Transzferárazás: adózási feladatok és büntetési tételek

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2014. szeptember 18.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vajon miért kell kiemelt figyelmet fordítaniuk a cégeknek a kapcsolt vállalkozásaikra és milyen adózási tennivalóik merülhetnek fel? A transzferár témakörét körbejáró cikksorozatunk harmadik részében példákkal illusztrálva mutatjuk be a legfontosabb kapcsolt vállalkozásokat érintő feladatokat és azok határidejét, valamint az elmulasztásukért járó bírságok lehetséges mértékét.


A kapcsolt vállalkozások meghatározása alapvetően összetett feladat, azonban elmondható, hogy az egymástól nem független vállalkozások (melyek tulajdonosi kapcsolatban állnak egymással közvetlenül vagy közvetett módon, vagy a tulajdonosai egymás közeli hozzátartozói) nagy valószínűséggel válhatnak kapcsolt vállalkozásokká. Miért fontos tisztában lennie a gazdasági szereplőknek azzal, hogy kik minősülnek számára kapcsolt vállalkozásnak?

Több olyan jogszabály is létezik, amely a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozóan különféle elszámolási, nyilvántartás-vezetési, bejelentési kötelezettséget ír elő, és amelyek elmulasztása jelentős összegű mulasztási bírságokkal szankcionálható. Ezek közül fontos ismernünk az egyik alapelvet, melyet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban „Art.”) alapelvei között találunk meg:

„A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.” (Art. 1.§. 8. bek.).

Az Art. ezen alapelvének szellemét tükrözik az egyes adójogszabályok előírásai is, melyek közül a legismertebb és a legfontosabb a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban „Tao.”) 18.§-ban megfogalmazott „szokásos piaci ár elv” alkalmazási kötelezettsége:

Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (áfa nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét csökkenti illetve növeli.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Nézzük meg két példán keresztül! 1. példa: egy holland anyavállalat magyar leányvállalata részére adott kölcsönének kamata nem felel meg a piaci szintű kamatnak, mert annál magasabb, akkor a magyar leányvállalatnak társasági adóalapját növelnie kell a piaci szintű kamat és az alkalmazott kamat különbözetével. 2. példa: egy magyar testvérpár tulajdonában álló Kft. ingatlan bérleti szolgáltatást nyújt egy szintén a kettejük tulajdonában álló másik Kft-nek. Az évzáráskor megállapításra kerül, hogy a kapcsolt vállalkozások között megállapított ingatlan bérleti díj csak a fele annak, ami a környéken a szokásos piaci ingatlan bérleti díjnak tekinthető. A különbözet összegével utólag meg kell emelnie a nyújtónak a társasági adó alapját, az igénybevevő pedig csökkentheti azt.

Figyelemmel kell lennünk azonban arra is, hogy az ÁFA törvény is tartalmaz rendelkezéseket a szokásos piaci ár alkalmazására vonatkozóan (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 66.§. 2. bekezdés, 67.§., 255.§.), így az előző esetben nemcsak társaságiadó-hiány keletkezhet, hanem általános forgalmi adó hiány is a ki nem számlázott szolgáltatás értéke miatt. Amennyiben ezeket a hiányosságokat az adóhatóság tárja fel egy átfogó vagy célvizsgálat keretében, akkor a be nem fizetett adó (adóhiány) mellett annak ötven százalékáig terjedően adóbírságot is kiszabhat, valamint szükséges megfizetni az eredeti adó esedékessége óta eltelt időtartamra jutó késedelmi pótlékot is (jegybanki alapkamat kétszerese). Milyen további feladatok érinthetik a kapcsolt vállalkozásokkal rendelkező vállalatokat?

Az Art. 23.§. 4. bekezdésének b) pontja szerint az adózónak be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül. 2012. január 1-től ez a rendelkezés kibővült, ez időponttól az adózónak a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül szintén be kell jelentenie.

Az Art. 17.§. 9. bekezdésének a) pontja szerint pedig a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást.

