Trianon adókötelezettségeket is jelentett – 1. rész

A trianoni békekötés az egyik legnagyobb magyar sorstragédia! Ez a kijelentés akkor sem vitatható, ha, tudjuk, voltak előzményei, egy évezreden át az uralkodói elit által képviselt politika sokat tett egy ilyen következményért. Cikksorozatunk első részében az előzményeket mutatjuk be (amennyire lehet lerövidítve), illetve a békekötés folyamatát, becikkelyezését.

… a békeszerződés keserű megpróbáltatásnak teszi ki nemzetünket: hazánk ezeréves területét szétdarabolja; millió és millió testvérünket megkérdezésük nélkül elszakítja tőlünk; gazdasági egységünket megcsonkítja; iparunkat a kereskedésünket, megbénítja; kulturánk fejlődése elé súlyos akadályokat gördít.

(részlet a trianoni békeszerződést becikkelyező 1921. évi XXXIII. törvénycikk Általános indokolásából)

A XX. század elején Európa nagyhatalmai háborúra készültek egymás ellen. Az unokatestvérek (V. György brit uralkodó, II. Vilmos német császár, II. Miklós orosz cár), mellett a vesztes francia-porosz háború miatt revánsvágytól tüzelt franciák, a gyarmatosításokból kimaradt Osztrák-Magyar Monarchia egyaránt fegyverkeztek. És a távolból, a partvonalról mindezt figyelte az Egyesült Államok, lesve az alkalmat, hogy mikor tudja majd mindezt a maga hasznára fordítani. Készültek Európa új területi felosztására, a gazdasági befolyások új rendszerére.

A háború kitörésének oka (casus belli) végül a szarajevói merénylet volt, a mindent megfontoló és meggondoló Ferenc József hadat üzent Szerbiának. Talán mégsem fontolt és gondolt meg mindent eléggé!

(A háborús események bemutatása nem tárgya írásunknak, azok részletezésétől eltekintünk.)

Az I. világháború vége, őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság

A háborús cselekmények elhúzódtak, a harcoló felek kimerültek, belefáradtak az értelmetlen öldöklésbe. A katonákat sem tudták meggyőzni arról, hogy mindez Istenért, nemzetért, hazáért folyik. Az uralkodók isteni elrendeltetésének az ideje már régen lejárt!

Az I. világháború befejezéséhez és a békekötésekhez vezető úton fontos események voltak a következők:

– Oroszországban 1917-ben forradalom tört ki, amely elsöpörte a cári rendszert. Maga II. Miklós és családja is a forradalmi terror áldozata lett. Megalakult a világ első kommunista ideológiát valló állama.

– Az elhúzódó háborús események, a lakosság rendkívül súlyos terhei (adózás, rekvirálások, jegyrendszer stb.) miatt Budapesten és a nagyvárosokban 1918 október 28. és 31. között tiltakozó felvonulások, tüntetések, sztrájkok voltak. A katonasapkákra tűzött virágról „őszirózsás forradalomnak” nevezték el az eseményt (a történetírás „polgári demokratikus forradalom” elnevezéssel illeti, de a két világháború között „patkányforradalomnak” is nevezték – az elnevezések minősítésétől eltekintünk).

– Felgyorsította az eseményeket a Csehszlovák Köztársaság megalakulása (október 28.), Horvátország bejelentése, hogy kiválik a Monarchiából (október 29.), és az önálló osztrák kormány megalakulása (október 30.).

– Németországban 1918 november elején forradalom tört ki, II. Vilmos császár lemondásra kényszerült, száműzetésbe vonult.

– IV. Károly 1918. november 13-án eckartsaui nyilatkozatával egyoldalúan felfüggesztette magyarországi uralkodói jogainak gyakorlását:

Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minélelőbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mely háború keletkezésében semmi részem nem volt.

Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva.

Ennélfogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, melylyel Magyarország jövendő államformáját megállapítja.

 

Kelt Eckartsau ezerkilencszáztizennyolc, November hó tizenharmadikán.

