Törvényi szintre emelkedett a gödi modell

A Kormány különleges gazdasági övezetnek nyilvánítja annak a beruházásnak a helyszínét és közvetlen környezetét, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.

Magyarország kiemelt gazdasági jelentőséggel bíró térségei gazdasági fejlődésének előmozdítását, a meglévő munkahelyek megőrzését és új munkahelyek létesítését célul tűzve fogadta el az Országgyűlés a különleges gazdasági övezetről szóló T/10527. törvényjavaslatot. A szabályozás célja, hogy olyan elkülönített területeket hozzon létra, amelyek kedvező körülményeket teremtenek a gazdasági tevékenység folytatására. Lehetőséget kívánnak teremteni olyan különleges gazdasági övezetek létrehozására, amelyek előmozdítják munkahelyteremtő és –megtartó, a nemzetgazdaság stabilitása szempontjából jelentős beruházások gyors és hatékony megvalósítását, speciális szabályozási környezet kialakításával, biztosítják a gazdasági térség vonzóvá tételét, fejlesztését, az infrastrukturális feltételek megteremtését.

A különleges gazdasági övezet

A törvény értelmében a Kormány rendeletében különleges gazdasági övezetnek nyilvánítja annak a beruházásnak a helyszínét és közvetlen környezetét, amely beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését, vagy új munkahelyek létesítését szolgálja. A különleges gazdasági övezetté nyilvánításhoz ki kell kérni az érintett települési önkormányzat, valamint megyei önkormányzat véleményét is. Mivel a különleges gazdasági övezetek hatása túlmutat azok fekvése szerinti települési önkormányzat határain, ezért a Kormány rendeletében meghatározza a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatokat is. Az összegző módosító javaslattal bekerült szabály értelmében a Kormány a főváros, valamint a megyei jogú város területén nem nyilváníthat Területet különleges gazdasági övezetté.

Az övezetre vonatkozó speciális szabály, hogy az ott fekvő ingatlan címe lakóhelyként, valamint tartózkodási helyként nem jelenthető be, és területén kereskedelmi, szolgáltató valamint ipari tevékenység folytatható.

A különleges gazdasági övezet (Övezet) területén fekvő, a települési önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen, törzsvagyonba tartozó közterület, közpark, közút az Övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésével az Övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata tulajdonába kerül. Az ingatlanok tulajdonjogát a megye megyei önkormányzat az ingatlanok terheivel, és az azokkal kapcsolatos egyéb kötelezettségekkel együtt szerzi meg, a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba a megyei önkormányzat megkeresése alapján kell bejegyezni. A megyei önkormányzata tulajdonába kerülő közút üzemeltetési és fenntartási feladatainak ellátása érdekében a megyei önkormányzat szerződést köthet a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen működő Részvénytársasággal.

Az Övezet vonatkozásában a megyei önkormányzat látja el az Övezet fekvése szerinti települési önkormányzat számára törvényben meghatározott feladat- és hatáskört, az anyakönyvi feladatok kivételével. Mindezt azonban települési önkormányzat útján, megállapodással is elláthatja azzal, hogy az ezen feladatok ellátásához szükséges költségek fedezetét biztosítja. Ha az Övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépését követő harminc napon belül nem jön létre megállapodás, akkor az Övezet fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterének és jegyzőjének jogszabályban meghatározott államigazgatási feladat- és hatásköreit a megyei közgyűlés elnöke, illetve a megyei jegyző látja el.

Az Övezet vonatkozásában az államigazgatási feladatokat ellátó szervek közül az a szerv jár el, amely az Övezet fekvése szerinti települési önkormányzat tekintetében eljárni jogosult. Kivételt képez ez alól

– a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjének jogszabályban meghatározott államigazgatási feladat- és hatásköre (ezeket azon települési önkormányzat polgármesteri hivatalának ügyintézője vagy a közös önkormányzati hivatalának ügyintézője látja el, amelynek illetékességi területén az illetékességet megalapozó esemény bekövetkezett), illetve

– ha az Övezet több megye közigazgatási területét érinti (ekkor a Kormány jelöli ki azt a megyei önkormányzatot, amely az Övezet területe tekintetében a feladat- és hatásköröket gyakorolja).