A bejelentési kötelezettségek elmulasztása esetén az adózó az Art. 172.§-ban foglaltak alapján a mulasztásonként 500.000 Ft-os bírsággal sújtható. Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a bejelentési kötelezettségeket szinte minden esetben ellenőrzik, és amennyiben például két kapcsolt vállalkozás bejelentése nem történt meg, a kiszabható mulasztási bírság 1.000.000 Ft. Célszerű tehát a bejelentési kötelezettségek teljesítését ellenőrizni és – bár a mulasztási bírság kiszabása nem akadályozható meg – utólag is teljesíteni a bejelentéseket.

Az eddigiekben olyan kötelezettségeket tárgyaltunk, melyek minden vállalkozást érinthetnek, függetlenül attól, hogy azok mikro-, kis-, közép- vagy nagyvállalati kategóriába sorolhatóak. A transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség azonban csak a legalább középvállalati méretű belföldi vállalatokat érinti. Ne feledjük el viszont, hogy a vállalati méret besorolásnál a kapcsolódó és partnervállalkozások adatait összevontan kell vizsgálni. Azok a gazdasági szereplők, melyek kötelezettek transzferár nyilvántartás készítésére, és ennek a kötelezettségnek nem tesznek minden érintett adóévben és minden egyes ellenőrzött ügyletre vonatkozóan eleget, magas összegű mulasztási bírságra számíthatnak. A transzferár nyilvántartások elkészítésének határideje az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásának időpontja, de legkésőbb annak benyújtási határideje (jellemzően tárgyévet követő május 31-e).

REKLÁMADÓ – Válaszok a még nyitott kérdésekre

Ízelítő a tematikából:

Ki terhel az új reklámadó? (adóalanyok köre)
Reklám közzététel és megrendelés, mint adóköteles tényállások
Az adóalap közzététel és megrendelés esetén, továbbá a saját célú reklámra vonatkozó szabályok
A kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó speciális szabályok
Eljárási kötelezettségek, adó(előleg) megállapítása, bevallása és megfizetése
A 2014-es év hátralévő részében teljesítendő kötelezettségek 
Konzultáció

Előadó: Dr. Németh Nóra szakmai főtanácsadó, NAV

Időpont: 2014. szeptember 23.

További részletek és jelentkezés >>

Az Art. 172.§. 16. bekezdése kimondja a következőket:

„Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával, valamint az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés e) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. E bekezdés alkalmazásában az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között 2 évnél több telt el.”

Mi a helyzet akkor, amikor rendelkezésre áll transzferár dokumentáció, viszont azt hiányosnak minősíti az adóhatóság? Amennyiben a transzferár nyilvántartások az adózónál rendelkezésre állnak, de azokban valamilyen hiányosság található, az előző pontban említett több millió forintos bírság ugyanúgy kiszabható az Art. 172.§. 1. bekezdés e) pontja alapján:

A magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha

„e) a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, a 174/A. §-ban meghatározott esetben, továbbá, ha a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit)”

Tehát ha rendelkezésre áll az adózónál egy adott ügyletre vonatkozóan transzferár nyilvántartás, de három olyan ügylet volt, amelyre készíteni kellett volna dokumentációt, akkor a két hiányzó ügyletre 2-2 millió forintos mulasztási bírság kiszabható. Amennyiben a nyilvántartásokból hiányoznak a vonatkozó pénzügyminisztériumi rendelet (22/2009.) szerinti kötelező kellékek, akkor azokat hiányosnak minősítheti az adóhatóság, és – természetesen a hiányosság mértékétől függően – akár ugyanúgy kiszabhatja nyilvántartásonként a 2 millió forintig terjedő bírságot. Fontos tehát, hogy körültekintően járjunk el a kapcsolt vállalkozások megállapítása és a hozzájuk kapcsolódó kötelezettségek felmérése során. A kapcsolt vállalkozási viszony megállapításához következő cikkünkben nyújtunk segítséget.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek:


Rossz minőségű maszkokra csapott le a NAV
2020. augusztus 10.

A pénzügyőrök a védőfelszereléseket átadták a rendőröknek és rossz minőségű termék forgalomba hozatalának gyanúja miatt feljelentést tettek.