 

Károly

IV. Károly, Habsburg Ottó és Zita királyné

Károly száműzetésbe vonult, a vesztes világháborúban érintett uralkodói elitből sokan követték a példáját (hogy ez a felelősség sajátos elismerése volt, vagy inkább a forradalmi mozgalomtól, az esetleges számonkéréstől való félelem, azt történészeknek kell vizsgálni).

A felemás nyilatkozatra hivatkozva később Károly kétszer is (1921 márciusában és októberében) megpróbálta „királypuccsal” érvényesíteni a magyar trónra való igényét, sikertelenül.

Károlyi Mihály törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben a független Magyarország felállítására:

Törvényjavaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal, országokkal fennálló közjogi kapcsolat megszüntetéséről

1. §. Magyarország ősi függetlenségének teljes visszaállítása.

2. §. Az 1867. évi XII. t.c. hatályát veszti és az 1848. III. t.c. alapján kell kormányozni.

Minden hadügy a magyar hadügyminiszternek, minden pénzügy a magyar pénzügyminiszternek hatáskörébe tartozik. Kiegészítésként a magyar külügyminiszteri tárca

felállíttatik.

3. §. A magyar kormány végezze el a likvidációt az osztrák kormánnyal.

4. §. E törvény azonnal hatályba lép

A megmozdulások elsöpörték a kormányzatot: Wekerle Sándor lemondott, az utódjának kinevezett Hadik János megbízását egy nappal később visszavonták. A királyt teljhatalommal helyettesítő kormányzó (homo regius), József főherceg október 31-én Károlyi Mihályt, a (néhány napja alakult) Magyar Nemzeti Tanács elnökét bízta meg kormányalakítással, aki egy úgynevezett „népkormányt” alakított a Magyar Nemzeti Tanács három pártjának (Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt, Polgári Radikális Párt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt) képviselőiből.

Őszirózsás plakát Károlyi Mihállyal

Ugyanezekben a napokban fegyverszüneti egyezményekkel, fegyverletételekkel befejeződött az I. világháború. A vereség elismerése mellett a német és a magyar belpolitikai helyzet rendezetlensége is gyengítette ezeknek az országoknak a béketárgyalásokon képviselt pozícióit.

November 16-án kikiáltották az (első) Magyar Népköztársaságot, az elnöki szék egészen 1919. január 11-ig betöltetlen maradt, ezt követően a köztársasági elnök Károlyi Mihály lett, egészen 1919. március 21-ig töltötte be ezt a funkciót. (Az államforma elnevezésében a „nép” előtag annak megkülönböztetésére szolgált, hogy már nem „úri” az államberendezkedés.) Ez volt a magyar történelem harmadik trónfosztása.

Négy és fél hónappal a Népköztársaság kikiáltása után 1919. március 20-án a kormány megkapta a békeszerződés döntésének dokumentumait (Vix-jegyzék). Ez a román csapatok előrenyomulását és egy dél-magyarországi semleges zóna kialakítását irányozta elő. A politikai vezetés a feltételeket elfogadhatatlannak ítélte, új kormány alakítását tervezték a kommunisták bevonásával a „szocialista” kormány megalakítása érdekében tárgyalásokat kezdtek a kommunistákkal a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesüléséről. Erre nem került sor, a kormány lemondott, március 21-én új kormány alakult Garbai Sándor vezetésével, a hatalmat átadták a „proletáriátusnak”. Az új kormányszervet Forradalmi Kormányzótanácsnak nevezték. Károlyi szeretett volna köztársasági elnök maradni, de az új vezetés közleményében az ő lemondását is közölte, erre Károlyi külföldre távozott (az arisztokrácia egy része követte példáját).

Az 1919. március 21-én létrejött Tanácsköztársaság augusztus 1-jén elbukott. Nem volt képes felvenni a harcot a szövetséges katonai erőkkel, különösen a román és a francia csapatok támadásai lehetetlenítették el a működését, de a forradalmi terror miatt a belső ellenállás is megnőtt, a lakosság élelmezése is mélypontra került.

