Újabb intézkedés az agresszív adóstruktúrák visszaszorítása ellen: július 1-jén Magyarországon is hatályba lép a DAC 6

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén július 1-jén a magyar jogrendszerben is hatályba lép az Európai Unió Tanácsának 2018/822/EU sz. irányelve, amelyre szakmai zsargonban csak „DAC 6”-ként hivatkoznak (mivel ez a Directive on Administrative Cooperation 6. számú módosítása). Az alábbiakban röviden bemutatjuk a szabályozás legfontosabb részleteit.

Az említett EU irányelv előírásait a magyar jogrendszerbe az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény július 1-jétől hatályos módosításai ültetik át (elsősorban törvény V/F. fejezete és a 4. sz. melléklete tartalmazza az újdonságokat).

A DAC 6 szabályozás – és így a magyar törvény is – adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a határokon átnyúló adókonstrukciókkal kapcsolatban. A határon átnyúlás, mint feltétel teljesül, amennyiben Magyarországon kívül a világ bármelyik másik országa (pontosabban egy ott adóilletőséggel bíró személy vagy szervezet) is érintett az adókonstrukcióban, ebből következően kizárólag belföldi, azaz magyar konstrukciókra nem vonatkozik ez a kötelezettség. Az adatszolgáltatás nem terjed ki valamennyi adónemre: az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a járulék kivételt képeznek. Magyar adóilletőségű adózók esetén – főszabály szerint – a címzett (vagyis aki számára adatot kell szolgáltatni) a Nemzeti Adó- és Vámhatóság (NAV), de a konstrukció sajátosságai miatt előfordulhat, hogy egy másik ország hatósága felé kell az adatokat bejelenteni. Az adatszolgáltatásra nyitva álló határidő 30 nap, a NAV a megkapott adatokat – negyedévente – automatikus információcsere keretében valamennyi, az adókonstrukcióban érintett tagállam megfelelő hatóságával közli.

Persze nem kell minden egyes, határon átnyúló konstrukció kapcsán teljesíteni az adatszolgáltatási kötelezettséget: csak azokról kell adatot szolgáltatni, amely a törvényben meghatározott ismertetőjegyek legalább egyikével rendelkeznek. Ennek megállapításához a konstrukción egy kétlépcsős „tesztet” kell elvégezni, melynek első lépése annak vizsgálata, hogy a konstrukció fő előnye (vagy a fő előnyök egyike) az adóelőny elérésére, vagy sem. Amennyiben igen, akkor természetesen a konstrukciót jelenteni kell. Amennyiben azonban nem, akkor is előfordulhat, hogy az egyéb ismertetőjegyek (pl. transzferárazással kapcsolatosak) miatt az adatszolgáltatás kötelező.

A jogszabály elsősorban nem az adókonstrukcióban résztvevő, abból előnyt élvező adózókra telepíti az adatszolgáltatás kötelezettségét, hanem az adókonstrukciót kidolgozókra, vagyis főként az adótanácsadókra, azzal, hogy ilyenek hiányában mindenki kötelezett, akitől elvárható, hogy felismerje: egy ilyen konstrukcióban vállal szerepet, vagy azt támogatja. Azaz végső soron akár a könyvvizsgálók, sőt, a könyvelők is lehetnek a kötelezettek. Ha pedig az adózó „házon belül” dolgozza ki a konstrukció részleteit, akkor az adatszolgáltatásra kötelezett értelemszerűen maga az adózó.

A törvény pontosan előírja azt is, hogy milyen adatokat kell a NAV felé bejelenteni, így pl. a konstrukció létrehozásában érintett személyek nevét, adószámát (természetes személyek esetén adóazonosító jelét), annak részleteit, hogy a konstrukció miért esik az adatszolgáltatási kötelezettség alá (a már említett teszt alapján), valamint a konstrukció értékét.

Az elkésett, hibás, hiányos vagy valótlan tartalommal bíró adatszolgáltatás esetén a NAV 500 ezer Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adatszolgáltatásra kötelezettet. A bírság azonban akár 5 millió Ft-ig is terjedhet, ha a kötelezett a NAV erre vonatkozó konkrét felhívásakor nem a törvény előírásai szerint szolgáltat adatot.

S bár a törvény csak 2020. július 1-jén lép hatályba, de fontos, hogy visszamenőleges kötelezettséget ír elő: 2020. augusztus 31-ig minden olyan konstrukciót be kell majd jelenteni, amely kapcsán a végrehajtás legelső lépésére 2018. június 25. (az irányelv elfogadása) és 2020. június 30. között került sor.

A cikk szerzője Füleki Tamás, a VGD Hungary adótanácsadója. A VGD Hungary Kft. az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Tárgyi eszközök az áfában (IX. rész)
2021. június 22.

A tárgyi eszközökhöz az általános forgalmi adó rendszerében számos speciális rendelkezés kapcsolódik. Cikksorozatunk ezekről nyújt áttekintést; most arról írunk, miként kell kezelni a tárgyi eszközöket egyéb, különös adózási módoknál.

Fantomcégekkel csalta az áfát az őrző-védő bűnszervezet
2021. június 21.

Egy őrzés-védelemmel foglalkozó bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amely fizetendő áfáját úgy csökkentette, hogy bevételeit egy strómanok vezette, gyakran váltott fantomcégekből kiépített hálózaton keresztül futtatta át.

A globális minimumadóról egyeztetett az adószakma
2021. június 21.

Az Adó-Tanácskozás online ülésén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a 15 százalékos minimumadó bevezetése nemcsak Magyarország, hanem az egész Európai Unió versenyképességét veszélyeztetné – közölte Izer Norbert.