Transzferár-feladatok: mit kérhet a NAV egy mikro- és kisvállalkozástól, illetve egy közép- és nagyvállalkozástól?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már szinte minden adóellenőrzésnél kérik az ellenőrök a transzferár szabályzatot és/vagy a transzferár nyilvántartást, ahol a vizsgált cég feltehetőleg rendelkezik kapcsolt vállalkozással. De vajon szükséges-e mindenkinek készítenie komplex írásos anyagot a kapcsolt vállalkozással kötött ügyleteihez, és ha igen, mikortól?


Az adóellenőrzést megelőzően az ellenőrök általában előzetes vizsgálatot végeznek azzal kapcsolatban, hogy a cégnek vannak-e kapcsolt vállalkozásai. Ha ennek a lehetősége fennáll, vagy erről a NAV kollégái egyértelműen meggyőződhetnek a különféle adatbázisokból és adóbevallásokból, akkor borítékolható, hogy már az ellenőrzésről szóló értesítés során jelzik, hogy szeretnék bekérni a transzferár szabályzatot vagy a transzferár nyilvántartásokat.

Sok esetben ez meglepetésként éri a vállalkozásokat, mert nem is feltétlenül biztos, hogy bármilyen írásos anyaggal kell rendelkezniük transzferár témában.

Mikor kell bármilyen írásos anyagot készíteni?

Minden olyan évre vonatkozóan, amelynek az utolsó napján a vizsgált cég középvállalkozásnak minősül a megfelelő összevonási szabályok (KKV törvény: kapcsolódó vállalkozások, partnervállalkozások, kétéves szabály, stb. előírásainak megfelelően). Ha nem minősül annak, akkor sem szabályzatot, sem nyilvántartást nem kell készíteni.

Fontos könyvelői feladat – már a megalakulásától kezdődően –, hogy minden év első és utolsó napján megállapítsuk a vállalkozás méretét. A méret szerinti besorolást a Kkv. tv. tartalmazza.

Ha szükséges transzferár nyilvántartást készítenie egy cégnek (tehát eléri a középvállalkozási méretet), akkor azt minden kapcsolt vállalati ügyletre egyenként kell megtennie, természetesen a 22/2009. PM rendeletben leírt összevonási és mentességi szabályok figyelembe vételével. 2013-tól kezdődően az 50 millió forintos éves ügyleti értéket (szokásos piaci áron) el nem érő ügyleteknél a mentesség az irányadó fő szabály szerint.

Kötelező írásos dokumentáció csak középvállalati méret esetén szükséges, a bizonyítási teher a vállalkozáson van (ld. transzferár nyilvántartás – 22/2009. PM rendelet). Mikro- és kisvállalkozások esetében nincs írásos kötelezettség, szabadon választott és összeállított anyag elkészíthető, a bizonyítási teher az adóhatóságon van.

A mikro- és kisvállalkozások kötelező és ajánlott feladatai

A mikro- és kisvállalkozások kötelező feladatai:

  • kapcsolt vállalkozások beazonosítása;
  • kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségeinek teljesítése (azon kapcsolt vállalkozások vonatkozásában, melyekkel bármilyen tranzakció megvalósult, az első szerződéskötést követő 15 napon belül, illetve 1 millió forint feletti készpénzfizetés esetén);
  • vállalati méret besorolás elvégzése minden adóév első és utolsó napján;
  • a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása esetén társasági adóalap módosítása a kapcsolt vállalati ügyletekben (aminek ÁFA- és egyéb adóvonzata is lehet).

A mikro- és kisvállalkozások ajánlott feladatai:

  • a kapcsolt vállalkozások megállapításának ledokumentálása;
  • az ügyvezető lenyilatkoztatása kapcsolt vállalkozásokról;
  • a kapcsolt vállalkozások elmulasztott bejelentési kötelezettségeinek pótlása;
  • az ügyvezető lenyilatkoztatása kapcsolódó vállalkozásokról és partnervállalkozásokról, vagy a vállalati méret besorolásáról;
  • a vállalati méret megállapításának ledokumentálása lépésről lépésre;
  • a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletek táblázatának vezetése;
  • anyagok begyűjtése a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletekről: számlák, szerződések, forgalmi listák, kamatszámítások stb.;
  • ügyletek árképzésének vizsgálata, független ügyletek tételes vizsgálata, számlaszintű összehasonlítások elvégzése és egyéb összehasonlítások, majd ennek ledokumentálása;
  • egyszerű formátumú transzferár nyilvántartás készítése vagy teljes (önálló) transzferár nyilvántartás készítése;
  • transzferár szabályzat készítése.