Berény Róbert – egyébként hatásos plakátja – kevés volt az antant-seregek ellen

Károlyi Mihály és a Tanácsköztársaság vezetése próbált a győztes antant-hatalmakkal egyezkedni. Kevés sikerrel, nem ismerték el a Tanácsköztársaságot és kormányát, tartottak a forradalmi lendület kiterjedésétől is. Az antant fegyveres erőkkel megszállta Magyarországot, a Tanácsköztársaság vezetői is emigrációba kényszerültek (ízlése és lehetőségei szerint volt, aki a Szovjetunióba menekült, de sokan választották a nyugati világot is). A román csapatok elfoglalták a Tiszántúlt, a Dunántúl jó részét, és megszállták Budapestet is.

Az új rend létrejötte; Horthy Miklós, a király nélküli királyság kormányzója

A Tanácsköztársaság idején Károlyi Gyula ellenkormányt alakított, ennek hadügyminiszteri tisztét 1919. május 31-től Horthy Miklós töltötte be. Horthy 1919. augusztus 18-án a Szövetséges Katonai Misszió előtt bejelentette, hogyha arra engedélyt kap, rövid idő alatt (négy napot jelölt meg) haderőt szervez, és helyreállítja a rendet Magyarországon. Az antant hatalmak ezt tudomásul vették. Horthy valóban rövid időn belül katonai egységeket tudott szervezni, először Siófokról irányította a rendcsinálást, majd 1919. november 16-án a Nemzeti Hadsereg élén bevonult Budapestre.

Horthy fehér lovon vonult be Budapestre, a bűnös városba

Az antant felügyelet mellett 1920. január 25-26-án többpárti országgyűlési választásokat tartottak. Összesen tizenegy párt képviselői jutottak be a parlamentbe (továbbá 13 pártonkívüli). Az országgyűlési választásokra egyes helyeken ekkor még nem kerülhetett sor a belpolitikai helyzet miatt, sőt az akkor még megszállt Tiszántúlon csak 1920 nyarán, Baranyában pedig csak 1921. október 30-31-én tartották a választásokat.

Az új országgyűlés azonnal nekilátott a törvénykezési munkálatoknak, az 1920. évi I. törvény előrevetítette a következő időszak hatalmi politikáját is, amennyiben a Károlyi Mihály vezette Magyar Köztársaság, majd annak utódjaként működő Tanácsköztársaság időszakát és jogszabályait nem ismerte el, az új hatalom az őszirózsás forradalom előtti Magyar Királyságot tekintette jogelődjének, sőt az államforma továbbra is királyság maradt (de már király nélkül!).

A törvényt 1920. február 29-én hirdették ki, preambulumát (annak fontossága miatt) bemutatjuk:

1920. évi I. törvénycikk

az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről

A nemzetgyűlés, mint a nemzeti szuverénitás kizárólagos törvényes képviselete, megállapítja, hogy a királyi hatalom gyakorlása 1918. évi november hó 13. napján megszünt. Megállapítja továbbá, hogy Magyarországnak és társországainak a volt osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal fennállott feloszthatatlan és elválaszthatatlan együttbirtoklása a bekövetkezett események folytán megszünt. A nemzetgyűlés mindezekből a tényekből folyó következmények megállapítását a békekötés utáni időre tartja fenn magának.

Megállapítja továbbá, hogy az 1910. évi június hó 21. napjára törvényszerűen összehívott országgyűlésnek képviselőháza az 1918. évi november hó 16. napján hozott határozatával önmagát feloszlottnak nyilvánította, főrendiháza pedig ugyanazon a napon tartott ülésében e határozatot tudomásul vette és tanácskozásait berekesztette, miáltal az országgyűlés működése is megszünt. Mindezeknél fogva az állami főhatalom gyakorlása az alkotmány rendes formái között lehetetlenné vált.

Alkotmányunk alapelveinek megfelelően az 1919. évi augusztus hó 7. napja óta alakult ideiglenes kormányok a nemzethez fordultak, hogy a nőkre is kiterjedő általános, titkos, egyenlő, közvetlen és kötelező választójog alapján válassza meg az akaratának képviseletére hivatott nemzetgyűlést.

