Uniós főtanácsnok: jogszerű egy magyar adószabály

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. november 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alanyi áfamentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós joggal – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.


A bírósági tájékoztatás szerint Nils Wahl főtanácsnok indítványában arra emlékeztetett, hogy az uniós áfairányelv értelmében a tagállamok ugyan felmenthetik a kisvállalkozásokat az áfával kapcsolatos egyes, vagy akár valamennyi kötelezettségük alól – ideértve a tevékenység megkezdésének adóalanyként történő bejelentési kötelezettségét is -, Magyarország azonban nem élt ezzel az uniós jog által biztosított lehetőséggel. Következésképpen a bejelentési kötelezettségének eleget nem tevő adóalannyal szemben a magyar hatóságok jogszerűen szabhattak ki mulasztási bírságot.

A főtanácsnoki indítvány előzménye, hogy egy magánszemély két internetes aukciós portálon online kereskedést folytatott, amelynek keretében főként műszaki cikkeket értékesített. E tevékenységét az adóhatóságnak nem jelentette be, és az elért árbevétele és nyeresége után adót sem fizetett.

 

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) mulasztási bírságot szabott ki azért, mert a kereskedő úgy végzett áfa-köteles tevékenységet, hogy azt előzőleg elmulasztotta bejelenteni az adóhatóságnál. Ezt követően az áfa megfizetésének elmulasztása miatt adóbírságot és késedelmi pótlékot is kiszabott. Ez utóbbi szankciók jogszerűségét vitatja a kereskedő, azt állítva, hogy az ügyletei olyan csekély összegűek voltak, hogy a magyar áfaszabályok értelmében jogosult volt az alanyi adómentesség választására.

A luxembourgi székhelyű bíróság tájékoztatása szerint a svéd főtanácsnok úgy véli, hogy a magyar jogalkotó arra irányuló döntése, hogy az alanyi adómentesség alkalmazását bizonyos eljárásjogi követelményeknek rendeli alá, az áfairányelv által a tagállamok számára fenntartott mérlegelési jogkörbe tartozik.

Emellett a főtanácsnok hangsúlyozta, hogy mivel a kisvállalkozások az alanyi adómentesség választásának lehetőségét elvetve továbbra is dönthetnek úgy, hogy az általános áfaszabályozás hatálya alatt maradnak, kifejezetten indokoltnak tűnik, hogy az adómentesség választásáról nem nyilatkozó vállalkozásokat a tagállamok úgy tekintsék, mint amelyek az általános szabályok szerint kívánnak adókötelezettségüknek eleget tenni.

Mindezek alapján a főtanácsnok annak kimondását javasolja az Európai Unió Bíróságának, hogy az alanyi adómentesség utólagos választásának lehetőségét kizáró magyar szabályozás nem ellentétes az uniós áfairányelvvel.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Kapcsolt vállalkozások speciális adózási feladatai
2019. július 18.

Vajon milyen feladatokat és felelősségi köröket tárhat fel egy kapcsoltsági átvilágítás? Milyen idő-, költség- és egyéb erőforrás-ráfordítással jár a teendők, kockázatok és jogkövetkezmények (pl. bírságok) és azok hatásainak felmérése? Kövessék most induló esettanulmány sorozatunkat, mely egy képzeletbeli cégcsoportól szól, és még az is lehet, hogy időközben egy képzelt adóellenőrzés is elindul a csoport egyik tagjánál!