Transzferárazás – Új rendelet, új kötelezettségek

Szerző: Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ
Dátum: 2018. március 12.
Rovat:

Az elmúlt időszak jelentős változásokat hozott a hazai transzferár szabályozásban, amelynek következtében valamennyi kapcsolt vállalkozásnak bővülő dokumentációs kötelezettséggel kell szembenéznie. Emellett a multinacionális vállalatcsoportok tagjait adatszolgáltatási, valamint ehhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség is terheli. A jogszabályi változások jelentős adminisztrációs többletterhet rónak a hazai kapcsolt társaságokra, melynek következtében fontos időben felkészülni a kötelezettségek teljesítésére. Cikkünkben röviden, rendszerező jelleggel összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.


1. CbCR-hez kapcsolódó kötelezettségek

A transzferár kötelezettségekhez kapcsolódó jogszabály-módosítások nyomán Magyarországon is háromszintű transzferár nyilvántartási kötelezettség lépett életbe. A korábban megszokott transzferár dokumentációs kötelezettség mellett egy részletes adatszolgáltatási kötelezettség az ún. „country-by-country report” (CbCR) is megjelent. A 750 millió euró éves konszolidált árbevételt meghaladó multinacionális vállalatcsoportok tagjainak a jogszabály értelmében (1) bejelentési és (2) adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik, melyet első alkalommal a 2016-os pénzügyi évre vonatkozóan kell teljesíteni az arra kötelezetteknek.

     1.1 CbCR bejelentési kötelezettség

A CbCR bejelentési kötelezettség célja, hogy az Adóhatóság rendelkezésére álljon annak a csoporttagnak a neve és székhelyének állama, amely a CbCR adatszolgáltatást fogja végezni a CbCR köteles multinacionális csoporton belül. A magyar csoporttagnak, ha a) végső anyavállalatnak, b) anyavállalatként kijelölt szervezetnek, c) országonkénti jelentés benyújtására kijelölt csoporttagnak minősül, 2017. december 31-ig kellett bejelentést tennie az adóhatóság felé a 2016-os, valamint a 2017-es pénzügyi évére vonatkozóan. A bejelentési kötelezettség kiterjed azokra a magyar csoporttagokra is, amelyek nem kötelezettek országonkénti jelentés benyújtására.

A későbbiekben a bejelentett adatokban történő változásokról a magyar csoporttag a változást követő 30 napon belül köteles bejelentést tenni az adóhatósághoz.

     1.2 CbCR adatszolgáltatási kötelezettség

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szolgáló nyomtatvány tavaly szeptember óta érhető el az adóhatóság honlapján. A nyomtatvány kizárólag elektronikus úton nyújtható be a kötelezett által, amely lehet magyar illetőségű végső anyavállalat, vagy a csoport által adatszolgáltatásra kijelölt magyar csoporttag. A bevallás olyan információk bejelentésére szolgál, amelyek alkalmasak a csoporton belüli eredmény megoszlásának, a megfizetett adónak és az üzleti folyamatoknak a vizsgálatára.

Fontos kiemelni, hogy a CbCR-hez kapcsolódó bejelentési, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az adóhatóság akár 20 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhat.

2. Új transzferár dokumentációs szabályok

Az utóbbi évek legnagyobb volumenű módosítása lépett hatályba a hazai transzferár dokumentáció készítési kötelezettségek vonatkozásában. 2017. október 18-án kihirdetésre került a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017 (X. 18.) Nemzetgazdasági Miniszteri rendelet („új Rendelet”), amely hatályon kívül helyezte a 22/2009. (X. 16.) Pénzügyminiszteri rendeletet („PM Rendelet”). Az új Rendelet tartalma természetesen több ponton megegyezik a korábbi PM rendeletben foglaltakkal, azonban jelentős módosításokat is tartalmaz, amelyek közül az alábbiak a legfontosabbak.

A jogszabály 2017. november 17-én lépett hatályba. Az új előírásokat főszabály szerint először a 2018-ban kezdődő adóévre vonatkozó transzferár nyilvántartásokra kell alkalmazni. Adózói választás szerint azonban a 2017. adóévi nyilvántartási kötelezettség tekintetében is alkalmazni lehet, feltéve, hogy a nyilvántartás elkészítésének határideje nem korábbi, mint az új Rendelet hatályba lépésének napja.

    2.1 Kötelező fődokumentum készítés

A korábbi években az adózó választása volt, hogy ún. önálló, vagy közös nyilvántartást (fődokumentumot és lokális nyilvántartást) készít.

2018-tól minden transzferár nyilvántartás készítésre kötelezett társaság egy fődokumentumból és helyi dokumentumból álló nyilvántartást kell, hogy készítsen. A transzferár dokumentáció kötelező tartalmi elemei ennek megfelelően jelentősen kibővülnek, azok lényegében megegyeznek az OECD által 2015. október 5-én, BEPS keretében publikált 13. akciótervben foglaltakkal.

A fődokumentum tartalmazza – egyebek mellett – a csoport bemutatását, jogi és tulajdonosi struktúráját, pénzügyi és adózási helyzetét, az immateriális javakhoz, pénzügyi tevékenységhez, illetve üzleti átszervezésekhez kapcsolódó meghatározott információkat. A csoport hatályos egyoldalú APA (Advance Pricing Arragement) megállapodásait és a legfontosabb ellátási lánc jellemzőket szintén be kell mutatni.

