Teljesen átírják a reklámadót
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az év első öt hónapjában 0, azután 9 százalékos lesz az adó kulcsa. A 100 milliós adóalap alatti adómentesség megmaradna, saját reklám után nem kell majd adózni.
A kormány az Európai Bizottság korábbi döntése nyomán újraírta a reklámadó szabályozását – erről tanúskodik az Országgyűlés honlapján megjelent friss törvényjavaslat.
Ennek értelmében az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. május 31. között egységesen, a reklám-közzétételi tevékenységből eredő nettó árbevétel, mint adóalap után 0 százalék; 2017. június 1-jétől pedig 9 százalék.
A törvényjavaslat kiegészíti a reklámadó szabályait egy önálló alcímmel, amely az Európai Bizottság vonatkozó (C(2016) 6929 final) határozatának végrehajtását tartalmazza. E szerint a reklámadót fizető adóalanyok által a 2017. május 31-ig lezárt (2014-től kezdődő) adóévekre bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül, melynek visszatérítését az arra jogosultak kérhetik a NAV-tól. A törvényjavaslat szerint a 2017. május 31-ig lezárt adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni.
További kedvező változás az adózók számára, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles a törvényjavaslat elfogadása esetén.
|
|
|
Jöjjön el előadásunkra és felkészült előadóink segítségével megismerheti az szja, a járulékfizetés, a tb ellátások, és a munkaügyi szabályok változásait.
Időpont: 2017.04.20.
Részvételi díj: 9.990 Ft + áfa
|
A kisebb cégek számára fontos, hogy a 100 millió forintnál kevesebb reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak a jövőben sem kell reklámadót fizetniük: az adómentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként vehető igénybe.
Az uniós szabályok szerint már korábban is módosított reklámadó hatályos szabályozása szerint nulla százalék a reklámadó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, e feletti rész után pedig valamennyi adóalanynak 5,3 százalékos adót kell fizetnie.
Mint arról lapunk is beszámolt, 2016. novemberében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a magyarországi reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak.
„A kormány a brüsszeli döntést megtámadta, jogorvoslatot kért az Európai Bíróságtól. Tekintettel az adófizetők érdekére, a jogbiztonságra, valamint a brüsszeli döntés kötelező végrehajtására, a Nemzetgazdasági Minisztérium reklámadó módosítására nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek” – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleményében.
„A brüsszeli testület kifogásolta a sávosan progresszív mértékrendszerű adóztatást és ennek keretén belül azt is, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot – az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek minimalizálása miatt -, nem kell reklámadót fizetni. A Bizottság rosszallása ellenére a törvényjavaslat legfőbb célja az, hogy az alacsony (100 millió forintnál kevesebb) reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak a jövőben se kelljen reklámadót fizetniük” – áll a minisztérium közleményben.
