Útmutatás társaságiadó-bevalláshoz

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ismét közeledik a társaságok számára az év végi zárás eredményeként összeállítandó beszámoló- és bevallás-készítési határidő. Írásunk segítséget kíván nyújtani e feladatok elvégzéséhez. Az adózási tudnivalók minden részletre kiterjedő ismertetése megtalálható a bevallási nyomtatványhoz készített kitöltési útmutatóban, így cikkünk a legfontosabb tartalmi és technikai kérdésekre kívánja felhívni a figyelmet, az egyes témákhoz kapcsolódó példák levezetésével is.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao-tv.) hatálya alá tartozó adózó a 2012. évi társaságiadó-kötelezettségének a 1229. számú bevallás benyújtásával tesz eleget. A bevallás végleges formája, valamint annak kitöltő-ellenőrző programja január elejétől már elérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

A bevallás kitöltését megelőzően mindenképpen indokolt azoknak a jogszabályi változásoknak az áttekintése, amelyek hatással vannak a társasági adó megállapítására. Mivel a 1229. számú bevallásban nemcsak társaságiadó-kötelezettségükről kell az adózóknak számot adni, hanem itt történik a hitelintézeti járadék összegének, az energiaellátók jövedelemadójának, a hitelintézetek különadójának, valamint a hitelintézetek pénzügyi szervezet szerinti különadójának és a hitelintézetek különadójának, illetve az innovációs járulék és a szakképzési hozzájárulásnak az elszámolása is, ezért az anyagi és eljárási szabályok széles köre érinti a bevallás tartalmát, melyeket mindenképpen hasznos áttekinteni a nyomtatvány kitöltését megelőzően.

1. Fogalmak

1.1. Kedvezményezett átalakulás

A kedvezményezett átalakulás fogalma tartalmilag nem változik, csupán pontosítása történt meg, mely változás biztosítja, hogy valamennyi társaságra (korlátolt felelősségű társaságra és részvénytársaságra) egyenlő feltételekkel vonatkozzon a kedvezményezett átalakulás fogalma, függetlenül a kedvezményezett átalakulásban részt vevő társaságok gazdasági formájától. A módosítás továbbá egyértelművé teszi, hogy az a szétválás is megfelel a kedvezményezett átalakulás feltételeinek, amikor a jogelőd tagja a jogutódban nem kíván részt venni, ugyanakkor a fennmaradó tagok egymás közötti tulajdonosi aránya nem változik.

1.2. Kedvezményezett részesedéscsere

Kedvezményezett részesedéscserének csak az a jogügylet minősül, amelyben egy társaság (megszerző társaság), egy másik társaság (megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében megszerzi a szavazatok többségét, és a jogügyletet valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg. A valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani, ha a megszerző társaság ellenőrzött külföldi társaságnak minősül. A módosítás azon ügyletek visszaszorítását célozza meg, amikor cégeladások előtt kedvezményezett részesedéscsere útján egy olyan országba helyezik át a tulajdonos társaságot, ahol a részesedés értékesítését nem terheli adókötelezettség.

1.3. Bejelentett részesedés

A bejelentett részesedés fogalmának módosítása biztosítja, hogy a jövőben nem szükséges bejelentést tenni az állami adóhatósághoz abban az esetben, ha a részesedés százalékos mértéke nem, csak annak értéke nő.

Példa „A” cég 30 százalékos, 15 millió forint értékű bejelentett részesedéssel rendelkezik „B” cégben – melyet 2011-ben be is jelentett az állami adóhatósághoz –, a részesedés jegyzett tőkeemelés miatt 2012-ben 25 millió forintra emelkedett, a százalékos mérték változatlan 30 százalékos értéke mellett. Ebben az esetben újabb bejelentési kötelezettség nem terheli „A” céget.

A törvény meghatározza, hogy a részesedés megszerzésének időpontja a cégbírósági bejegyzés időpontja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának a napja. A bejelentésre nyitva álló határidő (30 nap helyett) 60 napra növekedett. A módosítás biztosítja továbbá, hogy az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak is lehetősége legyen bejelentést tennie azokról a részesedésekről, amelyeket a tényleges üzletvezetés helye áthelyezését (Magyarországra) megelőzően szerzett.

1.4. Osztalék

Az osztalék fogalmának meghatározása az Európai Unió egységes jogértelmezési gyakorlatát követi. Osztaléknak a pénzügyi műveletek bevételei között osztalék jogcímen kimutatott összeg minősül, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság nem számolja el adózás előtti eredmény terhére ráfordításként.

