Történelmi csúcson a jövedelmi egyenlőtlenség Németországban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági fellendülés ellenére nőtt a szegények száma, és nőtt a legszegényebbek és a leggazdagabbak közötti különbség is.

Minden korábbinál nagyobbra nőtt a jövedelmi egyenlőtlenség Németországban egy hétfőn bemutatott felmérés szerint.

A szakszervezetekhez közel álló Hans Böckler alapítvány gazdaság-, és társadalomtudományi kutatóintézetének (WSI) tanulmányát ismertető közleményben kiemelték, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem elég a jövedelmi egyenlőtlenség és a szegénység csökkentéséhez.

Ezt jelzi a többi között az egyenlőtlenséget mutató úgynevezett Gini-együttható, amely a hazai össztermék (GDP) folyamatos növekedése ellenére történelmi csúcsra, 0,295-re emelkedett a legutóbbi válság előtt, 2008-ban regisztrált 0,281-ről.  (Az együttható értéke 0 és 1 között lehet, és minél nagyobb, annál nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség a vizsgált területen).

A jövedelmi egyenlőtlenség ugyan nem növekszik annyira gyorsan, mint a kilencvenes évek végén, és a középen elhelyezkedő rétegek helyzete stabilizálódott, de az olló egyre szélesebbre nyílik, mert a legalacsonyabb jövedelmű rétegek leszakadása nem állt meg, a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők pedig a részvény-, és az ingatlanpiacok szárnyalása révén sokat gazdagodtak az utóbbi években.

Az úgynevezett szegénységi rés tágulása is az egyenlőtlenség növekedését jelzi. A szegénységi rés azt fejezi ki, hogy éves szinten átlagosan mekkora összeg szükséges a kiszabaduláshoz a statisztikailag szegénynek számítók rétegéből. Ez az összeg a 2005-ben regisztrált 2873 euróról (960 ezer forint) 3452 euróra emelkedett, vagyis a szegények távolsága a szegénységi küszöbtől 29 százalékkal nőtt.

Mindezzel együtt a szegények száma is jelentősen emelkedett a 83 milliós országban. A kutatásban az uniós módszertant alkalmazták, amelynek alapján az számít szegénynek, akinek elkölthető jövedelme nem éri el a lakosság egészét jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. Ebbe a körbe 2010-ben a lakosság 14,2 százaléka tartozott, 2016-ban pedig már 16,7 százalék, holott a GDP minden évben növekedett.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).