Tell Vilmos, magyar kártya, Habsburgok, Svájc


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államok megalakulásához gyakran kapcsolódnak adózással kapcsolatos történetek is, ez történt például az Egyesült Államok létrejöttekor is, és Svájc megalakulásánál is tetten érhető ilyen kapcsolat. Most az utóbbiról lesz szó!


Tell Vilmos története jól ismert, de azért röviden nem árt felidézni. A történet szerint az Uri kantonban kormányzó Hermann Gessler egy póznára tűzette kalapját, és minden arra járónak le kellett előtte venni a kalapját, és meg kellett hajolnia. Tell Vilmos, aki éppen arra járt, figyelmetlenségből ezt nem tette meg. Elfogták, és a zsarnok Gessler 1307. november 18-án arra kényszerítette Tell Vilmost, hogy az a saját fia fejére helyezett almát nyilával átlője. Tell hiába könyörgött kegyelemért, a zsarnok megparancsolta, hogy célozzon. Az íjász egy nyilat tett a számszeríj idegére, majd egy másikat a ruhája alá rejtett. A lövés száz lépés távolságból hasította ketté az almát. Gessler gratulált a nagyszerű lövéshez, és azt kérdezte, hogy miért készítette elő a második nyílvesszőt is. Tell azt válaszolta, hogy ha az első nyíl a fiút találta volna el, akkor a másodikkal magát Gesslert ölte volna meg. A zsarnok kormányzó lefogatta az íjászt, ám az a Vierwaldstätti-tavon kitört vihar közben megszökött. Tell Vilmos bosszút forralva Gessler vára felé indult és egy völgyszorosban lesből lelőtte a zsarnokot, aki haldoklása közben még hallotta, amint Tell felfedi kilétét. A második nyíllövés szabadságharcot robbantott ki, ami három „őskanton” (Uri, Schwyz, Unterwalden) függetlenné válásához, illetve Svájc megalakulásához vezetett.
A történetet már egy XVI. századi krónikában lejegyezték. Goethe utazásai során ismerkedett meg a történettel, és barátjának, Schillernek „ajándékozta” a témát, aki utolsó befejezett drámáját írta meg belőle 1804-1805-ben. A dráma nagyon gyorsan sikert aratott, Magyarország területén is többször játszották. Rossini 1829-ben operát írt belőle, amely a mai napig gyakran játszott dalmű, dallamos nyitányát (még, ha nem is ismerik az alapművet) szinte mindenki ismeri.

A XIX. századi függetlenedési törekvéseket mi magyarok is jól ismerjük, ezért nem meglepő a darab sikere, illetve az, hogy a darab népszerű hőseit Schneider József kártyafestő is megörökítette – valószínűsíthetően az 1830-as években – kártyalapjain. A 36 kártyalapon szerepeltek a történet legfontosabb eseményei és szereplői: Tök IX-es: Gessler kalapja a póznán, piros felső: Hermann Gessler, makk felső: Tell Vilmos, piros VI-os: az alma lelövése, piros VIII-as: menekülés a tavon, piros VII-es: Gessler szívében a nyíl.

A későbbiekben a VI-osok elmaradtak a kártyacsomagból, a ma ismert változat 32 lapos, és ma is magyar kártyának vagy Tell-kártyának nevezik.

A szabadsághősök kártyalapokra kerülését a cenzúra nem tudta megakadályozni, annak ellenére, hogy nyilvánvaló volt a párhuzam a XVII-XVIII. század magyar szabadsághőseivel (Frangepán, Rákóczi vagy Martinovics megjelenítését nyilván megtiltották volna).
A történet szép, csakhogy van egy bökkenője: Sem Tell Vilmos, sem Hermann Gessler létezését azóta sem sikerült bizonyítani, a történet lényegi momentumai – kalap a póznán, az alma lelövése a gyermek fejéről – pedig több hasonló, de nem az alpesi országhoz köthető történetben is előbukkannak. A XIX. században Svájcban történelemtagadásért még börtönbe is kerülhetett az, aki kétségbe vonta a történet hitelességét!

A történelmi valóság

Az invesztitúraháborúk (XI-XII. század) idején a svájci kantonok és városok jelentős privilégiumokat kaptak a német-római császároktól, amelyek a saját választásokat, közigazgatást jelentették, továbbá adókedvezményeket, adómentességeket biztosítottak ezeknek a területeknek. A császárok ezt jól felfogott érdekükben tették, mert a német birodalmi területekről Itália az Alpok hágóin át volt a legkönnyebben megközelíthető, illetve szükségük volt a gazdag kereskedővárosok (Bern, Zürrich stb.) támogatására.
A Habsburgok eredetileg a mai Svájc területén lévő Habichtsburg (magyarul: Héjavár) urai voltak, és jelentős hűbérbirtokokkal rendelkeztek a kantonok területén. Az adókat helytartókkal szedették be, és a kor „szokásainak” megfelelően a helytartók gyakran alkalmaztak erőszakot, illetve rendszeresen, saját zsebre túladóztattak.

 

Ptk. Mesterhármas

Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével.

A sorozat rendezvényei:

2014.09.16.  Családjog –  Dr. Szeibert Orsolya, Dr. Szűcs Andrea, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet
2014.10.08.  Jogi személy – Dr. Csehi Zoltán, Dr. Tomori Erika, Dr. Gál Judit
2014.11.19.  Dologi jog – Dr. Menyhárd Attila, Dr. Gárdos Péter
2014.12.16.  Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása – Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika
2015.01.13.  Öröklési jog –  Dr. Szeibert Orsolya, Hídvéginé Dr. Adorján Lívia
2015.02.17.  Kötelmi jog – Dr. Lábady Tamás, Dr. Fuglinszky Ádám, Dr. Kemenes István

Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara

Bővebb információ és jelentkezés>>

A középkorban a Wittelsbach-ház és a Habsburg-ház között folyamatos vetélkedés folyt a német koronáért, illetve a német-római császári címért. Így volt ez a XIII. század folyamán is, amikor a vetélkedésben a svájci kantonok és kereskedővárosok – féltve korábban megszerzett előjogaikat, adómentességüket – a Wittelsbachok oldalára álltak.

