Teljesen átírják a reklámadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év első öt hónapjában 0, azután 9 százalékos lesz az adó kulcsa. A 100 milliós adóalap alatti adómentesség megmaradna, saját reklám után nem kell majd adózni.


A kormány az Európai Bizottság korábbi döntése nyomán újraírta a reklámadó szabályozását – erről tanúskodik az Országgyűlés honlapján megjelent friss törvényjavaslat.

Ennek értelmében az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. május 31. között egységesen, a reklám-közzétételi tevékenységből eredő nettó árbevétel, mint adóalap után 0 százalék; 2017. június 1-jétől pedig 9 százalék.

A törvényjavaslat kiegészíti a reklámadó szabályait egy önálló alcímmel, amely az Európai Bizottság vonatkozó (C(2016) 6929 final) határozatának végrehajtását tartalmazza. E szerint a reklámadót fizető adóalanyok által a 2017. május 31-ig lezárt (2014-től kezdődő) adóévekre bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül, melynek visszatérítését az arra jogosultak kérhetik a NAV-tól. A törvényjavaslat szerint a 2017. május 31-ig lezárt adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni.

További kedvező változás az adózók számára, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles a törvényjavaslat elfogadása esetén.

Bérmozaik 2017

 Jöjjön el előadásunkra és felkészült előadóink segítségével megismerheti az szja, a járulékfizetés, a tb ellátások, és a munkaügyi szabályok változásait.

Időpont:  2017.04.20.

Részvételi díj: 9.990 Ft + áfa

További részletek >>

A kisebb cégek számára fontos, hogy a 100 millió forintnál kevesebb reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak a jövőben sem kell reklámadót fizetniük: az adómentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként vehető igénybe.

Az uniós szabályok szerint már korábban is módosított reklámadó hatályos szabályozása szerint nulla százalék a reklámadó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, e feletti rész után pedig valamennyi adóalanynak 5,3 százalékos adót kell fizetnie.

Mint arról lapunk is beszámolt, 2016. novemberében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a magyarországi reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak.

„A kormány a brüsszeli döntést megtámadta, jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól. Tekintettel az adófizetők érdekére, a jogbiztonságra, valamint a brüsszeli döntés kötelező végrehajtására, a Nemzetgazdasági Minisztérium reklámadó módosítására nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek” – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleményében.

„A brüsszeli testület kifogásolta a sávosan progresszív mértékrendszerű adóztatást és ennek keretén belül azt is, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot – az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt -,  nem kell reklámadót fizetni.  A Bizottság rosszallása ellenére a törvényjavaslat legfőbb célja az, hogy az alacsony (100 millió forintnál kevesebb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak a jövőben se kelljen reklámadót fizetniük” – áll a minisztérium közleményben.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 13.

A közvetett adózás rendszere Algériában (3. rész)

Az áfát 1992-ben vezették be, az elsősorban az ipar és a kereskedelem adóztatására fókuszál. Algériában az áfa a szolgáltatásnyújtás helyett az “egyéb műveletekre” vonatkozik, ide tartoznak például az átruházott jogok, a bérbe adott eszközök vagy az elvégzett tanulmányok. Jöjjenek az érdekes részletek!

2024. szeptember 12.

Kedvező hír a gyógyszercégeknek: kevesebb áfát kell fizetniük

Harmadszor sóhajthatnak fel a gyógyszercégek az Európai Bíróság Novo Nordisk ügyében hozott, a teljes iparág által nagyon várt ítéletének köszönhetően. Milliárdokkal csökkenhet visszamenőleg a teljes szektor áfa terhe, hangsúlyozzák a Baker McKenzie ügyvédei, dr. Riszter Gergely és dr. Bodrogi-Szabó Tímea.

2024. szeptember 12.

Részesedés bejelentésének lehetősége

Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.