Új pénzmosási törvényjavaslat rendelkezései – 1. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló T/15063. számú törvényjavaslatot 2017.04.12-én nyújtották be. Cikksorozatunkban az új törvényjavaslat legfontosabb változásait mutatjuk be.
A pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásnak megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a 4. pénzmosás elleni irányelv) (a továbbiakban: Irányelv) 2015. június 5-én lett kihirdetve az Európai Unió Hivatalos Lapjában és 2015. június 26-án lépett hatályba.
A tagállamok 2017. június 26-ig kötelesek hatályba léptetni azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek megfeleljenek.
A 3. pénzmosás elleni irányelvet aktualizáló és továbbfejlesztő Irányelv célja, hogy megerősítse az Európai Unióban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni védelmi rendszert, és ezáltal hatékonyabban biztosítsa az uniós pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzését.
Az Irányelv ezen cél elérése érdekében implementálja az OECD mellett működő Pénzügyi Akciócsoport (Financial Action Task Force: FATF) pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni (2012-ben elfogadott) 40 új Ajánlását, ezáltal biztosítva azok egységes európai uniós szintű végrehajtását. Kiemelt hangsúlyt kap továbbá a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítés (a nemzeti kockázatelemzés megállapításainak figyelembevételével, azonban nem gátolva az egyes pénzügyi termékek elterjedését).
Az új törvényben való szabályozásnak az indoka az, hogy az Irányelv a korábbi irányelvek rendszerére építve részletesebb eszközrendszert dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni (büntetőjogon kívüli) küzdelem hatékonysága érdekében, kiemelt hangsúlyt fektetve a kockázatalapú megközelítésre. Mindezek alapján az Irányelv implementálása a Pmt. módosításával a Kormány álláspontja szerint nem megvalósítható.
A törvény hatálya
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat hatálya kiterjed a gazdaság azon szereplőire, akik tevékenységük során ki vannak téve annak, hogy szolgáltatásaikat bűncselekményből származó vagyon pénzmosással történő legalizálására, vagy a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatására használják fel.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat hatálya kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező: hitelintézetre; pénzügyi szolgáltatóra; foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra; nemzetközi postautalvány-felvételt és –kézbesítést végzőre; ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre; könyvvizsgálói tevékenységet végzőre; könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre; játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre; nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre; árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió- ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el; ügyvédre, közjegyzőre; bizalmi vagyonkezelőre.
Kiemelt közszereplők
Az Irányelv kiterjeszti a hatályát a hazai kiemelt közszereplőkre is (amellyel megszűnik a külföldi és belföldi kiemelt közszereplők közötti megkülönböztetés) és fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő valamennyi kiemelt közszereplővel folytatott üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás vonatkozásában, valamint definiálja a kiemelt közszereplő fogalmát.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat kiterjeszti hatályát a hazai kiemelt közszereplőkre. A kiemelt közszereplő kategóriát a következőképpen határozza meg: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél- átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. Az Irányelv alapján ezen fogalommeghatározás egyes elemeinek követelményei is meghatározásra kerülnek (pontosan ki minősül fontos közfeladatot ellátó személynek, közeli hozzátartozónak és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek).
A Törvényjavaslat alapvetően a Pmt. rendszerét tartja fenn a fogalommeghatározás egyes elemei vonatkozásában. Változást jelent, hogy a hatékonyabb végrehajtás elősegítése érdekében a „fontos közfeladatot ellátó személy” kategóriái esetében a Törvényjavaslatban kifejezetten feltüntetésre kerülnek az Irányelvben meghatározott kategóriák (elősegítendő a külföldi kiemelt közszereplők esetében a rendelkezések gyakorlatban történő alkalmazhatóságát), majd valamennyi kategória mellett megjelölésre kerülnek a magyar sajátosságok is (a belföldi kiemelt közszereplőkre tekintettel). A kiemelt közszereplőre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a kiemelt közszereplők közeli hozzátartozóira és a vele közeli kapcsolatban álló személyekre.
