Több mint két tonna illegális fémhulladékot foglalt le a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több mint két tonna illegális fémhulladékot foglalt le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) három telephelyen március elején a fémkereskedelmi ellenőrzések alkalmával – közölte a hivatal szóvivője kedden.

Kis Péter András a közleményben azt írta, hogy a pénzügyőrök két telephelyen engedélyköteles csatornafedél, csatornarács és vízelvezető-csatorna elemeiből származó, mintegy két tonna fémhulladékot találtak, amelynek eredetét a telephely vezetői nem tudták igazolni beszerzési dokumentumokkal.

A harmadik helyen csaknem 400 kilogramm ipari kábelhulladék és égetett rézkábel volt, a fémkereskedő itt sem tudta ezek átvételét igazolni – tette hozzá.

Ismertette, a törvény szerint a fémkereskedők csak közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezettől vehetnek át égetett kábelt, a kereskedőnek azonban nem volt ilyen jellegű szerződése, engedélye, mégis átvette azt anélkül, hogy értesítette volna az illetékes vámigazgatóságot vagy a rendőrséget.

A NAV munkatársai a fémhulladékokat lefoglalták, valamint a készletnyilvántartás pontatlan vezetése és a beszerzési bizonylatokra vonatkozó előírások megsértése miatt több mint egymillió forint bírságot szabtak ki – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.