Transzferárazás: sokkal több az érintett

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2014. szeptember 4.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Napjainkban az egyik leginkább felkapott adózási téma a transzferárazás, és nem is alaptalanul. Sok vállalkozásnak még mindig nincs tudomása arról, hogy érintett lehet a témában, amíg egy adóhatósági ellenőrzés során szóba nem kerül a kapcsolt vállalkozások vizsgálata és a transzferár dokumentáció megléte. A transzferárakról szóló sorozatunk első részében a legnagyobb mulasztási bírsággal sújtott adózási hiányossághoz kapcsolódó aktualitásokat mutatjuk be példákkal illusztrálva.


A transzferárképzés adóhatósági ellenőrzéseinek száma az elmúlt néhány évben folyamatosan növekedett, és ezzel párhuzamosan a vizsgálatok is egyre komolyabbá váltak. A transzferárazás szabályozási környezete a 2003-as évtől vált átláthatóvá, de a szabályozás bevezetését követő években még csak adatgyűjtést céloztak az ellenőrzések. A gyakorlatban 2009-2010 óta már vizsgálják az adóellenőrök a szokásos piaci árazás elvének betartását és a transzferár dokumentációk minőségét is. Mit jelent a transzferár és kiknek kell foglalkozniuk ezzel a témával?

A transzferár a kapcsolt vállalkozások egymás között alkalmazott ára (díja, ellenértéke), mely eltérhet a szokásos piaci ártól. Az adóelkerülés megakadályozását célzó adójogi szabályozások alapelvként rögzítik, hogy az egymástól nem független vállalkozásoknak is a szokásos piaci ár elvét betartva kell együttműködniük. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak az egymás közötti ügyleteik során úgy kell megállapítaniuk az adóalapjukat, mintha szokásos piaci áron történt volna közöttük az elszámolás. Kapcsolt vállalkozások lehetnek például az anya- és leányvállalatok, a testvérvállalatok, de ide tartozhatnak a közeli hozzátartozók tulajdonában lévő cégek is.Mi történik, ha a kapcsolt vállalkozások nem kezelik a transzfer áraikat?

Bizonyos vállalati méret felett a társaságoknak írásban be kell mutatniuk a transzferáraikat, és bizonyítaniuk kell azok szokásos piaci voltát, erre szolgál a transzferár dokumentáció. Amennyiben ez nem kerül határidőben elkészítésre a megfelelő tartalommal, ügyletenként és évenként kettőmillió forintos mulasztási bírsággal sújthatóak az arra kötelezettek. Azonban vállalati mérettől függetlenül biztosítani kell az adózás során azt (elsősorban a társasági adó rendszerében), hogy az adó alapja a szokásos piaci árak figyelembevételével kerüljön megállapításra. A kockázatok ebben az esetben a következők lehetnek: adóhiány, melynek 50 százalékáig terjedően adóbírság szabható ki, valamint késedelmi pótlék. Honnan értesülnek a vállalkozások, hogy érintettek lehetnek a kockázatokban?

Az adóhatósági ellenőrzések minőségi fejlődésének eredményeként egyre több könyvelő szerez tapasztalatot a transzferárról. Ma már az adóellenőrzést megelőzően speciális háttérelemzéseket végez a NAV arra vonatkozóan, hogy mely vállalatok lehetnek érintettek, és mivel sok esetben könnyű megállapítást tenni (főként, ha egyáltalán nem áll rendelkezésre transzferár nyilvántartás), ezért magas mulasztási bírságok szabhatóak ki igen gyorsan. Amennyiben a társaságok átfogó adóellenőrzést kapnak, várható a kapcsolt vállalkozások vizsgálata a társasági adóhoz kapcsolódóan.

A könyveléssel és gazdasági ügyvitellel foglalkozó szakemberek ma már több előadás között is válogathatnak, ahol a tudásukat bővíthetik. Az általában elméleti képzést nyújtó lehetőségek gyakran még mindig hagynak tisztázatlan kérdéseket a résztvevőkben, hiszen a szabályozás szövevényes rendszere miatt nem lehet kitérni minden egyes esetre, és annak minden adójogi kockázatára. Elmondható, hogy az ügyletek általában egyediek, és ennek köszönhetően nem lehet sablont húzni a szokásos piaci ár tesztelésére.

