Új cafetéria-elem: célzott szolgáltatások


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A korábban megismert és mára méltán népszerű béren kívüli juttatási formák mellett – mint például az Erzsébet-utalvány, a SZÉP-kártya vagy a kultúrautalvány – érdemes a figyelmet felhívni egy újabb és talán kevésbé ismert lehetőségre,  a célzott szolgáltatások rendszerére.

Cikkünkben ezt a viszonylag ismeretlen juttatást mutatjuk be, melynek hátterét az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi  XCVI. törvény (Öptv.) nyújtja, amelynek a célzott szolgáltatásokról  szóló 12/A. §-a 2012. év végén került be a jogszabályba. A juttatás adóvonzatát pedig az Szja törvény 71.§-ának 2013. május 19-i módosítása határozza meg.

A munkáltatónak lehetősége van arra, hogy önkéntes kölcsönös biztosító pénztári támogatói szerződése alapján úgy fizessen be pénztártag alkalmazottai számára támogatást, hogy azt nem a tagok egyéni számláján írják jóvá, hanem a kifejezetten erre a célra létrehozott, munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönített tartalékban.

A befizetett összeget kizárólag a munkáltató által meghatározott szolgáltatásokra lehet igénybe venni, például orvosi szűrővizsgálatra, esetleg sporteszköz vásárlására vagy éppen valamilyen egészségmegőrző, betegségmegelőző programra.

Fontos szem előtt tartani, hogy a célzott szolgáltatások esetén nincs kivételezés: azt minden pénztártag munkavállaló, valamint a pénztári alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell.

A pénztárnak és a munkáltatónak a szerződésben kell meghatározniuk a célzott szolgáltatások

  • körét;
  • a pénztár részére fizetendő összeget (ezt szétbontva a célzott szolgáltatásra, illetve a pénztár működésére felhasználható részre), valamint a rendelkezést a szerződés megszűnése után fennmaradó összeg felhasználásáról;
  • nyújtásának módját, rendjét, határidejét, elszámolásának rendjét;
  • eredményes nyújtásához szükséges együttműködés kereteit;
  • eredményessége értékelésének módját, rendjét.

A célzott szolgáltatások nyújtásakor a munkáltató kedvezményesen, azaz 35,7%-os összteherrel (1,19*0,16+1,19*0,14) adózik a juttatás után, amennyiben a befizetett összeg éves szinten nem haladja meg pénztártag alkalmazottakként a mindenkori minimálbér összegét, ami 2014-ben 101.500 Ft. Az ezt meghaladó rész egyes juttatásnak minősül, adóterhe értelemszerűen magasabb, összesen 51,17%.

A célzott szolgáltatások előnye, hogy a béren kívüli juttatások 500.000 Ft-os keretösszegének számításánál az így nyújtott összeget figyelmen kívül kell hagyni.

Számvitel nagy kézikönyve csomag

A csomagban lévő kiadványok:

1. A számvitel nagy kézikönyve 2014
2. Kiskönyv az új Polgári Törvénykönyvről gazdasági szakembereknek
3. Adó határidőnapló

Most három kiadványt kap egy áráért! Bővebb információ és megrendelés itt!

A célzott szolgáltatás mindezek alapján tehát olyan béren kívüli juttatási forma, amely után a munkáltató kedvező módon adózik, a munkavállaló oldalán pedig adómentes, hiszen a felhasználáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Egy jól kiválasztott szolgáltatás pedig mindemellett még növelheti is a munkavállalói elégedettséget.

A bejegyzés szerzője Hajdu Bernadett, a LeitnerLeitner Magyarország szakértője. Az Adózásról érthetően blog az Adó Online szakmai partnere.

 

A bejegyzés szerzője a LeitnerLeitner Magyarország szakértője.

Az Adózásról érthetően blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

NAV: igazolásokkal ellenőrizhető az szja-bevallási tervezet

Február közepéig mindenki megkapja a tavalyi jövedelme és az önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási befizetései után a munkáltatói, kifizetői és pénztári igazolásokat, ezek alapján ellenőrizhető a személyi jövedelemadó bevallási tervezete és a pénztárakba befizetett összegek után járó adóvisszatérítés összege – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keddi közleményében.