Átmeneti rendelkezés biztosítja a 2007-től 2009-ig tartó üzleti években megállapított, de ki nem fizetett osztalék kétszeres adóztatásának elkerülését:

• csökkenti az adóalapot a jelzett időszakban megállapított, ki nem fizetett osztalék 2010. január 1-jét követő elengedésére tekintettel elszámolt rendkívüli bevétel összege, illetve
• nem növeli az adóalapot az osztalékot megállapító társaság tagjánál az elengedett követelésre tekintettel elszámolt rendkívüli ráfordítás összege (kivéve, ha a követelést offshore céggel szemben engedte el), függetlenül attól, hogy az osztalékot megállapító társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban áll.

1.5. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység

Két új fogalommal bővült a Tao-tv. a K+F tevékenység témakörben.

A saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység fogalmát a korábbi jogértelmezéssel összhangban határozza meg:

• az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység,
• az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesített K+F tevékenység,
• a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös K+F tevékenység keretében egymás között megosztva végzett K+F tevékenység (kedvezményre jogosít annak közvetlen költsége).

A saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység fogalomkörében meghatározzák a közös kutatás-fejlesztési megállapodás fogalmát is, melynek kialakítására a közösségi joganyaggal való harmonizáció elérésének érdekében került sor. E fogalmat az Innovációs törvény[1] határozza meg, mely rendelkezés tételes felsorolása körében szerepel a „fizetett”, azaz az egyik fél által végzett és egy finanszírozó fél által finanszírozott K+F is, ahol a finanszírozó fél maga nem végez K+F tevékenységet (csupán a felé kiszámlázott K+F költséget fizeti meg).

Az adózó saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségeivel, ide nem értve a másik belföldi adózótól, vagy külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől, vagy egyéni vállalkozótól igénybe vett K+F szolgáltatások ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget, továbbra is csökkentheti adózás előtti eredményét. Ugyanakkor, ha a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége nem kapcsolódik a vállalkozási tevékenységhez, a vállalkozásnak ezzel az összeggel meg kell növelnie az adózás előtti eredményét. Mindezzel összefüggésben megszűnik a Frascati kézikönyvre történő hivatkozás a Tao-tv.-ben.

1.6. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény

A Tao-tv. alkalmazásában foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény alatt a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményről szóló 2007. évi CXVII. törvény szerinti foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény értendő, azaz a törvény alapján létrehozott zrt., továbbá valamely más EGT-államban bejegyzett intézmény, amely foglalkoztatótól vagy szakmai szervezettől elkülönítetten működik, és amelynek célja munkaviszonyhoz kapcsolódó nyugellátás biztosítása a foglalkoztatók és a munkavállalók vagy képviselőik között megkötött tagi, illetve több munkavállalót érintő megállapodás alapján. Feltéve, hogy az intézmény a megállapodásban foglaltak szerinti tevékenységet folytat.

A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy azt eredményező gazdasági tevékenységéből nem minősül vállalkozási tevékenységnek az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység. Hasonlóan nem minősül vállalkozási tevékenységből származó bevételnek a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek eladásából származó ellenérték, bevétel, illetve a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni. A rendelkezés 2013. január 1-jétől hatályos, de az adózó választása szerint a 2012. évi adókötelezettségének megállapítására is alkalmazhatja.

Rodin-konferenciák a témában
március 26.: A 2013-as számviteli változások, a mikrogazdálkodói beszámoló és a hibajavítások számvitele április 9.: Az IFRS-ről röviden április 11.: A számlázási és elektronikus számlázási szabályok 2013-ban április 16:. Számvitel és adózás a gyakorlatban 2013 április 18.: Bérmozaik 2013. További konferenciáinkról itt tájékozódhat.

1.7. Egyház

Szintén 2013. január 1-jétől hatályos, de az adózó választása szerint már a 2012. évi adókötelezettségének megállapítására is alkalmazható rendelkezés szerint egyháznak kell tekinteni minden, az adóév utolsó napján a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (Ehtv.) szerint egyháznak minősülő adózót.

Az Ehtv. rendelkezik arról, hogy az egyházak egy része 2012. január 1-jétől, más része 2012. március 1-jétől egyesületté válik, illetve a törvény mellékletében nevesíti azokat az egyházakat, melyek az új szabályozás szerint továbbra is egyházként működhetnek tovább.

