Túlhűtött gazdaság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jegybankot és az erős forintot korholják a magyar vállalatvezetők – kevés cég menekült meg az utóbbi hónapokban a 8-10 százalékot erősödő hazai deviza negatív következményeitől. Ha ez így folytatódik, tovább esik a termelés, és jelentős elbocsátásokra, a foglalkoztatási helyzet romlására kell felkészülni – mondják.

Magasra állította a légkondicionáló hűtési fokozatát az amúgy is náthás gazdaságban a Magyar Nemzeti Bank, amikor a forintkamatok emelésével és a nemzeti valuta árfolyamának mesterséges erősítésével akarta leszorítani az inflációt – állítja Wáberer György. A legnagyobb magyar közúti fuvarozó cég tulajdonosa szerint a túlhűtés jelei az exportra dolgozó vállalkozásoknál máris érzékelhetők: többen megfáztak, és sokan talán már ki sem heverik a jegybank monetáris politikájának következményeit.

Az ipari termelés a KSH előzetes adatai szerint 0,3 százalékkal esett vissza júniusban az előző év azonos időszakában mérthez képest – a lapunknak nyilatkozó hazai vállalatok vezetői leginkább az erős forintot látták a hibásnak abban, hogy a 2003 óta tartó lendület most megtört. (Utoljára 2003 februárjában volt példa arra, hogy a termelésnövekedés a negatív tartományba fordult volna.) Hiszen amíg még áprilisban a Nemzeti Bank középárfolyamán átlagosan majdnem 254 forinton jegyezték az eurót, addig májusra (amikor már az ipari termelés is a nullához kezdett közelíteni) 247 forintra csökkent az átlag, majd júniusra 242-re (és azt követően még tovább).

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője úgy véli a nem éppen veretes adatok jó ideje borítékolhatóak voltak, ez pedig elsősorban az európai gazdaság lassulásával magyarázható és nem a tartósan erős forint hatásával. Magyarország szempontjából különösen fájó a német ipari termelés gyengélkedése. – Az, hogy a gyenge adatokban a forint erősödésének nagy súlya lenne, igencsak valószínűtlen, miután a megrendelések az ágazatban hoszszú távúak, éves vagy éven túliak, nem egy-két hónapra szólnak. Ráadásul számos cégnél használnak árfolyam-fedezeti ügyleteket kockázataik és veszteségeik csökkentésére – mondta Barcza. Hozzátette: a mostani visszaesésben a gép- és az elektronikai ipar súlya volt jelentős – vagyis leginkább a nagyvállalatok kibocsátása csökkent. A szektor – emelte ki – sokkal gyorsabban és nagyobb mértékben reagál a külső konjunktúra lassulására. Az ágazat cégeinek ugyanis komoly készleteik vannak, a gazdaság lanyhulása miatt ezeket le kell építeniük, így termelésük ilyen időszakban sokkal jobban esik vissza, mint az a növekedési mutatók gyengélkedéséből valószínűsíthető lenne – vélte az elemző.

Az árfolyam-ingadozások ellen védő technikákkal a megkérdezettek közül két cég élt: a Videoton és az Electrolux. Sinkó Ottó, a Videoton Holding vezérigazgatója szerint társasága a határidős üzletekkel bizonyos ideig tudja megvédeni magát az árfolyam-ingadozásokkal szemben. Ám úgy vélte: a probléma az idő előrehaladtával egyre súlyosabb lesz. Most még csak az ingadozások ellen védtelen, kisebb cégek szenvedték el a változások negatív következményeit, de nincs mit tenni: ha a magyar valuta tartósan és hosszabb távon ilyen erős marad, következnek a közepesek. A Videoton vezérigazgatója szerint a magyar valuta gyors erősödése leginkább azokat a közepesnél kisebb vállalkozásokat viseli meg, akik euró-elszámolásban dolgoznak, de – méretüknél, felkészültségüknél fogva – nem voltak képesek az árfolyam-ingadozás kivédésére.