A nemzetgyűlési képviselőválasztások ennek folytán az ország mindazon részeiben megtartatván, amelyekben a választást ellenséges megszállás lehetetlenné nem tette, a megválasztott nemzetgyűlési képviselők az 1920. évi február hó 16. napján Budapesten az országgyűlés képviselőházának helyiségeiben egybegyülekeztek és nemzetgyűléssé alakultak.

Egy héttel később jelent meg az 1920. évi II. törvénycikk, amely a hatalmi kérdéseket volt hivatva elintézni, azáltal, hogy Horthy Miklóst kormányzóvá választották. Maga a törvény nem rendelkezett időtartamról, csak a választás és az eskü tényét rögzítette, illetve tiszteletdíjról rendelkezett.

A győztes hatalmak ellenezték a Habsburg-restauráció bármilyen formában való megvalósulását. Ezzel a „segítséggel” Horthy el tudta utasítani IV. Károly kísérleteit, a (volt) király így kénytelen volt mindkét alkalommal száműzetésébe visszatérni. nem sokkal a második királypuccsot követően, 1922. április 1-jén, Madeira szigetén, 34 évesen elhunyt.

A bizonytalan jogi helyzetben a második királypuccs után az országgyűlés törvényt alkotott IV. Károly trónfosztásáról:

1921. évi XLVII. törvénycikk IV. Károly Ő Felsége uralkodói jogainak és a Habsburg Ház trónörökösödésének megszüntetéséről

1. § IV. Károly király uralkodói jogai megszűntek.

2. § Az 1723. évi I. és II. törvénycikkben foglalt pragmatica sanctio és minden egyéb jogszabály, amely az Ausztriai Ház (Domus Austriaca) trónörökösödési jogát megállapította vagy szabályozta, hatályát vesztette és ezzel a királyválasztás előjoga a nemzetre visszaszállt.

3. § A nemzet a királyság ősi államformáját változatlanul fenntartja, de a királyi szék betöltését későbbi időre halasztja és utasítja a minisztériumot, hogy eziránt arra alkalmas időben javaslatot tegyen.

4. § Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe.

Tehát továbbra is királyság maradt Magyarország, de a király megválasztását a bizonytalan jövőre halasztották.

Békekötés, Trianon

A Tanácsköztársaság után létrejött kormányzat egyik legsürgősebb teendője volt az I. világháborút követő tárgyalások minél gyorsabb és minél eredményesebb lezárása. Magyarország a vesztes oldalon állt, így nehezen lehetett volna elhárítani a győztes hatalmak érdekérvényesítését. Különösen megnehezítette a helyzetünket, hogy mindegyik szomszédos ország – a régiek és az újonnan alakultak is – területi követelésekkel lépett fel Magyarország felé. Ilyen körülmények között még az ország megmaradása is kétséges volt.

A nagyhatalmak törekvése viszonylag egyszerű volt, egyrészt anyagi kárpótlást (jóvátételt) követeltek a háborús anyagi veszteségekért, másrészt céljuk volt, hogy a Monarchia helyébe lépő utódállamok gyengék legyenek (katonailag és gazdaságilag is!).

A párizsi békekonferencia a békefeltételek átadására még 1919 decemberében delegáció kiküldését kérte a magyar kormánytól. A magyar küldöttség 1920. január 7-én érkezett Párizsba, gróf Apponyi Albert vezetésével. Január 14-én volt lehetőségük az előkészített 8 jegyzéket, és a hatalmas mennyiségű statisztikai és egyéb adatokat, térképeket stb. tartalmazó iratanyagot benyújtani a békekonferenciának.

Gróf Apponyi Albert nevezetes szavai a trianoni békediktátum aláírásakor

A békeszerződés előkészítésében és vitájában a magyar delegáció (hasonlóan a többi vesztes hatalom delegációjához) nem vehetett részt (lényegében házi őrizetben tartották a küldöttség tagjait), alapvetően a győztes nagyhatalmak – akkori elnevezésükkel: Északamerikai Egyesült Államok, Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország – diktálták a feltételeket.

