Újabb mérföldkő a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszatérítésében


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napokban magyar bíróság először ítélt meg olyan behajthatatlan követelésre jutó áfa-összeget, ahol a számlák eredeti teljesítési időpontja már elévült. A bíróság egyértelművé tette: az elévülést nem ettől, hanem attól az időponttól kell számítani, amikor a követelés véglegesen behajthatatlanná vált. Ez sok folyamatban lévő ügyben adhat reményt az adózóknak.

Az ügy háttere, hogy tavaly októberben az Unió bírósága a Jalsovszky Iroda által képviselt Porr Építési Kft. ügyében kimondta: ha egy követelés véglegesen behajthatatlanná válik, akkor az arra jutó áfa az értékesítőnek visszajár. A Porr-végzés közzététele pedig lehetőséget adott arra, hogy 180 napon belül, egy speciális kérelemmel, más adózók is kérjék a behajthatatlanná vált követeléseikre jutó áfa visszatérítését.

Visszajár, de mégsem

A kérelmek elbírálásakor azonban hamar kiderült, hogy a magyar adóhatóság az elévülést rendkívül korlátozó módon számolja: a követeléseket megalapozó számlák eredeti teljesítési időpontjától. Vagyis a NAV gyakorlatilag csak az eredeti teljesítési időponttól számított 5-6 éven belül adja vissza az áfát, holott nagyon sok esetben ennél jóval később derül csak ki az, hogy a követelés véglegesen behajthatatlan. Ez ugyanis tipikusan csak egy hosszas végrehajtási vagy felszámolási eljárást követően válik nyilvánvalóvá. Azaz sokszor az eredeti teljesítési időpontok már elévültek ugyan, azonban a behajthatatlanná válás időpontja még nem.

Új remény

Egy szintén a Jalsovszky által képviselt adózó ügyében most a bíróság elfogadta azon hivatkozást, hogy az elévülést nem az eredeti teljesítési időponttól, hanem a végleges behajthatatlanná válás időpontjától kell számolni. „Az adott ügyben született törvényszéki ítélet nem precedens értékű, de mégis fontos mérföldkő. Azt mutatja, hogy egyáltalán nem lehetetlen visszakapni az olyan követelésre jutó áfát, melynek az eredeti teljesítési időpontja már elévült ugyan, de a behajthatatlanná válásának időpontja még nem” – mondta dr. Fehér Tamás, az iroda adójogi partnere.

Még nincs vége

Mivel az ítélet még az adott ügyben sem zárja le véglegesen a jogvitát, és mivel további jogorvoslati eljárások is várhatók, ezért ezzel még nincs vége a bizonytalanságoknak. Sőt, a kérdés könnyen ismét az Európai Unió Bírósága előtt landolhat, hiszen nagyon sok erre irányuló kérelmet adtak be a magyar bíróságokhoz. Bár a törvényszék mostani döntése nem tartotta szükségesnek az Unió Bíróságának a megkeresését, ám más bíróságok, illetőleg más konkrét ügyek esetében ez még előfordulhat.

A mostani döntés mindenesetre fontos reménysugár azon adózók számára, akik éveken keresztül azért nem kaphatták vissza a behajthatatlanná vált követelésükre jutó áfát, mert a magyar jogalkotó a közösségi jogba ütköző módon ezt nem tette lehetővé.



Kapcsolódó cikkek

2020. április 2.

Behajthatatlan követelés áfája: a speciális eljárás is lehetőséget jelent

Április 22-éig azoknak is van lehetőségük adóalapjuk csökkentésére, akik nem felelnek meg a behajthatatlan követelések adóalapjának utólagos csökkentésére vonatkozó a január 1-jétől hatályba lépő szabályoknak. „Mivel bizonyos iparágakban a korábbi körbetartozások jelentős terhet jelentenek, és a mostani helyzet még tovább mélyíti a nehézségeket, érdemes legalább a behajthatatlan követelések áfa-visszatérítésével mérsékelni a veszteségeket. Akik pedig eleve beleférnek a behajthatatlan áfa visszaigénylésével kapcsolatos általános szabályokba, ott akár gyors cash flow könnyítést is hozhatnak a visszaigénylések”  – mondta el Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
2020. február 17.

Behajthatatlan követelések áfája: az önellenőrzés és a különös eljárás gyakorlati kérdései

Cikkünkben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyekre a NAV vonatkozó tájékoztatója nem tér ki. Ezek két témakört érintenek: egyrészről önellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, másrészt pedig azt, hogy ha az új szabályozás szerint sincs lehetőségünk önellenőrzéssel csökkenteni az adóalapot, hogyan és milyen feltételekkel kérhetjük az áfa visszatérítését külön kérelem benyújtásával.
2020. február 24.

Behajthatatlan követelések áfája: tartalom és forma

Cikkünkben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyekre a NAV vonatkozó tájékoztatója nem tér ki. Ezek két témakört érintenek: egyrészről önellenőrzéssel kapcsolatos gyakorlati kérdéseket, másrészt pedig azt, hogy ha az új szabályozás szerint sincs lehetőségünk önellenőrzéssel csökkenteni az adóalapot, hogyan és milyen feltételekkel kérhetjük az áfa visszatérítését külön kérelem benyújtásával. Most a kérelem tartalmi és formai jellemzőivel foglalkozunk.
2020. január 30.

A behajthatatlan követelések áfa-visszaigénylése a gyakorlatban

Az áfatörvény 2020. január 1-jétől Magyarországon is lehetőséget biztosít a véglegesen behajthatatlanná váló követelések adóalapjának utólagos csökkentésére. Főszabály szerint a hatályba lépés után teljesülő ügyletek esetében alkalmazható, de a 2015. december 31. – 2020. január 1. közötti ügyletekre is lehet kérvényezni. „Az adóalap csökkentésnek azonban számos feltétele van, nagyon fontos tehát részletesen megvizsgálni ezeket. Ám azoknak sem szabad feladni igényüket, akik nem felelnek meg ezeknek, mert ők különös szabályok szerint kérvényezhetik a csökkentést” – emelte ki Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.