Teljesen védettnek az Audi tűnik. A társaság pénzügyi elszámolásait euróban végzi. – Beszállítóinkkal is euróalapú szerződéseket kötünk. Vannak forintalapú kifizetéseink, mint például a munkabér, de ezek termékeink előállításának költségéből csak csekély százalékot tesznek ki. Ennek ellenére a stabil árfolyam kiszámíthatóbbá tenné a vállalatok pénzügyi kalkulációit – tudatták lapunkkal.

Takács János, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója azt mondta: nem örülnek annak, ha egy nemzeti valuta – ahogy a forint most – túlértékelt.

Szerinte sokkal kedvezőbb lenne a helyzet, ha a valós piaci értéket tükrözné az árfolyam. A cég bevételei főleg az exportból származnak, hiszen az itthon gyártott termékek több mint kilencven százalékát értékesítik külföldön, ugyanakkor, mivel a hazai értékesítés egy része viszont importból származik, a cég könyveiben mintegy hetven-nyolcvan százalékot tesz ki az exportárbevétel. Tavaly 201,1 milliárd forint volt a cég árbevétele, amelyből 142,2 milliárd származott exportból. – Tehát jól látható, hogy a túl erős forint negatívan befolyásolja eredményeinket.

Beszállítóink is nagy arányban dolgoznak importalapanyagokból – mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a külföldi partnereket értelemszerűen euróban vagy dollárban fizetik ki. Bár nem tapasztalnak elkeseredést a beszállítói körben, az jól látszik, hogy legkisebb partnereik, akikkel a mai napig forint alapú üzleteket kötnek, nem járnak jól manapság.

Sinkó Ottó – épp a beszállítóknál jellemző euró-elszámolás miatt – azt mondja: nem csupán az exportra termelő vállalkozások érintettek a problémában. Ráadásul az iparban egyébként is elterjedt a valutaalapú elszámolás – így nem kevés társaságról lehet szó. Úgy véli: leginkább ezen cégek kibocsátásának visszaesése jelenik meg a júniusi ipari termelői adatokban, amit ő egyértelműen az erősödő forint hatásának tulajdonít. Miután az erősödés júliusban érte el a tetőpontját, várhatóan továbbhanyatló termelésről számolnak majd be a soron következő statisztikák is.

Katasztrófa a Picknél

– A Pick-csoportra nézve katasztrofális következményei vannak a forint erősödésének. Az árbevétel egyharmada ugyanis az exportpiacokról jön össze, ráadásul ennek nyolcvan százalékát euróban számolják el – nyilatkozta a Népszabadságnak Kovács László, a társaság vezérigazgatója. A devizapiaci fejlemények így havonta 25-30 millió forintos kiesést okoznak a vállalatnak. A cég szerint a devizapiaci fedezeti ügyletekkel nehéz élni – erre külön kapacitást kellene fenntartani, ami nem egyszerű.

Wáberer György, a nevét viselő vállalat tulajdonosa és vezetője nem csinál titkot belőle, hogy a forint februártól júliusig tartó töretlen erősödése, az üzemanyagok árának előre nem látott drágulása, illetve az európai gazdaság növekedési ütemének lassulása miatt cége az idén várhatóan egymilliárd forintot meghaladó veszteséget könyvel majd el. Feltéve persze, hogy a kedvezőtlen trendek az év hátralévő hónapjaiban számottevően nem változnak.

Mint mondja: a nemzetközi közúti fuvarozókat és az exportra dolgozó vállalkozásokat egyaránt nehéz helyzetbe hozó, váratlan változásokra felkészülni sem tudtak. A Waberer’s szakértői a 2008. évi tervek készítésénél még 253 forintos euróárfolyammal és 300 forintos literenkénti gázolajárral számoltak. Ehhez képest a februárban még 265 forintért váltható euro júliusban már csak 228 forintot ért. Vagyis a forint árfolyama mintegy 15 százalékkal erősödött. A gázolaj literenkénti ára pedig a nyár közepén már 350 forint felé közeledett.