A rendelkezések alapján egyházi jogi személynek minősül

• az egyház,
• a belső egyházi jogi személy az egyházi jogi személyiséggel felruházott intézménye (származtatott jogi személy),
• az – egyház vagy a belső egyházi jogi személy által alapított – intézmény, de csak akkor, ha az egyház belső szabálya alapján jogi személyiséget kap, azaz az intézmény belső egyházi jogi személy.

A felsorolt, az adóév utolsó napján egyházi jogi személyeknek minősülő adózók esetében a Tao-tv. szerint az egyházakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E szervezetek adóalapját a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményéből kiindulva, a 9. § (2)-(5) bekezdésekben foglaltakkal módosítva és a (6)-(9) bekezdésben foglaltakra figyelemmel kell meghatározni. Társaságiadó-fizetési kötelezettségük abban az esetben merülhet fel, ha a vállalkozási tevékenységből származó bevételük az adóévben meghaladja az összes bevétel 15 százalékát.

Az egyházak az adóalap megállapításakor a közcélú és hitéleti tevékenységük támogatására szánt összegnek azzal a részével is csökkenthetik a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet nem az adóévben vagy az azt követő adóévben, hanem csak később kívánnak e célokra fordítani. A módosítás értelmében az egyházak által a társadalmi, szociális feladataiknak későbbi ellátására képzett lekötött tartalék esetében mentesülnek a társaságiadó-fizetési kötelezettség alól.

2. Adóalap-módosító tételek

2.1. Bejelentett immateriális jószág

Új jogcímként jelenik meg 2012-től a szabályozásban a bejelentett jószág. Bejelentett immateriális jószágnak minősül annak a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószágnak (szellemi termék, vagyoni értékű jog) a szerzése, amelyet az adózó a szerzést követő 60 napos jogvesztő határidőn belül az állami adóhatóságnak bejelent. Az immateriális jószág megszerzése időpontjának a cégbírósági bejegyzés napja, cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatályosulásának napja minősül. E fogalom 2013-tól változik, de az adózó választása szerint a 2012. évi adókötelezettségének megállapítására is alkalmazhatja, hogy nemcsak az adózó által megszerzett, hanem az adózó által – például kutatás-fejlesztési tevékenység során – előállított jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág is a fogalomkörbe tartozik. Ez utóbbi esetben az előállítás napjának a használatbavétel napja minősül.

A bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, nem pénzbeli hozzájárulásként történő kivezetéséből származó pozitív eredmény levonható a társaságiadó-alapból, feltéve, hogy az adózó (ideértve a jogelődjét is) az immateriális jószágot az értékesítést (kivezetést) megelőzően legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között tartotta.

Adóalap-növelési kötelezettsége keletkezik az adózónak, ha a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése következtében (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) az elszámolt ráfordítás meghaladja az elszámolt bevételt (negatív eredmény).

2.2. Immateriális jószág értékesítésének feltételes mentessége

A jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószág kivételével) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó pozitív eredménynek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege csökkenti az adózás előtti eredményt. A lekötött tartalékot jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág vásárlására lehet fordítani a lekötést követő harmadik adóév végéig.

Ha az adózó a feloldást a lekötés adóévét követő három adóéven belül nem jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág szerzésére fordítja, illetve, ha a harmadik adóév végéig nem oldja fel, késedelmi pótlékkal növelten kell a meg nem fizetett adót megfizetnie.

2.3. Termőföldből átminősített ingatlan értékesítése

Növeli az adózás előtti eredményt a termőföldből átminősített ingatlan értékesítése, vagy más módon a könyvekből való kivezetése következtében elszámolt jövedelem (az elszámolt bevétel és a könyv szerinti érték, valamint a beruházási számlán kimutatott összeg különbözete) azon részének a kétszerese, amellyel az elszámolt jövedelem meghaladja a szokásos eredményt. Szokásos eredményként az ingatlan bekerülési értéke (a beruházási számlán kimutatott összeggel növelt együttes értéke) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege tekintendő.

Példa „A” cég termőföldből átminősített ingatlanának 2012. évi értékesítésével összefüggő adatok: – Értékesítésből származó bevétel: 150 millió forint, – Ráfordítás (könyv szerinti érték kivezetéskor): 80 millió forint, – Beruházási számlán kimutatott költség (közművesítés): 40 millió forint, – Értékesített ingatlan bekerülési értéke: 60 millió forint, – Tulajdonban tartás naptári napjainak száma: 64 nap. Az átminősített ingatlan értékesítése során elszámolt jövedelem: (150 – 80 – 40) 30 millió forint. Szokásos eredmény: 60 millió forint + 40 millió forint = 100 millió forint × 0,3% = 0,3 millió forint × 64 nap = 19,2 millió forint. Növelő tétel: 30 millió forint – 19,2 millió forint = 10,8 millió forint × 2 = 21,6 millió forint „A” cégnél.

2.4. Termőföldből átminősített ingatlanvagyon

Növeli az adóalapot a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság tagjánál a részesedés értékesítés/kivezetés szokásos eredményt meghaladó árfolyamnyereségének kétszerese. Szokásos eredményként a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összege tekintendő, azzal, hogy mindig a régebben szerzett részesedés átruházását kell feltételezni. Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaságnak minősül az adózó, amennyiben a beszámolójában az eszközök mérlegforduló-napi értékének a követelések, értékpapírok és pénzeszközök összegének figyelembevétele nélkül számított összegéből a belföldön fekvő, termőföldből átminősített ingatlan értéke több mint 75 százalék.

2.5. A vállalkozási tevékenység érdekében elszámolható költségek

2.5.1. Kamarai tagdíj

A vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül az adóévben az adózó által átvállalt kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj összege.

2.5.2. Reprezentáció, üzleti ajándék

Szintén a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció, üzleti ajándék címén személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt juttatás. A reprezentáció és az üzleti ajándék jogcímen személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összegek után személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség keletkezik.

2.5.3. Adomány

Adománynak minősül a közhasznú szervezetnek, közhasznú tevékenységéhez, az egyháznak, valamint a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, feltéve, hogy nem állapítható meg hogy az csak látszólag szolgálja a közhasznú célt, valamint hogy az adomány nem jelent az adományozónak, tagjának vagy közeli hozzátartozójának vagyoni előnyt. A Tao-tv. hatálya alá tartozó szervezetek a pénzügyileg teljesített adományok összegét annak vizsgálata nélkül számolhatják el ráfordításként, hogy a támogatott adózás előtti eredménye a juttatás nélkül negatív volt-e. Az adomány fogalmi körébe tartozó ingyenes juttatások esetében is csak akkor szűnik meg az adóalap-növelési kötelezettség, ha az adományozó rendelkezik az adományozott által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolásával, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát az adomány összegét és a támogatott célt.

2.5.4. Ingyenes juttatások

A támogatást, juttatást nyújtó félnek továbbra is növelnie kell az adózás előtti eredményét a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján elszámolt költség, ráfordítás összegével, ha nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, miszerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás összege nélkül számítva nem lesz negatív.

További változás, hogy az ingyenes juttatásban részesülő fél a nyilatkozatával igazolja a juttatónak (a beszámoló megküldése helyett), hogy az adóévben az adózás előtti eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lett negatív. A közhasznú szervezet által adott ingyenes juttatások, támogatások esetében nem kell vizsgálni a támogatott adózás előtti eredményét. A jogszabályon alapuló ingyenes juttatások a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek.

2.6. Alultőkésítés

Az alultőkésítettség fogalmának módosítása alapján az alultőkésítettség megállapítása során figyelembe veendő kötelezettségnek nemcsak az a kötelezettség minősül, amely alapján az adózó, az eredménye terhére kamatot fizet, hanem a kamatmentes kötelezettség is. Ezáltal a társaságnak meg kell növelnie a társaságiadó-alapját a kötelezettségek adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt kamatának és a kamatmentes kötelezettség alapján az adóalap csökkentéseként figyelembe vett összegnek a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségre jutó arányos résszel. A kötelezettségek adóévi napi átlagos állományának meghatározása során ugyanakkor figyelmen kívül kell hagyni a befektetett pénzügyi eszközök, a követelések vagy az értékpapírok között kimutatott pénzkövetelés adóévi átlagos napi állományának összegét.

2.7. Nemzeti Kulturális Alap

A Nemzeti Kulturális Alap részére nyújtott támogatás 50 százalékával csökkenthető a társaságiadó-alap. Az adóalap-kedvezmény az Alap által kiadott igazolás birtokában érvényesíthető, melynek tartalmaznia kell a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás összegét, célját. Az adóalap-kedvezményként érvényesített összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény összegét.

2.8. Szabályozott ingatlanbefektetési vállalkozás

A 2011. júliustól társaságiadó-alannyá vált szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, valamint szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság adóalap-megállapítását két módosítás érinti. Az egyik változás, hogy a termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaságban lévő részesedés, valamint a termőföldből átminősített ingatlan elidegenítésére, kivonására vonatkozó adózás előtti eredménynövelés e társaságok adóalapjánál is érvényesítendő, amelynek következtében a mentesség az adóalap e részére is kiterjed.

