Térjünk-e át a kivára? (x)


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kinek érdemes áttérnie kivára? Melyek az áttérés lépései? Részletesen válaszol az Adó szaklap, melynek legfrissebb számát itt rendelheti meg.


2017. január 1-jével jelentős mértékben megváltozott a kisvállalati adó szabályozása. Jóval egyszerűbbé vált az adókötelezettség megállapítása. Az adókötelezettség nem a pénzeszközök változásának a vállalatból ki- és bevont pénzeszközökkel kiigazított értékére, hanem a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékra és a tőkeműveletek egyenlegére épül. A kisvállalati adó mértéke 2017-től 14 százalék, 2018-tól pedig 13 százalékra csökken. Emellett kedvezőbbé vált számos részletszabály is. A változások eredményeként az adókötelezettség meghatározása egyszerűbb és kiszámíthatóbb lett. Mindezekre tekintettel jelentős mértékben nőtt a kisvállalkozások érdeklődése ezen adónem iránt. Az Adó szaklap legfrissebb számában A társasági adóról a kisvállalati adóra – áttérés lépésről lépésre című írás részletez az áttérés menetét és áttekinti, kinek érheti meg a váltás.

2016. január 1-jétől a saját célra lakást építő vagy építtető magánszemélyek ismét igényelhetik az adó-visszatérítési támogatást. A közvélekedéssel ellentétben nem adókedvezményről (áfa-visszatérítés) van szó, hanem költségvetési támogatásról, amelyre sajátos feltételek vonatkoznak. Ezeket ismerteti, részletezi a szaklap Adó-visszatérítési támogatás című írása.

Az utóbbi években jövedelmező „iparággá” vált az ingatlanok bérbeadása, így az abból származó jövedelem adókötelezettségére vonatkozó szabályok kiemelt érdeklődésre tartanak számot. Az érdeklődést kielégíti az Adó szaklap: Az ingó- és ingatlan-bérbeadás személyijövedelemadó-kötelezettsége című írásból minden megtudható a témában.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2016. január 1-jétől hatályos rendelkezése értelmében ötszázalékos adómérték alá tartozik az új lakások értékesítése. Az új lakások értékesítésére alkalmazandó kedvezményes adómérték című írás szerzője e szabályozás részleteit mutatja be.

Az adófizetés módjai című cikk szerzője az állami adó- és vámhatóság felé teljesítendő fizetési kötelezettségek önkéntes teljesítésére vonatkozó szabályok ismertetése mellett az adók, díjak befizetési módjainak gyakorlati hátterét mutatja be. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik stratégiai célja, az adózóbarát hivatal követelményének megfelelő működés biztosítása, ezen belül olyan eszköztár kialakítása, mely hozzájárul az adózók adminisztrációs terheinek csökkentéséhez. Az adófizetési módok terén az elmúlt öt évben több előrelépés történt, ennek eredményeként ma már számos eszköz áll rendelkezésre az adó befizetésére a postai készpénzátutalási megbízáson történő teljesítéstől kezdve a kényelmi szolgáltatásként definiálható internetes bankkártyás (VPOS) befizetési lehetőség használatáig.

Az Adó szaklap legfrissebb, 2017/11-es számát itt rendelheti meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.