Fékre lép a Waberer’s

Mindezt a nemzetközi közúti fuvarozásban piacvezető társaság is csak a nadrágszíj drasztikus szorosabbra húzásával tudta ellensúlyozni. A Waberer’s 2500 főt foglalkoztató, közúti fuvarozási ágazata az elmúlt hónapokban mintegy tízszázalékos karcsúsítást hajtott végre, azaz hozzávetőleg 200 munkatársától vált meg. Eközben 1800 kamionja közül százat egyszerűen leállítottak – a több tízmillió forintért vásárolt, korszerű vontatókon a lehető leggyorsabban túladtak.

A hatékonyságjavító intézkedéseket a logisztikai ágazatra nehezedő nyomás növelésével, vagyis a kamionok üresfutásának – áru nélküli közlekedésének – mérséklésével, valamint az ösztönző rendszerek átalakításával tették teljessé. Ez azonban összességében sem elég ahhoz, hogy tartós védelmet jelentsen a kedvezőtlen gazdasági hatások ellen.

Sinkó Ottó szerint a magas kamat-erős forint párosa a foglalkoztatást csökkenti (két oldalról is sújtja a termelő ágazatot), miközben a jegybanki politikának csekély a fogyasztást mérséklő, inflációt csökkentő hatása. A magas kamat ugyanis nem hat a lakossági fogyasztásra – a devizahitelek terjedése miatt egyáltalán nem mérséklődik a fogyasztási hitelkereslet, a kamatadó miatt viszont a megtakarítási hajlandóság nem nő. Ráadásul az erősödő forint pozitív visszacsatolást jelent a devizában eladósodottak számára: a csökkenő törlesztő-részletek újabb vásárlásokra ösztönöznek. A vállalati szektorban azonban a magas forintkamatszint gátolja a hitelfelvételt, így a növekedés lehetőségét is. Ha ehhez az eladásokat nehezítő erős forint párosul, az már egyértelműen ellehetetleníti a vállalkozásokat.

A Videoton vezérigazgatója nem ért egyet azzal, hogy volna mód a munkavállalóknak adott kisebb juttatásokkal alkalmazkodni az árfolyamváltozáshoz. „”Felelős vállalati vezetőként nem állhatok ki azt mondani, hogy a dolgozóim azért nem kapnak inflációkövető béremelést, mert át kell állnunk egy másik árfolyamszintre”” – mondta a Népszabadságnak. Szerinte a hatékonyság növelése az alkalmazkodás egyetlen útja, ám ha ez nem sikerül, akkor a társaságok valószínűleg a veszteségessé váló termelés megszüntetése mellett lesznek kénytelenek dönteni.

Wáberer György szerint az exportra dolgozó magyar vállalkozások számára élet-halál kérdése, hogy a jegybank a lehető legrövidebb időn belül változtasson politikáján. Beavatkozása nélkül ugyanis a külpiacokra termelő, illetve az oda irányuló szolgáltatásokat kínáló társaságok közül sokan bedobják majd a törülközőt.

Rossz úton járnak a gazdaság irányítói, amikor a forintkamatok emelésével és árfolyamának mesterséges erősítésével próbálják elérni az inflációs célokat. Részben mert a hazai infláció valójában nem a termelékenységet meghaladó keresletbővülés, hanem a költségeket növelő, külföldről „”begyűrűző”” inflációs nyomás hatására alakult ki. Azaz, ezek az eszközök az infláció befolyásolására nem alkalmasak. Azt ellenben garantálják, hogy a magyar exportőrök termékei és szolgáltatásai versenyképtelenné váljanak a külpiacokon.

Új inflációs cél kell?

A nagyvállalkozó szerint a forint árfolyamának mesterségesen magas szinten tartásával az olcsóbbá váló importtermékeket vásárló lakosság, illetve az import növelésében érdekelt kereskedők rövid távon jól járnak. Emellett hasznot zsebelnek be azok a pénzügyi befektetők is, akik a forint árfolyamának erősödésére spekuláltak. A jegybanki politikának ugyanakkor végső soron vesztesévé válik a gazdaság valamennyi termelő és szolgáltató szereplője.

Mindezen Wáberer szerint csak a jegybank fellépése változtathat. Feltéve, hogy a döntéshozók hajlandók lesznek felülvizsgálni az elmúlt hónapok monetáris politikáját, és vállalkoznak egy új, reális inflációs cél kitűzésére.

Forrás: Népszabadság

---