Túlóra, ingyen – Hol lesz fokozott ellenőrzés?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már érződik a feketegazdaság elleni lépések hatása és gyorsabb a bírságok behajtása is – véli Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke. Külön felhívta a figyelmet a nemzetközi szolgáltatóközpontok „”ünnepkezelési”” szokásaira. A főszezon előtt álló építőiparban és agráriumban bizton számíthatnak az ellenőrök fokozott figyelmére.

Milyen eredményeket produkáltak az idén a gazdaság fehérítésében?

Az idei eredmények biztatóak: az első öt hónapban mintegy 33,5 ezer feketemunkást találtunk, a jogerőre emelkedett határozatok száma alapján több mint hatezer cégnél.

Tapasztalataik szerint mi az a fizetési szint, aminél már érdemes gyanakodniuk az ellenőröknek?

Ha a bejelentett munkabér láthatóan nem fedezi a megélhetés költségeit, akkor a háttérben valószínű, hogy megjelenik a fekete- vagy szürkefoglalkoztatás is: például a nem regisztrált túlórát vagy a bejelentett munkabéren felüli fizetést zsebbe fizeti a munkáltató. Épp ezért nem hiszem, hogy bizonyos értékhatár alá leszorítható lenne a munkabér.

A munkaidő-nyilvántartások ellenőrzését gyakorta sérelmezik a munkáltatók, esetenként szigorúnak tartják a kirótt büntetéseket.

Szerintem meg a szabályos nyilvántartásnak, és a túlmunka jogszerű kifizetésének kellene evidensnek lennie. Ezzel sokat tennének a munkáltatók a biztonságos munkavégzésért, valamint az állami kiadások visszafogásáért, mivel a szabályok betartásával kevesebb lenne a halálos, vagy súlyos munkabaleset, foglalkozás-egészségügyi megbetegedés is. Egy minapi uniós statisztika szerint miközben Magyarországon sok a munkaszünettel járó ünnepnap, meglehetősen alacsony a foglalkoztatottak száma, így a dolgozók európai összehasonlításban is rendkívül sok munkaórát teljesítenek. Nem biztos, hogy ennek ellentételezését nyomon követik a munkaidő-nyilvántartások és a bérlapok. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy az egyébként törvényesen foglalkoztató munkaadó – vagyis aki bejelentett székhellyel, telephellyel, a működéshez szükséges engedélyekkel rendelkezik és adóhatósági kötelezettségeinek is eleget tesz – pontatlan munkaidő nyilvántartást vezet, vagy pedig eleve úgy határozza meg a nyolcórás munkaidő mellé az egyes munkakörökhöz járó feladatokat, hogy csak 10-12 órás munkával lehet azokat elvégezni. Ha pedig ehhez hozzátesszük azt, hogy esetleg több órát ingázik a munkavállaló, akkor alapjában véve maga cég teszi lehetetlenné, hogy munkára alkalmas állapotban jelenjen meg másnap a dolgozó. Gyakorta tapasztaljuk, hogy nem jegyzik, és nem is fizetik ki a túlórákat. Az idei első öt hónapban minden ötödik jogsértés tartozott ebbe a körbe.

Mekkora a munkaügyi bírságokból már ténylegesen befolyt összeg az idén?

Zajlik az első féléves adatok feldolgozása, ezért csak megbecsülni lehet az összeget. A befolyt összeg meghaladja a jogerős bírságok összegének felét. A társhatósági együttműködés – főképp az adóhivatallal – azonban érezhetően felgyorsította a bírságok befizetését.

A fantomcégek felszámolása, felderítése szintén az OMMF egyik feladata. Mi az idei ellenőrzési tapasztalata?

Amíg tavaly egész évben 220 fantomcéget találtunk, addig az idén az első öt hónapban 140-et. Igaz, valamelyest csökkent is az ilyen cégek előfordulási gyakorisága, a fővállalkozói felelősség bevezetése jótékony hatással volt erre a területre, ahogyan a közbeszerzésekből, állami és uniós támogatásokból való kizárás lehetősége is. Jelenleg több mint 32 ezer cég szerepel a nyilvántartásunkban, ebből 21,5 ezer nem vehet részt közbeszerzésen. Március végéig csaknem 3,8 millió lekérdezés történt az online-adatbázisból – a hatóságok is komolyan veszik a jogszabályokat.

Ettől függetlenül ez egy csapdahelyzet számunkra, amit nehezen lehet feloldani. Egyrészt érthető a kormányzat és a tisztességesen működő cégek elvárása, hogy minél erőteljesebben lépjünk fel a feketemunkásokat foglalkoztató, tisztességtelen versenyelőnyt élvező vállalkozásokkal szemben, másrészt azonban egyik cég sem szereti, ha rájuk kerül a sor az ellenőrzésekkor, de azt sem, amikor azt hangoztatjuk, hogy a tisztességesen dolgozó munkavállalót ki is kéne fizetni – nemcsak az alapbérét, hanem a túlóráit és a műszakpótlékot is. A gazdasági érdekképviseletektől kevés konkrét segítséget kapunk, amikor a szabálytalan vállalkozások után érdeklődünk, többnyire általánosságban fogalmaznak és arról beszélnek, hogy vannak munkaadók, akik a szabályokat megszegve foglalkoztatnak.

Mivel lehetne még javítani az OMMF tevékenységét?

Újabb jogkörökre nem hiszem, hogy szükség lenne, de nem ártana egyes jogszabályokat tovább finomítani. Nem tisztázott például a nemzetközi szolgáltatóközpontok működési háttere: attól ugyanis, hogy máshol épp nincs munkaszüneti nap, nálunk még be kell tartani az ünnepnapokra vonatkozó szabályokat. Erről az unióban sincs még egységes álláspont. A szociális partnereknek mielőbb meg kellene állapodniuk a rendezett munkaügyi kapcsolatokról szóló szabályozás vitás kérdéseiről, és egyértelműbbé kellene tenni azokat. Jobban odafigyelünk majd a munkaköri alkalmassági vizsgálatokra és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokra. A hétvégi ellenőrzések jogszabályoknak megfelelő lebonyolítása, és a felügyelőségek ellenőrzési tevékenységének javítása érdekében pedig létszámbővítésre lenne szükségünk.

Lendületben a hivatalok

Idén eddig a munkaügyi ellenőrzések során közel 17 ezer munkaadót ellenőriztek, több mint tízezer jogsértő munkaadót találtak, ezek közül 1800 céget marasztaltak el a munkaidővel és 1400-at a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálysértések miatt. Csaknem ötezer vállalkozás kapott munkaügyi bírságot, összesen 2,4 milliárd forint értékben.

Tavaly a feketegazdaság kifehérítésből a pénzügyi tárca becslése szerint nyolcvan-, míg független elemzők szerint százmilliárd forint többletbevétele származott a költségvetésnek – mondta Szikora János, az APEH elnöke a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. Az adóhivatal az idén az első öt hónapban 110 ezer ellenőrzés során 224 milliárd forintos adókülönbözetet tárt fel, ami 154 százalékos emelkedés a tavalyi év első öthavi ellenőrzési eredményeihez képest. További 110 milliárd forint büntetést, késedelmi kamatot szabtak ki az ellenőrök, itt 34 százalékos a növekedés. A feketegazdaság legkritikusabb területe az áfacsalás, különösen a körbeszámlázásos ügyletek. Az adómegállapítások 88 százaléka az áfacsalásokhoz kapcsolódik, tavaly még 57 százalék volt ez az arány – mondta az adóhivatal elnöke.

Forrás: Napi Gazdaság

---