Több áfa érkezett a költségvetésbe, de jelentősen kevesebb szja, mint tavaly


Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének első negyedévi hiánya 2309,4 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 1144,1 milliárd forinttal szemben.

A bevételek az előző év azonos időszakához képest 1248,7 milliárd forinttal, 21,5 százalékkal nőttek, a kiadások 2414,0 milliárd forinttal, 34,7 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét – derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) hétfőn kiadott részletes adataiból.

Az első három hónapban felhalmozott hiány a 3152,6 milliárd forintos éves előirányzat 73,3 százalékát érte el.

A központi költségvetés 2331,4 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 17,2 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 39,2 milliárd forintos többletet könyveltek el március végéig. A költségvetés hiánya 1388,4 milliárd forinttal meghaladta az egy évvel korábbit, a társadalom biztosítási alapoké 165,5 milliárddal elmaradt attól, az elkülönített alapok egyenlege 57,6 milliárd forinttal javult.

684,1 milliárdot utaltak vissza

Március végéig az általános forgalmi adóból 1495,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbi bevételt 299,3 milliárd forinttal, 25,0 százalékkal haladta meg. A jövedéki adóból származó bevétel az év első három hónapjában 266,6 milliárd forintot tett ki, amely 7,2 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbi bevételnél, ami 2,8 százalékos növekedésnek felel meg.

A személyi jövedelemadó bevételek az év első három hónapjában 172,5 milliárd forintot tettek ki, 505,5 milliárd forinttal kevesebbet az egy évvel korábbinál, amit a bérek növekedése és a gyermeket nevelő szülők részére történő egyszeri adóvisszatérítés együttes hatásával magyaráz a PM tájékoztatója. Március végéig a személyi jövedelemadóból visszautalt összeg 684,1 milliárd forintot ért el, ami 654,9 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, míg a befolyt összeg 149,4 milliárd forinttal, 21,1 százalékkal, 856,6 milliárd forintra nőtt.

Csak a várt pénzek 8,5 százaléka érkezett az uniós programokra

Az uniós programok bevételei mérlegsoron március végéig 200,1 milliárd forint bevétel keletkezett. Ez az összeg a 2363,3 milliárd forint törvényi előirányzat 8,5 százalékát teszi ki. Ezzel szemben 1191,1 milliárd forint összegű kifizetés történt, ami pedig a 3001,2 milliárd forint törvényi előirányzat 39,7 százalékos teljesítését jelenti. A felmerült kiadások túlnyomó részét a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF), valamint a Széchenyi 2020 programjai adták – tette hozzá a PM jelentése.

A nyugdíjbiztosítási alap első negyedévi bevételei 1348,2 milliárd forintot tettek ki, amiből a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból az előző évinél 115,4 milliárd forinttal több 934,8 milliárd forint származott, míg 403,0 milliárd forint a költségvetési hozzájárulásból eredt. A háromhavi nyugdíjkiadások 1340,4 milliárd forintot értek el, ami 316,2 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A 30,9 százalékos kiadásnövekedést a 13. havi ellátások februári kifizetése okozta, amikor 2,5 millió nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy 371,3 milliárd forint 13. havi ellátásban részesült.

A forintgyengülés is hatott az adósságra

Az egészségbiztosítási alap első negyedévi bevételei 900,3 milliárd forintot értek el, amiből a szociális hozzájárulási adó és járulékok összege 512,9 milliárd forint volt, 70,9 milliárddal, 16,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az alap költségvetési kiegészítése 309,1 milliárd forint volt 129,4 milliárd forinttal több az előző évinél. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás március végéig 531,4 milliárd forintot tett ki a tavalyi 507,1 milliárd forinttal szemben. Az emelkedést a tavaly januártól bevezetett béremelésekkel indokolta a jelentés.

A nettó kamatkiadás 189,0 milliárd forint volt az első negyedévben 60,7 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. Ezen belül a devizakamat kifizetések 57,0 milliárd forinttal emelkedtek.

A központi költségvetés adóssága március végéig 1636,4 milliárd forint növekedéssel 42 333,5 milliárd forintot tett ki. A költségvetés hiányát finanszírozó nettó forintkibocsátás 1349,3 milliárd forinttal, a nettó devizakibocsátás 256,2 milliárd forinttal növelte az adósságot. A forintnak az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 24,7 milliárd forinttal növelte az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 1.

800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész)

II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.