A helyi dokumentum tartalmazza a helyi leányvállalat tevékenységének, üzleti stratégiájának, kapcsolt ügyleteinek és pénzügyi információinak bemutatását. Szintén itt szükséges megadni azon – nem magyar adóhatóság által kibocsátott – APA megállapodások és feltételes adómegállapítások adatait, melyek a helyi vállalat dokumentált ügyleteire vonatkoznak.

A dokumentumok elkészítésének határideje az adóévre vonatkozó társaságiadó-bevallás benyújtásának napja. Amennyiben a magyar csoporttag azért nem rendelkezik a fődokumentummal a társaságiadó-bevallás benyújtásának napjáig, mert az anyavállalatra vonatkozó helyi előírások szerint azt később szükséges elkészíteni, a helyi társaság az anyavállalat országában előírt határidőig, de legkésőbb az érintett adóév utolsó napjától számított 12 hónapig haladékot kap (helyi dokumentumot ebben az esetben is el kell készítenie határidőig az adózónak). Ezt követően azonban ő válik kötelezetté a fődokumentum elkészítésére is, melynek hiányában mulasztási bírság szabható ki.

    2.2 Benchmark elemzések

A benchmark elemzések vonatkozásában jogszabályba került az adóhatósági gyakorlat, miszerint amennyiben nem történik változás a tevékenységben, akkor új, teljes benchmark elemzést háromévente szükséges készíteni, míg a köztes időszakban évente kötelező a korábbi teljes benchmark elemzésben már azonosított összehasonlítható társaságok pénzügyi adatainak frissítése.

Szintén rögzítésre kerül, hogy az adatbázis kutatásokat oly módon szükséges dokumentálni, hogy az rekonstruálható (visszakövethető) vagy, ha ez nem lehetséges, akkor hiánytalanul dokumentált legyen. Ez különösen a kézi szűrések esetében jelent nagy adminisztrációs terhet az adózóknak.

    2.3 Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások

A korábbi rendelet tartalmazott egy egyszerűsített nyilvántartás készítési lehetőséget a rendelet mellékletében felsorolt szolgáltatások tekintetében. Ennek alkalmazását számos feltételhez kötötték, ezért kevesen tudtak élni a lehetőséggel. E rendelkezés alkalmazásában – külön benchmark elemzés nélkül is – szokásos piaci haszonkulcsnak minősült a költségarányosan 3% és 10% közötti haszonkulcs. Az új Rendelet szerint az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások vonatkozásában alkalmazhat szokásos piaci haszonkulcsnak egy szűkebb tartomány, a 3% és 7% közötti haszonkulcs minősül.

    2.4 Egyéb módosítások

Korábban az összehasonlító árak módszere (CUP módszer) alkalmazása esetén nem volt kötelező az interkvartilis tartomány alkalmazása. Az új Rendelet szerint ez a lehetőség megszűnik, így – a vonatkozó feltételek teljesülése esetén – a jövőben bármely módszer esetén alkalmazandó az interkvartilis tartomány, ami a teljes adathalmaz középső, tehát leggyakrabban előforduló, 50 százalékát tartalmazza.

További változás, hogy az adózónak lehetősége lesz elévülési időn belül, de legkésőbb az adóellenőrzés megkezdéséig a transzferár dokumentáció módosítására egy módosító dokumentum formájában, amennyiben a nyilvántartást a törvényi határidőben nem a jogszabályoknak megfelelően készítette el, vagy akár szokásos piaci árat és emiatt adóalapot vagy társasági adót érint a hiba. Nincs helye azonban módosításnak, ha az adózó valamely választási lehetőségével jogszerűen élt és ezt módosítással változtatná meg.

A cikk szerzői, dr. Kondor Bence Barnabás (tulajdonos, ügyvezető – TP Group), Pásztor László (adószakértő, transzferár szakmai vezető – TP Group) és Tósoki Csilla (senior transzferár tanácsadó – TP Group) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ oktatói.


Kapcsolódó cikkek:


Jogkövetési vizsgálat vagy adóellenőrzés?
2018. október 17.

Az adóigazgatási rendtartás (Air.) 2018. január 1-től lecsökkentette az ellenőrzési eljárástípusok számát. Az Air immár csak két ellenőrzési típust nevesít: az adóellenőrzést és a jogkövetési vizsgálatot.

Kevesebben tartoznak tartósan az adóhatóságnak
2018. október 17.

Kevesebben tartoznak tartósan az adóhatóságnak

Továbbra is sok tartós adósa van a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), de a harmadik negyedévben mérséklődött a számuk - derül ki a NAV honlapján közzétett adatokból.

Változások a bejelentett részesedések szabályaiban
2018. október 17.

2018. augusztus 25-i hatállyal módosult a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény. A módosítások a további részesedések bejelentésének vonatkozásában is tartalmaznak kedvezményeket, így bejelenthetővé válnak olyan részesedések is, amelyeket a korábbi szabályok alapján nem volt lehetőség bejelenteni az adóhatósághoz. A következőkben a bejelenthető részesedések szabályait tekintjük át a változások tükrében.

Egymilliárd forintos áfacsalás Borsodban
2018. október 16.

Egymilliárd forintnál is több kárt okozott a költségvetésnek az az áfacsaló bűnszervezet, amelyet a napokban füleltek le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) észak-magyarországi pénzügyi nyomozói Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Az összehangolt akcióban csaknem ugyanilyen értékben foglaltak le különböző vagyontárgyakat, számlákon lévő pénzt - közölte a NAV sajtóreferense.