A Békekonferenciához benyújtott anyagokra Apponyi 1920. május 6-i keltezéssel kapott egy olyan választ, amely a benyújtott anyagok érdemi vizsgálatát elhárította, a győztesek felsőbbségével oktatta ki a magyar felet. Néhány részlet a válaszlevélből:

– … világosan ki kell jelenteni, hogy a válasz hiánya sehol sem jelenti az Önök által védett álláspont elfogadását.

– A Szövetséges és Társult Hatalmak érett megfontolás után helyezkedtek arra az alapra, hogy semmi tekintetben nem módosítják a Békefeltételek területi határozmányait.

– A dolgok meglevő rendje, még ha ezer éves is, nem jogosult a jövőre nézve, ha igazságtalannak találtatott.

– A népek akarata megnyilatkozott 1918. október és november havában, a kettős monarchia összeomlásakor, amikor a soká elnyomott nemzetiségek egyesültek olasz, román, jugoszláv vagy cseh-szlovák testvéreikkel.

– A ma átnyujtott Békefeltételek tehát véglegesek.

Ilyen előzmények után nem csoda, hogy a békediktátum Magyarországot rendkívül hátrányosan érintette. A békeszerződés aláírására 1920. június 4-én került sor a Nagy Trianon kastélyban. (A magyar Országgyűlés 2010-ben június 4-ét – a trianoni tragédiára emlékezve – a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította.)

Magyarországot jelentős jóvátételre kötelezték, elvesztette területének kétharmadát, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent, a nyersanyaglelőhelyek túlnyomó része az ország határain kívülre került. A katonaság létszámát és felszereltségét olyan mértékben korlátozták, hogy mindenféle katonai akciónak elejét vegyék. Az ipari és mezőgazdasági kapacitások vesztesége is jelentős volt, bár az nem érte el a terület- és lakosságvesztés arányát.

Magyarország feldarabolása

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a békeszerződést olyan országok is diktálták, amelyekkel Magyarországnak nemigen voltak hadieseményei a világháborúban.

A Magyarországon kívüli aláíró országok a következők voltak: Északamerikai Egyesült Államok, Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nikaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország.

Hogy mennyire diktátumról volt szó, jól mutatja a békeszerződés 161. cikke: „A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.”

A rendkívül terjedelmes békeszerződést Magyarországon az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel hirdették ki.

Irodalom:

Corpus Juris Hungarici (KJK-KERSZÖV Kft., 2000, Budapest)


Kapcsolódó cikkek:


Mikor kell az áfát hozzáadni az árhoz?
2020. október 29.

Csökken az újépítésű lakásokra kivetett forgalmi adó mértéke, de ki fog ezzel jól járni, az építő vagy a lakásvásárló? A Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzi a áfaszabályokat.

Követelésvásárlások kicsit másképpen
2020. október 29.

Az, hogy a követelésvásárlás rendszeresen végzett gazdasági tevékenységnek minősül-e, üzletszerű-e, ellenérték fejében végzett tevékenység-e, minden esetben vizsgálni szükséges. Jogeset.

Az EU áfa rendszerének átfogó reformja – a vevői készlet egyszerűsítés szabályai 2020-tól (4. rész)
2020. október 29.

2020. január 1-től a gyorsintézkedések egyikeként az EU tagállamokban egységesen bevezetésre kerültek a vevői készlet egyszerűsítésre vonatkozó szabályok. Az átmeneti rendelkezések miatt 2020. év végéig érdemes lehet másnak eladni vagy visszaszállítani a tavalyi és még régebbi készleteket, ha azok értékesítésére várhatóan év végéig nem kerül sor.

Az Országgyűlés előtt az új NAV-törvény
2020. október 28.

Az új törvénnyel teljessé válik a szervezet integrációja, így az EU egyik legversenyképesebb hivatalává válhat a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).