Ügyfél átvilágítási-kötelezettség
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően részletes szabályokat határoz meg az ügyfél-átvilágítási kötelezettség vonatkozásában. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a következő esetekben köteles alkalmazni: az üzleti kapcsolat létesítésekor; a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező esetében a hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; árukereskedő esetében a kétmillió- ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor (ezen két utóbbi esetben a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás esetén is, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer vagy kétmillió-hatszázezer forintot); háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor; pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az átvilágításra még nem került sor; valamint ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfélazonosító valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.
Az Irányelv szerint a tagállamok biztosítják, hogy a szerencsejáték-szervezők ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazzanak, amennyiben a tagállam indokolt döntése alapján a
nyereményfelvételnél, (esetlegesen a tét megtételénél vagy mindkettőnél) legalább 2 000 EUR
összegű ügyletet hajtanak végre, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy több, összetartozónak tűnő műveletben kerül-e sor. A Törvényjavaslat hatályának bővítése következtében a fogadás szervezés kapcsán speciális rendelkezés kerül bevezetésre az ügyfél-
átvilágítási kötelezettség teljesítésére. A fogadást szervező szolgáltató abban az esetben köteles az ügyfél-átvilágítást lefolytatni, ha:
- a nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadásban résztvevő játékos 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó nyereményt kíván felvenni;
- (távszerencsejátéknak nem minősülő) hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadásban részt vevő játékos a játékosi egyenlegéről 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó összegben kifizetést kezdeményez.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a fent meghatározott esetekben a szolgáltató a következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni (alapesetben az ügyfél személyes megjelenésével): az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; a tényleges tulajdonos azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; adatrögzítés az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan; továbbá az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring). A Törvényjavaslat az ügyfél-átvilágítási intézkedések tekintetében a Pmt. jelenlegi rendszerét tartja fenn, a szolgáltató azonban ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során adatvédelmi okokból a Törvényjavaslatban konkrétan meghatározott adatokat köteles rögzíteni és a Törvényjavaslatban meghatározott okiratok bemutatását köteles megkövetelni (a Törvényjavaslat tehát ebben a vonatkozásban a Pmt. jelenlegi – kockázatérzékenységi alapon minimum és maximum adatkört meghatározó – rendszeréhez képest új rendelkezéseket tartalmaz, a végrehajtás hatékonyabbá tétele és az adatvédelmi szabályok megfelelő érvényesülése érdekében).
A Törvényjavaslat fontos újítása, hogy kifejezetten lehetővé teszi – megfelelő garanciák biztosításával – az ügyfél-átvilágítást és üzleti kapcsolat létesítést személyes megjelenés nélkül is, feltéve, hogy ezen korszerű megoldás az ügyfél azonosításának elvégzését legalább egyenértékűen biztosítja a személyes azonosítással. Mindezek alapján az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésére nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem a szolgáltató által üzemeltetett – biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált – elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetőség nyílik, a Törvényjavaslatban meghatározott esetekben. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán – a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével – a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzésének megfelelő és teljes körű végrehajtása érdekében a rögzítendő adatokat tartalmazó, ügyfél által bemutatott
okiratról köteles másolatot készíteni.
Az Irányelv kimondja a tényleges tulajdonos azonosításának kötelezettségét, továbbá megfelelő intézkedések meghozatalának kötelezettségét a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében. (A tényleges tulajdonos fogalma a Törvényjavaslat értelmező rendelkezései között került meghatározásra.) Az Irányelv alapján kötelező tehát az azonosítás, a személyazonosság igazoló ellenőrzése vonatkozásában viszont a megfelelő intézkedések meghozatalának megtörténtét kell igazolnia a szolgáltatónak.
Cikksorozatunkat folytatjuk.
Forrás: T/15063. számú törvényjavaslat és részletes indoklása
A cikk szerzője: Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft.