A nemzetközi hátterű vállalkozások ügyvezetői gyakran először (általában alapításkor) az anyavállalattól jutnak hozzá azokhoz az információkhoz, amiből következtethetik az érintettségüket. A multinacionális cégcsoportokon belül általában már rendelkezésre állnak kidolgozott transzferár elvek, melyeknek a hazai környezetbe történő adaptálása a magyar vállalat vezetőinek a felelőssége elsősorban. Több esetben a könyvelő, gazdasági vezető, illetve a könyvvizsgáló lehet az a személy, aki a figyelmet fel tudja hívni a transzferárazás szabályozására és a lehetséges kockázatokra. Miért fontos megérteni a transzferárazás lényegét?

A vállalkozások tulajdonosai által elvárt igények közé tartozik az adójogi kockázatokról történő tájékoztatás és a kockázatok elkerülésére történő lépések megtétele. A magas összegű mulasztási bírság és a további adókövetkezmények képesek ellehetetleníteni egy cég működését. A hazai szabályozás annyira egyedi és bonyolult – ráadásul az elmúlt években többször is változott -, hogy a más országokban lévő kapcsolt vállalkozások vezetői számára sem feltétlen könnyen átlátható. A kapcsolt vállalkozások közötti együttműködés azonban elengedhetetlen feltétele a jogszabályi kötelezettségeknek történő megfeleléshez, a NAV által is elfogadható transzferár dokumentációk elkészítéséhez. Melyek az első lépések, amelyeket célszerű megtenni?

Először javasolt felmérni a kapcsolt vállalkozások körét, mert a vállalati méret besorolás – és ezáltal a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség is – attól függ, hány kapcsolt vállalkozás tartozik a cégcsoportba. A megfelelő mutatószámok (árbevétel, mérlegfőösszeg, létszám) megfelelő módon történő összeszámításával lehet eldönteni, hogy az adott társaság még kisvállalkozás-e, vagy pedig középvállalkozás (illetve esetleg nagyvállalkozás), ahol már beléphet a kétmillió forintos ügyletenkénti bírság tétel. Ezt követően minden velük megvalósult ügyletet szükséges feltérképezni, és az árazás szokásos piaci jellegét megvizsgálni, szükség esetén pedig dokumentálni. Az elévülési idő öt plusz egy év, tehát ma még a 2008-as évet is ellenőrizheti a NAV. Nézzünk meg néhány példát a kockázatok szemléltetésére.

Az áfa-kötelezettség keletkezésének időpontja és a teljesítés helye

Áfa kiskönyvtárunk negyedik része két kucsfontosságú területet dolgoz fel: az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjára vonatkozó szabályokat, illetve a teljesítési hely szabályrendszerét. A kiadvány a jogszabályi rendelkezések részletes, magyarázatokkal tűzdelt ismertetésén túl számos példával segíti a jogalkalmazókat.

További információ és megrendelés >>

1. példa

Egy 2011-ben alakult hazai vállalkozás tulajdonosa 100%-ban egy német cég, melynek további leányvállalati vannak a világ számos részén. A magyar társaság létszáma 22 fő, azonban a cégcsoportban lévő kapcsolt vállalkozásoknál 180 főt foglalkoztatnak összesen. Mivel az összeszámított létszám már az alakulás évében meghaladja az 50 főt, így a magyar társaság középvállalkozásnak minősül, így transzferár dokumentáció készítési kötelezettsége fennáll. Az anyavállalat 2011-től folyamatosan menedzsment díjat számláz, és árut is beszállít, melyet a magyar cég értékesít forgalmazóként. Az ügyletek értéke meghaladja az 50 millió Ft-ot: a menedzsment díj esetében a 2011-2012-es évben összeszámítva, de 2013-ban önállóan nem, az áruszállítás esetében minden évben egészen 2011 óta. Mekkora összegű mulasztási bírság szabható ki a magyar vállalkozásnál, ha nem áll rendelkezésre transzferár dokumentáció, és a 2011-2013-as éveket ellenőrzi a NAV? A várható tételeket a következő táblázat foglalja össze:

Év

Menedzsmentdíj

Árubeszerzés
2011

nincs kötelezettség

2.000.000 Ft

2012

2.000.000 Ft

2.000.000 Ft

2013

nincs kötelezettség

2.000.000 Ft

Látható, hogy a magyar vállalkozást egy 2011-2013-as transzferár vizsgálatnál egészen 8 millió forintig terjedő mulasztási bírság érintheti.

2. példa

Egy belföldi illetőségű házaspár tulajdonában áll két vállalkozás, melyekben az együttes foglalkoztatotti létszám 75 fő. A két társaság 2008 óta működik együtt: folyamatosan megvalósul anyagbeszerzés, műszaki tanácsadás és nagy összegű hitelnyújtás. A vizsgált időszak 2008-2011. Az anyagbeszerzés 2010-ben éri el az 50 millió forintos értéket az együttműködés kezdete óta, a műszaki tanácsadás 2009-ben, a hitelkamatok összeszámított értéke 2011-ben. Mekkora összegű lehet a kiszabható mulasztási bírság, ha nem áll rendelkezésre transzferár nyilvántartás?

Év Anyagbeszerzés Műszaki tanácsadás Hitel
2008

2.000.000 Ft

2.000.000 Ft

2.000.000 Ft

2009

2.000.000 Ft

2.000.000 Ft

2.000.000 Ft

2010

2.000.000 Ft

2.000.000 Ft

2.000.000 Ft

2011

2.000.000 Ft

2.000.000 Ft

2.000.000 Ft

A 2011-es évet megelőzően ügyleti értéktől függetlenül minden esetben kellett transzferár nyilvántartást készíteni. Ha az ügyleti érték az ügylet kezdetétől az adott adóév végéig szokásos piaci áron nem haladta meg az 50 millió Ft-ot, akkor volt lehetőség egyszerűsített nyilvántartás készítésére. Így amennyiben ezekre az évekre nem áll rendelkezésre semmilyen nyilvántartás, akkor 24 millió forintos mulasztási bírság szabható ki a vizsgált cégnél. Sajnos egy kapcsolódó ellenőrzésnél a másik vállalat is büntethető, így a bírság duplikálódhat (48 millió Ft-ig terjedhet).

 

 

3. példa

Egy magyar család esetében a férj és a feleség is önállóan, 100-100%-ban tulajdonol egy-egy vállalkozást. A férj cége piackutatási szolgáltatást nyújt havi 200.000 Ft nettó értéken 2011 januárja óta a feleség társaságának. A két vállalkozásnak nincs más kapcsolt vállalkozása, a minősítés eredményeként mindkettő mikro vállalkozásnak minősül. Egy 2011-2012-es időszakra vonatkozó adóhatósági ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a piackutatás szokásos piaci ára 100.000 Ft. Milyen jogkövetkezményekkel járhat ez a feleség cégében?

Társasági adóalap növelés: 100.000 Ft (havi adóhiány) * 12 hónap * 2 év = 2.400.000 Ft

Társasági adó hiány: 2.400.000 Ft * 10% = 240.000 Ft.

A feleség vállalkozásának a 240.000 Ft-ot be kell fizetnie, emellett 120.000 Ft-ig terjedő adóbírság is kiszabható, valamint (mai nappal kalkulálva) kb. 30.000 Ft késedelmi pótlék is fizetendő. Természetesen a férj vállalkozásánál a 240.000 Ft-os adótöbblet is végigvezethető, és adott esetben érvényesíthető vagy visszaigényelhető, de az adóbírságtól és késedelmi pótléktól csak megalapozott esetben, kérelemre tekinthet el az adóhatóság (mérsékelheti azt).

A szerző transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

Kapcsolódó cikkek:


Izer: egyre többen veszik igénybe a személyi kedvezményt
2020. január 20.

Az erősödő adótudatosságnak és a bővülő kedvezményeknek köszönhetően a személyi kedvezményt igénybevevők száma is egyre jobban nő. Míg 2010-ben 69 ezren vették igénybe a bizonyos betegségek után járó úgynevezett személyi kedvezményt, addig 2018-ben már 258 ezren - mondta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.