Tízmillióktól búcsúzhatnak a sertéstartók a fordított áfával

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Erősen kétséges, hogy az EU hozzájárul a fordított áfafizetés bevezetéséhez a sertéságazatban. Ha mégis megteszi, a sertéstartók havi több tízmillió forinttal hitelezhetik a költségvetést. A takarmányra vonatkozó fordított áfázás, esetleg állami hitelprogram segíthetne a helyzetükön.

Augusztus közepe óta nagyot változott a minisztérium álláspontja. Akkor ugyanis a Vidékfejlesztési Minisztérium azt jelentett be, mégsem vezeti be az ágazatban a fordított áfázást, és elfogadja a szakmai szervezetek érveit, akik szerint óriási terheket jelentene az ágazatnak a döntés. A kormány múlt heti, keddi ülésén azonban a szakai szervezetek tiltakozása ellenére úgy döntött, hogy augusztusi kijelentésével ellentétben mégis kérelmezi az Európai Bizottságtól a fordított áfafizetés bevezetését az élősertés és a félsertés kereskedelme területén.

Hiteleznék az államot a sertéstartók

„Míg a sertéstenyésztés költségei után megfizetjük a 27 százalékos áfát, addig a fordított áfázáskor eladásakor már nettó áron kellene értékesítenünk a sertéshúst” – mondta el az Adó Online-nak Fekete Balázs, a Hód-Mezőgazda Zrt. sertéságazatának vezetője. Így végül a sertéstenyésztéssel foglalkozó cég folyamatos áfavisszaigénylővé válik, ami az ő esetükben azt jelenti, hogy havi több tízmillió, akár 100 millió forinttól is el kell búcsúzniuk 60-80 napig, amíg vissza nem térítik az áfát.

Fekete Balázs szerint ugyan a költségeik közel 25 százalékát az energia, az üzemanyag, az épületjavításhoz szükséges ipari anyagok, gyógyszerek teszik ki, amely után megfizetik 27 százalékos áfát, és ezen vélhetően nem lehet változtatni, de a fennmaradó jelentős 70-75 százaléknyi arányt az a takarmánykeverék jelenti, amivel a sertéseket hizlalják. A sertéstenyésztő szakember szerint számukra az jelenthetne könnyítést, ha a takarmány után is fordított áfázás lépne érvénybe, akkor talán az új adózási forma nem bénítaná meg annyira őket.

Nem engedi az EU?

A Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége számára azonban ez a lépés sem lenne elegendő. Sákán Antal a szövetség elnöke szerint csak az lenne elfogadható, ha a sertéstenyésztőknek nem kellene áfát fizetniük, ha ők sem kapnak. Mint azt az Adó Online-nak elmondta, a tiltakozásuk után, a kormánnyal való tárgyalásuk során fel sem merült, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium valóban bevezetné a fordított áfázást, így az esetleges könnyítéseket sem vitatták meg velük.

A múlt heti minisztériumi közleményben – amelyben mégis elfogadják a fordított áfafizetést – az szerepel, hogy a döntéshozók megoldást keresnek a sertéstartóknál esetlegesen felmerülő, átmeneti jellegű likviditási problémák kezelésére. Sákán Antal értelmezésében ez csak azt jelentheti, hogy a VM a hitelfelvételre buzdítja majd őket, esetleg valamilyen támogatott formában. Ennek finanszírozására a szövetség vezetője szerint azonban nincs pénze a tárcának, hiszen korábban már pár szászmilliós támogatási túligénylést sem tudtak kifizetni, jelen esetben pedig 10 milliárd forintról lenne szó.

Sákán Antal mindemellett kétli, hogy az Európai Bizottság engedélyezné Magyarország számára, hogy a sertéshús esetében alkalmazza a fordított áfázás lehetőségét. Az Európai Unió irányelve szerint ugyanis a végfogyasztásra szánt termékeknél nem lehet a fordított áfázást alkalmazni. A félsertés pedig a sertéscomb helyettesítő termékének számít, és egyértelmű vásárlója a végfogyasztó, így az unió értelmezése szerint egyazon áfát kell erre is megállapítani. Ennek megfelelően a minisztérium szerinte elutasításra számíthat. Az élősertés esetében azonban más döntés is elképzelhető.

A Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke mindemellett a jogalkotás jelenlegi mechanizmusáról is megvan a véleménye: „Most szeptember 6-án kaptam kézhez Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának augusztus 30-án keltezett levelét, amelyben biztosít arról, hogy nem vezetik be a fordított áfázást az ágazatban, míg az előző nap bocsátották ki azt a közleményt, amelyben bejelentette a minisztérium, hogy mégis a fordított áfázás mellett döntöttek.”

MEGJELENT – dr. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig – 10. bővített, átdolgozott kiadás A Számvitel A-tól Z-ig tizedik kiadását az olvasók visszajelzései alapján dolgozta át a Complex Kiadó A kiadvány a számviteli törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapján mutatja be a számvitel lényegét, összefüggéseit és alapvető tudnivalóit – részletes magyarázatokkal és példákkal. A Kiadvány a Complex Kiadó webshpojában megvásárolható.

A tárca mindent megtesz

Az Adó Online megkereste a Vidékfejlesztési Minisztériumot is, ahol a pálfordulásra vonatkozó kérdéseinkre nem válaszoltak. Közleményükben azonban a lépést azzal magyarázták, hogy a gabona-, olajos- és fehérjenövény szektorban bevezetett fordított adózás az első tapasztalatok alapján komoly tisztulást hoz a magyar mezőgazdaságban, javítja a tisztességes vállalkozások helyzetét és növeli az adóbevételeket. Ennek nyomán a kormány megítélése szerint a fordított áfafizetés bevezetése érdemben segíthet a sertéságazatot sújtó feketegazdaság visszaszorításában is.

Az Adó Online mindemellett azt is megkérdezte a minisztériumtól, hogy milyen lépésekben gondolkodnak, hogy a sertéstartók likviditási gondjait enyhítsék. A minisztérium válasza szerint „a fordított áfáról a hatástanulmányok jelenleg is készülnek, kidolgozásuk folyamatban van. A VM mindent megtesz annak érdekében, hogy megoldást tudjon nyújtani a sertéstartók likviditási problémáinak megoldására. Amint bővebb információt tudunk közölni, azonnal tájékoztatást adunk.”

---