A szabályozási jogkörök a megyei önkormányzathoz kerülnek

A különleges gazdasági övezet területén a helyi önkormányzat rendeletében szabályozott rendelkezéseket kell alkalmazni, mindaddig, amíg Kormány vagy a megyei önkormányzat rendeletében nem állapít meg erre vonatkozó szabályokat az alábbi területeken:

– sajátos településrendezési és beépítési szabályokat, valamint egyedi építési követelmények, építési vagy változtatási tilalom

– sajátos telekalakítási követelmények,

– egyedi településképi követelmények,

– egyedi örökségvédelmi szabályok,

– környezetvédelmi és fás szárú növények védelmére vonatkozó előírások,

– közterületek használati rendjére vonatkozó közterület-használati szabályok, forgalomszabályozásra vonatkozó sajátos előírások, továbbá a közterület-használati díjak és az ellenőrzés rendjére, a közterületek fenntartására, fejlesztésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályok,

– a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám megállapítására vonatkozó szabályok,

– az öngondoskodásra és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulásra, továbbá a közösségi együttélésre vonatkozó alapvető szabályok.

Ha az Övezet több település közigazgatási területét érinti, akkor a települési önkormányzat rendeletét az övezet azon részére kell alkalmazni, amelyik az adott település közigazgatási területéhez tartozik.

Ha a Kormány nem állapít meg az országos, a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv rendelkezéseitől eltérő vagy annak alkalmazását kizáró területrendezési szabályokat, akkor az országos és a kiemelt térségi területrendezési tervben, valamint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzat megyei területrendezési tervéről szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig, amíg a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata rendeletében nem állapít meg erre vonatkozó szabályokat.

Ha a beépítési szabály, építési követelmény meghatározásából a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új forgalmi értéke közötti különbözet.

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szabályai

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az Övezetben fekvő településen a települési önkormányzati rendelet és a megfelelőségi véleménnyel rendelkező közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés szabályai szerint kell ellátni mindaddig, amíg a megyei önkormányzat ezen övezetre vonatkozó, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos rendelete és hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése hatályba nem lép. A megyei önkormányzat a rendeletének hatályba lépését és hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése hatályossá válását megelőzően az érintett települési önkormányzatot legalább 15 nappal korábban értesíti, hogy az gondoskodhasson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást szabályozó önkormányzati rendeletnek és közszolgáltatási szerződésének módosításáról az Övezet vonatkozásában. Ha megyei önkormányzat rendeletének hatályba lépéséig és közszolgáltatási szerződésének hatályossá válásáig a korábbi közszolgáltatási szerződés megszüntetésre vagy megszűnésre kerül, akkor a települési önkormányzat erről haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül tájékoztatja a megyei önkormányzatot, a megszűnés időpontjának megjelölésével. A megyei önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztása során az Övezet hulladékgazdálkodási közszolgáltatójának a kiválasztását megelőzően beszerzi a hulladéktörvény szerinti Koordináló szerv javaslatát a közszolgáltató személyét illetően. A Koordináló szerv javaslatától a megyei önkormányzat csak abban az esetben térhet el, ha a választani kívánt közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást a korábbinál alacsonyabb közszolgáltatási díjért látná el a korábbi műszaki tartalom csökkentése nélkül.

A helyi adók

A helyi adók fajtájáról és mértékéről való döntés joga a helyi önkormányzatot illeti meg. A helyi adókról szóló törvény 1991 óta csak a települési önkormányzatoknak ad adómegállapítási jogkört. A törvényjavaslat ezért különleges gazdasági övezetben való helyi adómegállapítási jogosultságot ad az övezet fekvése szerinti megyei önkormányzatnak, és megteremti a megyei önkormányzat helyi adómegállapító jogosultságát a megye illetékességi területére.

Az illetékességi elhatárolást illetően a települési önkormányzat illetékességi területe az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed, ide nem értve a különleges gazdasági övezet területét. Ezzel szemben a megyei önkormányzat illetékességi területe a megyei önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térségben lévő különleges gazdasági övezet területe.

Tekintettel az Övezet kiemelt gazdasági jelentőségére, valamint a fekvése szerint érintett önkormányzatoknak a beruházással megvalósuló közvetlen és közvetett érintettségére, a megyei önkormányzat képviselőtestülete a bevezetendő helyi adóról szóló rendeletét véleményezésre megküldi a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti és a beruházással közvetlenebbül érintett települési önkormányzatnak minősülő önkormányzatoknak és a Kormánynak. A véleményezésre 15 nap áll rendelkezésre.

A helyi adó az azt megállapító önkormányzat bevétele. A megyei önkormányzat által bevezetett helyi adó a megye területén fekvő települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3%-ának erejéig a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségeire használható fel. A megyei önkormányzatok az adott adózó által teljesített helyi adóbevételből az adózó által használt terület-arányában részesednek, ha az Övezet több megye illetékességi területére terjed ki.

