 ezer, a tartósan munkanélküliek körében pedig 30 ezer főt érint.

A terv fedezetét a költségvetés mindenképpen odateszi; ha egyik tétel vagy annak részlete kiesik, ott van a másik tétel – közölte a miniszter, majd hozzátette: mindenképpen a tranzakciós illetékből befolyó bevételek és az IMF-megállapodást követő olcsóbb adósságfinanszírozás jelenti majd a terv forrását. Mint arról lapunk hétfőn beszámolt, Matolcsy György az Országgyűlés foglalkoztatási bizottsága előtt úgy fogalmazott: valószínűleg nem lehet kiterjeszteni a tranzakciós illeték hatályát a Magyar Nemzeti Bank tranzakcióira.

A munkahelyvédelmi akcióterv megteremti annak lehetőségét, hogy a kormány célul tűzze ki a teljes foglalkoztatottság elérését – fogalmazott a miniszter, aki szerint 2020-ban 5-5,5 millióan dolgozhatnak Magyarországon. Mindez azt jelenti, hogy aki most munkanélküli, annak vagy az üzleti szféra, vagy a közmunkán keresztül az állam ajánl majd valamilyen munkát.

Jó szívvel ajánlom elfogadásra a törvényjavaslatokat – zárta expozéját Matolcsy György.

Járulékcsökkentés, kisadózás, kisvállalati adó

Mint arról az Adó Online a nyár elején beszámolt, a terv gerincét jelentő járulékcsökkentés a 25 év alattiakat, az 55 év felettieket, a gyed-ről, gyes-ről, gyet-ről visszatérőket, a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottakat és a tartósan munkanélküliek foglalkoztatókat érinti – erről részleteket itt talál. A törvényjavaslat ezen túl a kkv-k működési feltételéin könnyít a pénzforgalmi adózás bevezetésével és a számviteli törvény módosításával.

A csomag része a 16 százalékos kisvállalati adó bevezetése: az új adónem 25 fő és 500 milliónál alacsonyabb árbevétel mellett választható, alapja az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege. További részleteket erről itt olvashat.

A munkahelyvédelmi akcióterv része a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a lakossági ügyfelekkel rendelkező főállású vállalkozások havi 50, a nem főállásúak havi 25 ezer forrint adó megfizetése esetén mentesülnek a többi közteher megfizetése alól. Részleteket a tételes adózásról itt talál.

MEGJELENT – dr. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig – 10. bővített, átdolgozott kiadás

A Számvitel A-tól Z-ig tizedik kiadását az olvasók visszajelzései alapján dolgozta át a Complex Kiadó A kiadvány a számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján mutatja be a számvitel lényegét, összefüggéseit és alapvető tudnivalóit – részletes magyarázatokkal és példákkal.

A Kiadvány a Complex Kiadó webshpojában megvásárolható.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.