A másik változás, hogy a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozás, valamint szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaság az adómentességet nem alkalmazhatja az olyan kapcsolt vállalkozásával kötött ügyletből származó bevételre, amely kapcsolt vállalkozás nem minősül szabályozott ingatlanbefektetési társaságnak, szabályozott ingatlanbefektetési elővállalkozásnak, valamint szabályozott ingatlanbefektetési projekttársaságnak.

3. Elhatárolt veszteség

Az elmúlt évek engedékeny szabályozása miatt sok cég olyan mértékben halmozott fel elhatárolt veszteséget, hogy ennek következtében a társaságiadó-bevételek alakulása kevésbé kiszámíthatóvá vált. Emiatt olyan szabályozást vezettek be a Tao-tv.-ben, ami biztosítja az elhatárolt veszteség felhasználásának kiegyensúlyozott ütemezését, anélkül, hogy az elhatárolt veszteség teljes összegének felhasználása korlátozás alá esne.

A módosítás alapján az adózó csak az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig jogosult a korábbi adóévek elhatárolt veszteségének felhasználására. A rendelkezés következtében az adózónak akkor is keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha a korábbi évekről elhatárolt vesztesége van, függetlenül attól, hogy azt fel is kívánja használni, ugyanakkor a változás az elhatárolt veszteség összegének teljes felhasználását nem tiltja, csupán a felhasználás időbeli ütemezését érinti.

Példa Ha az adózó a 2009. és 2010. években keletkezett, még fel nem használt 500 egység elhatárolt veszteséggel rendelkezik, és a veszteségleírás kivételével valamennyi korrekciós tétel figyelembevételével megállapított 2012. adóévi adóalapja 900 egység, úgy legfeljebb 450 egység elhatárolt veszteséget vehet figyelembe 2012. adóévi adózás előtti eredménycsökkentő tételként. A továbbvitt 50 egység elhatárolt veszteség leírására a későbbi adóévekben lesz lehetősége.

Speciális szabályok vonatkoznak a mezőgazdasági ágazatban működő adózókra, az átalakulásra, illetve a cégvásárlásra.

A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózók esetében továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adónak önellenőrzéssel történő módosításával rendezhetik, oly módon, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkentik az elhatárolt veszteség összegével. 2012. január 1-jétől módosult a szabályozás annyiban, hogy ily módon adóévenként legfeljebb az adóév adózás előtti eredményének 30 százaléka vehető figyelembe csökkentő tételként.

2012. január 1-jétől átalakulás esetén a jogutód csak akkor használhatja fel a jogelődtől átvett elhatárolt veszteséget, ha a jogutódban az átalakulás révén olyan tag, részvényes szerez közvetlen vagy közvetett befolyást, amely (vagy amelynek kapcsolt vállalkozása) a jogelődben ilyen befolyással rendelkezett az átalakulást megelőzően, és ha a jogutód (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követően két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből – a vagyonkezelési tevékenység kivételével – bevételt, árbevételt szerez. A feltételek nem teljesülése esetén a jogutód nem jogosult a jogelőd elhatárolt veszteségének felhasználására.

Cégvásárlás esetén az adózó nem jogosult az elhatárolt veszteség további felhasználására, ha az adózóban olyan új személy szerez többségi befolyást, aki a szerzést megelőző két adóévben nem állt folyamatosan az adózóval kapcsolt vállalkozási viszonyban.

Csődeljárás vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségek esetében a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékának az egyezségre tekintettel elengedett kötelezettség felével növelt összegben számolható el adózás előtti eredmény csökkentéseként. E rendelkezés biztosítja, hogy a csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben ne keletkezzen társaságiadó-fizetési kötelezettsége. E rendelkezés a 2012. január 1-jét követően csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségekre alkalmazandó.

4. Szokásos piaci ár

Nem kell alkalmazni az adózás előtti eredményt növelő, illetve csökkentő tételt, továbbá nem kell a külön rendelet szerinti transzferár-nyilvántartást elkészíteni a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletre, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adó alapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet.

Dr. Somogyi Jánosné az Adó szaklap 2013/4-5. számában megjelent cikkéből mindent megtudhat többek között a fejlesztési adókedvezményről, a sporttámogatási adókedvezményről, a külföldön fizetett társasági adóról, és más adónemekkel összefüggő módosításokról. Tájékozódhat továbbá a benyújtására és kitöltésére vonatkozó tudnivalókról is. Az Adó szaklap 2013/4-5. száma a Complex Kiadó webshopjában is megvásárolható.

 

---