Új szabályok az adózás rendjéről szóló törvényben

Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2015. július 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Milyen fontosabb változások léptek életbe 2015. január 1-től az adózás rendjéről szóló törvényben (ART.)? Összefoglalónkból megtudhatja a lényegi pontokat, amelyek a legtöbb vállalkozást érinthetik.


1. Adóellenőrzés minősítése a résztvevő feleknél (ART. 1.§. 3a)

A törvény alapelvei között megtalálhatunk egy új rendelkezést, amely arról szól, hogyha az adóhatóság az adott jogviszonyt (szerződést, ügyletet) már egyszer ellenőrizte az egyik résztvevő félnél, akkor köteles az ott meghozott megállapításokat hivatalból figyelembe venni a másik résztvevő fél ellenőrzésénél is. Ez eddig nem volt ilyen egyértelműen szabályozva, és a gyakorlatban problémákat is okozhatott, hogy a két felet ellenőrző két adóhatóság más eredményre jutott ugyanannak az ügyletnek a vizsgálata során. (ART. 1.§. 3a)

2. Adóelkerülés érdekében tett lépések és a hiányzó adó számításának módja (ART. 2.§.)

Az ART. eddig is rögzítette, hogy az adójogviszonyokban a jogokat rendeltetésszerűen kell gyakorolni. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése.

Új rendelkezésként jelenik meg, hogy ha a nemzetközi szerződések értelmezésének eredményeként olyan jövedelem keletkezik, amely egyik résztvevő államban sem adózna, azt a jövedelmet a magyar jog adóztatandó jövedelemnek tekinti.

Szintén új előírás, hogy a fenti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel állapítja meg. Ha az adó alapja így nem állapítható meg, akkor az adóhatóság a becslést alkalmazza.

Adó Jogtár Plusz Ingyenes próbalehetőség

Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató – most egy hónapig ingyenesen!

Regisztráljon és próbálja ki >>

3. Könyvvizsgáló képviseleti joga (ART. 7.§.)

Magánszemélyt, jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium előtt már a könyvvizsgáló is képviselheti.

4. Külföldön élő magánszemélyek előírt járulékának törlése (ART. 20.§. 7. c.)

2014. november 27-től hatályos az a rendelkezés, mely szerint az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és

b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

5. Étel- és ital-automata berendezésekhez kapcsolódó bejelentési kötelezettségek

Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést üzemeltető adózó számára az ART. több helyen is bejelentési feladatokat ír elő. Az első bejelentés díjköteles, automatánként 30.000 Ft. Az érintetteknek javasolt az ART. ide vonatkozó részeinek áttanulmányozása (22/D.§., 24.§. 17., 175.§. 4a., 204.§.).

6. EKAER

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer rövidítése az EKAER. 2015. január 1-től már csak az adóhatóság által képzett EKAER szám birtokában végezhető Európai Unión belüli közúti áruforgalmazás. A részletes szabályokat az ART. tartalmazza, cikkünk terjedelme nem ad lehetőséget a meglehetősen összetett előírások taglalására.

7. Fokozott adóhatósági felügyelet ellenjegyeztetés nélkül (ART. 24/F.§. 5. c.)

A fokozott adóhatósági felügyelet alatt álló adózó már nem köteles az adóbevallását, nyilatkozatát adótanácsadóval, adószakértővel vagy okleveles adószakértővel ellenjegyeztetni.

8. Számlánkénti adatszolgáltatás összeghatára (ART. 31/B.§. 1.)

Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege az 1.000.000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles az ART-ben meghatározott adatokról. Eddig ez az összeghatár 2.000.000 forint volt.

9. Banktitok kiadása (ART. 52.§. 19. és 19a.)

Ha az állami adó- és vámhatóság ellenőrzési eljárás, végrehajtási eljárás megindításához, lefolytatásához vagy bűnüldözési, nyomozóhatósági tevékenysége végzéséhez, továbbá a pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatainak végzéséhez szükséges adatok iránti megkeresést elektronikus úton juttatja el az általa e célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás részére, a megkeresést a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és a befektetési vállalkozás elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által meghatározott formátumban köteles teljesíteni.

2015. január 1-től a fenti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 15 nap.

10. Telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózók adatszolgáltatása (ART. 52.§. 22.)

Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése érdekében. A belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést 15 napon belül teljesíti.

Számvitel A-tól Z-ig 2015

• hatályos számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok
• még több és részletesebb magyarázat és példa
• jogszabályi hivatkozások
• két új témakör: – a bizalmi vagyonkezelés, mikrogazdálkodói számvitel

Rendelje meg most!

11. Új szervek férhetnek hozzá az adótitokhoz (ART. 54.§. 7. e.)

Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet, valamint az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges.

12. Adóhatósági igazolás kiállítása a külföldi hatóság nyomtatványán (ART. 85/A.§. 11.)

Az adóhatóság az adóhatósági igazolást (adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolást) a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.

13. Többi adózó tájékoztatása az adókijátszás vélelmezéséről (ART. 97.§. 3. a.)

Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.

14. Áfa megosztásra feltételes adómegállapítás (ART. 132.§. 13.)

Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján.

15. Kapcsolt vállalkozás fogalma (ART. 178.§. 17.)

Kapcsolt vállalkozási viszonynak minősül az is, ha az adózó és más személy között az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

16. ÁFA bevallás gyakoriságának változása

Az ART. 1. számú mellékletének B. részében foglaltak szerint az újonnan (jogelőd nélkül) alakuló adózónak az alakulását követő adóév utolsó napjáig havi gyakorisággal kell ÁFA bevallást benyújtania.

Évente kell adóbevallást benyújtania az adózónak, ha a tárgyévet megelőző második évben

– az elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és

– az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal.

Az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie az adózónak, ha a tárgyévben az év elejétől – előjel helyesen – összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete a 250 ezer forintot elérte, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az 50 millió forintot meghaladta, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg.

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek:


A rosette-i kő adótörténeti jelentősége
2020. szeptember 25.

A rosette-i kő története már önmagában is regényes, de ennél is érdekesebb az, hogy Champollion ennek alapján fejtette meg az egyiptomi hieroglifikus írást. A megfejtéssel Egyiptom írott történelme majd három évezreddel bővült, létrejött az egyiptológia, mint önálló tudományág. Arról már kevesebb szó esik, hogy mi is volt a kőre vésve.

Kúria ítélete: a megajándékozott mögöttes felelőssége
2020. szeptember 24.

A mögöttes felelősség szabályai alapján, amennyiben adózóval szemben indult végrehajtás eredménytelen, az adóhivatalnak meg kell vizsgálnia, hogy e felelősség alapján van-e a társaság mögött olyan magánszemély vagy jogi személy, aki a tartozás megfizetésére kötelezhető lenne.