Uniós bíróság: döntés a magyar áfaszabályozásról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az áfa visszatérítésére vonatkozó magyar szabályoknak a késedelmi kamat megfizetésére vonatkozó rendelkezései nincsenek összhangban az uniós joggal – ismertette döntését az Európai Unió Bírósága szerdán.


A luxembourgi székhelyű bíróság ítéletének indoklásában hangsúlyozta, nem egyeztetethető össze az adósemlegesség elvével a magyar szabályozás. Abban ugyanis az adóhatósággal való együttműködés elmulasztása miatt az adóalany ellen folyó vizsgálat időtartamát a mulasztással nem indokolt ideig meghosszabbíthatja, anélkül, hogy köteles lenne az adóalany részére késedelmi kamatot fizetni.

Az ügy előzménye, hogy a gabonakereskedelemmel foglalkozó Glencore Agriculture Hungary Kft. az áfabevallásában megközelítőleg 4,5 milliárd forint adókülönbözet visszatérítését kérte az adóhatóságtól, amely a kérelem teljesítése előtt ellenőrzést folytatott le a vállalkozásnál. Ezen ellenőrzés során az adóhatóság a céget iratátadási kötelezettség megsértése miatt többször is mulasztási bírsággal sújtotta.

Az ellenőrzés évekig elhúzódott, és ezalatt a cég nem jutott hozzá a visszajáró pénzösszeghez, ami miatt az adóhatóságtól késedelmi kamat megfizetését követelte. Az adóhatóság azonban megtagadta a kamat megfizetését arra hivatkozva, hogy az iratátadási kötelezettségének megsértésével a vállalkozás maga is hozzájárult az adóvisszatérítés teljesítésének elhúzódásához.

 

A bíróság ítéletében arra emlékeztetett, hogy az áfakülönbözet visszatérítésének szabályai nem sérthetik az adósemlegesség elvét azzal, hogy az adóalanyt kötelezik az adóteher részben vagy egészben történő viselésére. A szabályoknak lehetővé kell tenniük az adóalany számára, hogy megfelelő feltételek mellett az áfakülönbözetből származó teljes követelését visszakapja, ami magában foglalja, hogy a visszatérítésnek ésszerű határidőn belül kell megtörténnie, és a visszatérítés elfogadott módja semmiképpen nem jelenthet az adóalany számára pénzügyi kockázatot.

Azzal kapcsolatban, hogy a céget az adóellenőrzési eljárás során elkövetett mulasztások miatt többször is bírsággal sújtották, a bíróság megállapította, hogy nem fogadható el, hogy az adóalany, aki azzal, hogy megtagadta az adóhatósággal való együttműködést, és ily módon akadályozta az ellenőrzési eljárás lefolytatását, késedelmi kamatok fizetését követelhesse.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek