Több cégnek kell innovációs járulékot fizetnie


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény változásával szélesedett azon cégek köre, akik kötelesek fizetni az alaphoz befolyó járulékot – olvasható az RSM DTM blogbejegyzésében.


Egy aprónak tűnő szabályozási változás hatására sok olyan cég is kötelessé vált az innovációs járulék fizetésére, amelyek korábban mentesek voltak e teher alól. Félő ráadásul, hogy az érintett vállalkozások egy része nincs is tisztában új keletű kötelezettségével.

Több ponton módosult év elején a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (KTIA-törvény). Ezek egyike: a jogszabály a kis- és középvállalkozások meghatározása kapcsán immár a kkv-król szóló törvény egészére, és nem annak néhány nevesített passzusára hivatkozik.

Az aprónak tűnő módosítás azt eredményezte, hogy olyan cégek is kötelesek fizetni az innovációs járulékot év eleje óta, amelyek korábban mentesültek e kötelezettség alól. 2011. december 31-ig ugyanis a KTIA-törvény precízen kijelölte azt a pár szempontot, amely alapján be kellett sorolni az adott céget annak mérete szerint. 2012. január 1-jétől azonban ez a jogszabály már a teljes kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényre (a már említett kkv-törvényre) hivatkozik.

RODIN őszi adókonferenciák

Márpedig a jogszabály egészéből az következik, hogy a kkv-besoroláshoz az utolsó összevont beszámoló adatait kell figyelembe venni. A hangsúly itt az „összevont” szón van: cégcsoportok esetén ugyanis az egész csoport beszámolójában szereplő adatok lesznek irányadók, nem pedig az egyes vállalkozások teljesítménye.

Év eleje óta tehát már az innovációsjárulék-fizetés terén sem az a kérdés, hogy az egyes cégek önmagukban teljesítik-e a közép- és nagyvállalatokra vonatkozó feltételeket, vagyis legalább 50 fő-e a foglalkoztatottak létszáma, vagy az éves árbevétel és a mérlegfőösszeg meghaladja-e a tízmillió eurót. Hanem hogy ezek a feltételek a cégcsoport egészénél fennállnak-e.

Nem nehéz kitalálni: számtalan olyan kisebb vállalkozás van Magyarországon, amely tagja egy nagyobb cégcsoportnak, és amely az így kalkulált, összevont beszámoló alapján nem minősül mikro- vagy kisvállalkozásnak. A módosítás tehát nagyon sok céget (csoporttagot) érint: ilyenek lehetnek a nemzetközi cégek kisebb magyarországi egységei, többek között a helyi disztribúció céljából alapított vállalatok. Sok olyan vállalkozást is találunk, amelyek kis létszámú csoportokba osztottan működnek: ennek lehet munkaszervezési oka is, de az sem volt mellékes szempont, hogy így minimalizálni lehetett például akár a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás összegét is.

Ez tehát a minősítés kérdésköre, ám a dilemmák itt korántsem érnek véget. A szabályozásnak ugyanis része egy olyan kitétel is, amely szerint egy cég csak akkor veszíti el mikro- vagy kisvállalati besorolását, ha két egymást követő beszámolási időszakban is túllépi a kkv-törvényben megadott határértékeket. Vagyis hiába minősülnek 2012. január 1-jétől közép- vagy nagyvállalatnak a nagyobb csoportok részét képező kis cégek, idén még nem esnek innovációjárulék-fizetési kötelezettség alá – hihették a cégvezetők.

Ám rosszul hitték. A bizonytalanság eloszlatására a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állásfoglalását kértük, ami nemrég érkezett meg hozzánk, és világossá tette: ez a bizonyos „kétéves szabály” jelen esetben szigorúbban alkalmazandó. Azaz az előző 2011-es év tekintetében is – noha akkor még a korábbi szabályozás volt érvényben – a mutatószámokat csoportszinten kellene vizsgálni és így sok vállalkozásnak innovációs járulékot kellene fizetnie az idei év során.

Vagy legalábbis kellett volna. Hiszen, mint említettük, korántsem biztos, hogy ez az összetett jogszabályi változás minden cég tudomására jutott. Ha tehát a cégvezetők el akarják kerülni a későbbi tetemes bírságokat, érdemes alaposan elmélyedniük a fenti elemzés részleteiben, és áttekinteniük friss beszámolójuk sarokszámait.

A bejegyzés szerzője Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.

Elfelejtette?
Semmi sincs veszve!

Ősszel is indítunk Mérlegképes képzést! Naptárért kattintson >>>


Kapcsolódó cikkek

2024. október 15.

NAV: október 21. a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetési határideje

Október 21. a turizmusfejlesztési hozzájárulás befizetési határideje, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) levélben értesíti azokat, akik az online számlaadataik, az online pénztárgépadataik és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak (NTAK) küldött adatok alapján érintettek lehetnek – közölte a NAV hétfőn.

2024. október 15.

A közvetett adózás rendszere Mauritiuson (1. rész)

Mauritius gazdasági fejlődése sikertörténet: az ország függetlensége elnyerése óta mezőgazdasági országból diverzifikált gazdasággá fejlődött, ahol fejlett az idegenforgalom, a textilipar, és a pénzügyi szektor is. Az áfa bevezetésére 1998-ban került sor, amely a korábbi értékesítés típusú adózást váltotta fel. Következzenek az érdekes részletek.

2024. október 14.

A figyelem középpontjában az ÁFA

A Niveus Consulting Group a NAV elmúlt 4 évének aktivitását vizsgálta meg. Az adatokból kiolvasható, hogy 2020-2023 között fokozatosan egyre több adót szedtek be, a legtöbbet vizsgált adónem minden egyes évben az ÁFA, valamint megállapították azt, hogy a feltárt jogsértések közül a legnagyobb arányban az iparjogvédelmi csalások fordultak elő – összegzi a Niveus Consulting Group a NAV adatai alapján.