A megyei önkormányzat által a különleges gazdasági övezetre bevezetett adókhoz kapcsolódó adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el, mely eljárása során fő szabály szerint az önkormányzati adóhatóságra vonatkozó szabályokat alkalmazza. Az adóhatóság a beérkezett helyi adót naponta utalja át a megyei önkormányzat által megadott számlára. Ha az adózónak visszatérítési igénye keletkezik a már korábban átutalt helyi adó tekintetében, az érintett összeget a megyei önkormányzat 5 napon belül köteles az állami adóhatóság által rendszeresített számlára visszautalni.

Speciális adózási szabályokat vezet be a javaslat a különleges gazdasági övezetek vonatkozásában. Eszerint, ha az Övezet fekvése szerinti települési önkormányzat valamely helyi adót bevezette, akkor a megyei önkormányzat év közbeni adómegállapítása során nem súlyosbíthatja az adóalanyok terheit. Ha határozott időre szóló adómértéket alkotott, akkor az adómérték-változtatási korlátozás a megyei önkormányzatot is köti. Ha a helyi önkormányzat adómentességet vagy adókedvezményt adott, akkor az a korlátozás a közgyűlést is köti, mely szerint az adómentességet vagy adókedvezményt legalább három egymást követő naptári éven át nem helyezheti hatályon kívül, az adóalany hátrányára nem változtathatja meg. Ha a helyi önkormányzat valamely helyi adót bevezette, akkor a települési önkormányzat helyi adóról szóló rendeletében meghatározott szabályokat kell alkalmazni mindaddig, amíg a megyei önkormányzat rendeletében nem állapít meg helyi adóra vonatkozó szabályokat, de legfeljebb az Övezet kijelöléséről szóló kormányrendelet hatálybalépésétől számított 120 napig.

Ha az Övezet több megye illetékességi területén helyezkedik el, és a megyék megyei önkormányzatai eltérő helyi adómértéket állapítottak meg, akkor az adózó a legkisebb adómérték alapján teljesítheti adókötelezettségét.

Az övezetben székhellyel vagy telephellyel rendelkező vállalkozó csak az állami adóhatósághoz nyújthatja be adóbevallását. Az adóalap-megosztás tekintetében, ha a vállalkozónak különleges gazdasági övezetben és máshol is található telephelynek minősülő üzleti létesítménye, akkor az Övezetben lévő telephelyet, telephelyeket úgy kell számba venni a megosztás során, mintha azok külön településen lennének. Ha pedig a vállalkozó több különleges gazdasági övezet területén is rendelkezik telephellyel, akkor valamennyi érintett Övezet területét önálló településnek kell tekinteni a megosztási szabályok alkalmazásakor.

A helyi iparűzési adóra vonatkozó sajátos szabályok

Az Övezet létrejötte napját megelőző napon a helyi iparűzési adó alanyának az Övezet fekvése szerinti települési önkormányzat illetékességi területén fennálló iparűzésiadó-kötelezettsége megszűnik. Ezt az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szempontjából úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna. A megyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzésiadó-kötelezettség az Övezet létrejötte napján keletkezik.

Ha az adóalany előrehozott adót fizetett a települési önkormányzat számára, akkor a be nem számított előrehozott adót a túlfizetés szabályai szerint visszaigényelheti a települési önkormányzat adóhatóságától, kivéve, ha azt a különleges jogrend alapján hozott kormányrendelet alapján az adózó már visszaigényelte.

Az Övezet fekvése szerinti települési önkormányzati adóhatóság a tárgyi adókban korábban benyújtott bevallásokat, adatbejelentéseket az övezetben adóztatásra hatáskörrel rendelkező állami adóhatóság számára a különleges gazdasági övezet létrejöttének napját követő 30 napon belül köteles átadni. Ezen adatok alapján az állami adóhatóság az Övezet létrejöttétől számítva, a naptári év hátralévő részére megállapíthatja az éves adó időarányos részét, az adóztatási jog változásából fakadóan a megyei önkormányzatot megillető évi adóhányadot. Ezzel párhuzamosan a települési önkormányzat adóhatóságának meg kell változtatni a korábbi határozatát és a kötelezettség összegét időarányosan csökkenteni kell.


Kapcsolódó cikkek:


Itt az új EU-büdzsé terve
2020. július 10.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke 1074 milliárd eurós uniós keretköltségvetést javasolt az Európai Unió számára a 2021-től kezdődő hétéves időszakra.

Jelentősen szigorodó KATA szabályozás 2021-től
2020. július 10.

Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény számos adótörvényt módosít több ponton is, így a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt is. A kata jelentősen szigorodik.