A Habsburg-helytartók zsarnoksága ellen három kanton szövetséget kötött egymással, amelyet írásba is foglaltak. Az eseményre 1291. augusztus elején került sor (ezért augusztus 1. a Svájci Állam megalakulásának ünnepe). A szövetséget Uri, Schwyz és Unterwalden kantonok kötötték egymással az Urn-tó mellett, a hagyomány szerint a Rütli-mezőn. Az okirat célként határozta meg a korábban megszerzett privilégiumok védelmét, de nem tagadta meg a fennálló feudális hűbéri rendet, sőt megerősítette a hűbéradó-fizetési kötelezettségeket. Ezt egyébként nagyon hűen adja vissza Schiller drámájának következő részlete:

 

WALTER FÜRST (a körbe lép)
A gyűlölt kényszert lerázzuk magunkról
S megóvjuk az apánktól ránk maradt
Ősrégi jogainkat, de az újat
Nem ragadjuk meg zabolátlanul.
Ami a császáré, övé marad,
Akinek van ura, szolgál neki.
MEIER   Hűbéri földet kaptam Ausztriától.
WALTER FÜRST   Ausztria terhét hordod hát tovább is.
JOST VON WEILER   A rappersweili uraknak adózom.
WALTER FÜRST   Fizetsz tovább is vámot és adót.
RÖSSELMANN   A zürichi apátnőhöz köt esküm.
WALTER FÜRST   Ami a klastromé, hadd kapja meg.
STAUFFACHER   Csak birodalmi hűbérbirtokom van.
WALTER FÜRST   Megadjuk, amit kell, de semmi többet,
A helytartókat és szolgáikat
Elűzzük és a várakat lerontjuk.
De ha lehet, ne folyjon vér. A császár
Hadd lássa, hogy szükségből törtük át
A tisztelet jámbor határait.
Ha látja, hogy medrünkben maradunk,
Az államérdek győzhet tán dühén,
Mert minden nép üdvös félelmet ébreszt,
Ha mérsékelt, de kezében a kard.

A Habsburgok elhatározták, hogy megregulázzák a kantonok népét, 1315-ben sereget indítottak ellenük. A sereg kétezer páncélos lovagból és ötezer gyalogosból állt, I. Lipót osztrák herceg vezette, ellenük mindössze másfélezer alabárdos és íjász jelentette a kantonok haderejét. A kantonok népe viszont jól ismerte a terep adottságait, időjárási körülményeit, és 1315. november 15-én meglepték a Habsburg-sereget az Alpokbeli Morgarten-hágónál. A ködös, rossz látási körülmények között vívott csatában felülről támadták a páncélosokat, sziklákat görgettek, alabárdjaikkal felhasították a páncélt. Végeredményben az osztrák sereg mintegy fele odaveszett, a kantonok seregének ezzel szemben jelentéktelen veszteségei voltak.
Schiller a diadalhoz vezető utat szinte megelőlegezi az előző idézet folytatásában:

REDING   De mondjátok hát,véghez hogy vigyük?
Az ellenség kezében van a fegyver,
És békés úton biztos, hogy nem enged.
STAUFFACHER   Enged, ha látja, hogy nálunk a fegyver
Még fel sem készül, s már megleptük őt.

A független önálló Svájc létrejötte

A csata híre bejárta Európát, a kantonok és városok sorra csatlakoztak a Szövetséghez. 1353-ra 8 tartomány és három város (Luzern, Zürich, Bern) szövetségéből jött létre a Svájci Konföderáció. Mivel a harcokban Schwyz viselte a legfőbb terheket, az államszövetség nevében ennek a kantonnak a neve jelent meg.

Az osztrákokkal 1394-ig további három háborút vívtak, a svájci parasztokból verődött gyalogosok több súlyos vereséget mértek az elavult lovagi seregekre.

Az ország függetlenségét (semlegességét) és a Habsburg Birodalomtól való függetlenségét végül a harmincéves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai békében ismerték el az európai államok (Hollandiával együtt). Ugyan 1798-ban a francia forradalom Napóleon vezette hadserege leigázta Svájcot és létrehozta a Helvét Köztársaságot, de 1815-ben a bécsi kongresszus visszaállította Svájc függetlenségét.
A Habsburgok a svájci kantonok helyett keleti irányban terjeszkedtek, alakították befolyási övezetüket, de ezt már jól ismerjük a magyar történelemből is!

Irodalom:
Adams, Charles: A New History of Taxation, Lecture 5, The Swiss From William Tell to No Tell https://www.youtube.com/watch?v=gkUMD9_R5lo
Jánoska Antal: A magyar kártya története, ikonográfiája, készítői (in Aetas 14. évf. (1999.) 1-2. sz.) http://epa.oszk.hu/00800/00861/00011/1h-08.html
Schiller, Johann Christoph Friedrich (1759-1805): Tell Vilmos (in Friedrich Schiller összes drámái I-II., Helikon Kiadó, 1970, Budapest, fordította: Vas István)
Svájc történetét számos könyv és internetes írás is bemutatja, ezek felsorolásától eltekintünk.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).