 

Közép- és nagyvállalkozások kötelező és ajánlott feladatai

A közép- és nagyvállalkozások kötelező feladatai:

  • a kapcsolt vállalkozások beazonosítása;
  • a kapcsolt vállalkozások bejelentési kötelezettségeinek teljesítése (azon kapcsolt vállalkozások vonatkozásában, amelyekkel bármilyen tranzakció megvalósult, az első szerződéskötést követő 15 napon belül, illetve 1 millió forint feletti készpénzfizetés esetén);
  • a vállalati méret besorolás elvégzése minden adóév első és utolsó napján;
  • a szokásos piaci ártól eltérő ár alkalmazása esetén társasági adóalap módosítása a kapcsolt vállalati ügyletekben (aminek ÁFA- és egyéb adóvonzata is lehet);
  • 22/2009. PM rendelet ismerete;
  • táblázat vezetése a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletekről;
  • transzferár nyilvántartás készítés alóli mentesség biztonságos megállapítása és ledokumentálása;
  • megfelelő transzferár nyilvántartási forma biztonságos megválasztása;
  • transzferár nyilvántartások határidőben történő elkészítése.

A közép- és nagyvállalkozások ajánlott feladatai:

  • a kapcsolt vállalkozások megállapításának ledokumentálása;
  • az ügyvezető lenyilatkoztatása kapcsolt vállalkozásokról;
  • a kapcsolt vállalkozások elmulasztott bejelentési kötelezettségeinek pótlása;
  • az ügyvezető lenyilatkoztatása kapcsolódó vállalkozásokról és partnervállalkozásokról, vagy a vállalati méret besorolásáról;
  • a vállalati méret megállapításának lépésről lépésre történő ledokumentálása;
  • anyagok begyűjtése a kapcsolt vállalkozásokkal megvalósult ügyletekről: számlák, szerződések, forgalmi listák, kamatszámítások stb.;
  • ügyletek árképzésének vizsgálata, független ügyletek tételes vizsgálata, számla szintű összehasonlítások elvégzése és egyéb összehasonlítások, majd ennek ledokumentálása;
  • egyszerűbb formátumú transzferár nyilvántartás készítése a mentesülő ügyletekre, illetve teljes (önálló) transzferár nyilvántartás készítése a mentesülő ügyletekre;
  • transzferár szabályzat készítése.

A transzferár szabályzat és transzferár nyilvántartás közötti különbségről egy korábbi cikkünkben olvashat ide kattintva.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

 

 



Kapcsolódó cikkek

2022. május 18.

Áfa: állandó telephely kérdésköre

A nemzetközi ügyleteket tekintve teljesítési hely megállapítása során elkerülhetetlen annak vizsgálata, hogy a vállalatoknak hol van a gazdasági célú letelepedettségük, egy adott országban keletkezik-e telephelye, ugyanis ennek megléte vagy hiánya befolyásolhatja az ügylet adójogi megítélését, a székhely mellett. Általános forgalmi adót illetően gazdasági letelepedettség alatt a székhelyet és az állandó telephelyet kell érteni. Mind a két fogalom fontos egyrészt a szolgáltatásnyújtások tekintetében, másrészt a megrendelőt illetően. Bemutatjuk a szabályozást és egy érdekes jogesetet.

2022. május 17.

Rizsborra csapott le a NAV

Pest megyei óraüzleteket és vegyeskereskedéseket ellenőriztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, és hamis órákat, valamint engedély nélkül árusított rizsbort foglaltak le.

2022. május 17.

Sokat lehet bukni a kriptoügyletek adózásán

A tavalyi évtől jelentősen egyszerűsödött a kriptoügyletekből származó nyereségek adózása. Ezzel együtt azonban az szja törvény egy csapdát is tartogat – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából.