Uniós bíróság: döntés a magyar áfaszabályozásról
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áfa visszatérítésére vonatkozó magyar szabályoknak a késedelmi kamat megfizetésére vonatkozó rendelkezései nincsenek összhangban az uniós joggal – ismertette döntését az Európai Unió Bírósága szerdán.
A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletének indoklásában hangsúlyozta, nem egyeztetethető össze az adósemlegesség elvével a magyar szabályozás. Abban ugyanis az adóhatósággal való együttműködés elmulasztása miatt az adóalany ellen folyó vizsgálat időtartamát a mulasztással nem indokolt ideig meghosszabbíthatja, anélkül, hogy köteles lenne az adóalany részére késedelmi kamatot fizetni.
Az ügy előzménye, hogy a gabonakereskedelemmel foglalkozó Glencore Agriculture Hungary Kft. az áfabevallásában megközelítőleg 4,5 milliárd forint adókülönbözet visszatérítését kérte az adóhatóságtól, amely a kérelem teljesítése előtt ellenőrzést folytatott le a vállalkozásnál. Ezen ellenőrzés során az adóhatóság a céget iratátadási kötelezettség megsértése miatt többször is mulasztási bírsággal sújtotta.
Az ellenőrzés évekig elhúzódott, és ezalatt a cég nem jutott hozzá a visszajáró pénzösszeghez, ami miatt az adóhatóságtól késedelmi kamat megfizetését követelte. Az adóhatóság azonban megtagadta a kamat megfizetését arra hivatkozva, hogy az iratátadási kötelezettségének megsértésével a vállalkozás maga is hozzájárult az adóvisszatérítés teljesítésének elhúzódásához.
A bíróság ítéletében arra emlékeztetett, hogy az áfakülönbözet visszatérítésének szabályai nem sérthetik az adósemlegesség elvét azzal, hogy az adóalanyt kötelezik az adóteher részben vagy egészben történő viselésére. A szabályoknak lehetővé kell tenniük az adóalany számára, hogy megfelelő feltételek mellett az áfakülönbözetből származó teljes követelését visszakapja, ami magában foglalja, hogy a visszatérítésnek ésszerű határidőn belül kell megtörténnie, és a visszatérítés elfogadott módja semmiképpen nem jelenthet az adóalany számára pénzügyi kockázatot.
Azzal kapcsolatban, hogy a céget az adóellenőrzési eljárás során elkövetett mulasztások miatt többször is bírsággal sújtották, a bíróság megállapította, hogy nem fogadható el, hogy az adóalany, aki azzal, hogy megtagadta az adóhatósággal való együttműködést, és ily módon akadályozta az ellenőrzési eljárás lefolytatását, késedelmi kamatok fizetését követelhesse.
(MTI)
