Üzletág átruházás áfamentessége


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az üzletág értékesítés lehetőséget biztosít egy adott gazdálkodási egység (eszközök, ügyfelek, szerződések, munkavállalók, stb.) vállalkozások egymás közötti áfa mentes átruházására. Ahhoz, hogy ezt a lehetőséget ki tudjuk használni, fontos, hogy tisztában legyünk az alkalmazásához szükséges előírásokkal.  


Az üzletág a vállalkozáson belül egy jól körülhatárolható, működő egység, amely önállóan is képes gazdasági tevékenység tartós folytatására. Például, ha egy vállalkozás termékeket forgalmaz és mellette a termékeihez kapcsolódó támogatási (support) vagy szerviz tevékenységet is nyújt, akkor ez akár tekinthető több önálló üzletágnak. De külön üzletág lehet a tervezés és a kivitelezés is egy adott cég esetében. Figyeljünk arra azonban oda, hogy ha csak egy eszközt (pl. ingatlant, gyártósort, know-howt stb.) vagy készletet értékesítenénk, az önmagában még nem fog üzletágnak minősülni. Gyakorlatilag az üzletág meghatározásánál viszonylag szabad kezet kapunk, a legfontosabb, hogy betartsuk az általános forgalmi adó törvény (Áfa tv.) szerinti fogalmat:

Áfa tv. 259.§. 25/A. pontja szerint üzletág

A vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására.

A fentiekből is látható tehát, hogy az üzletág nem ugyanazt jelenti, mint az üzletrész. Az üzletág a vállalkozásnak egy egysége, az üzletrész pedig egy adott vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot testesít meg.

Az üzletrész értékesítés minden esetben áfa mentes, viszont az üzletág értékesítés csak abban az esetben, ha megfelel az Áfa tv. előírásainak (ez utóbbi előírás pedig 2013.01.01-től került be a szabályozásba).

 

Áfa mentes átruházás feltételei

Az Áfa tv. 17.§. (4) bekezdése szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás az adóalany általi üzletág-átruházás esetében, feltéve, hogy az a 18. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik, és a szerző az üzletágat a további működtetés céljából szerzi meg.

Tehát ha a fent említett jogszabályhely előírásai betartásra kerülnek, az adóalany általi üzletág-átruházást nem terheli fizetendő áfa. Nézzük meg ezeket a feltételeket.

Az üzletág-átruházás útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:

  • a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;
  • b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek – a 18.§. (2) bekezdésben említett eltéréssel – a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
  • c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

Üzletág-átruházás esetében további feltétel, hogy

a) az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás, és
b) ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmaz

  • ba) amelyre vonatkozóan az üzletágat átruházó adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával, vagy
  • bb) amelynek értékesítése az üzletág-átruházás időpontjában a 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja hatálya alá tartozna,
  • az üzletágat megszerző adóalany a 88. § szerinti adófizetési kötelezettséget válasszon. Az üzletágat megszerző adóalanynak ezen választásáról legkésőbb azon a napon kell bejelentést tennie az állami adóhatóságnak, amelyen a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás beállna, ha a 17. § (4) bekezdése nem lenne alkalmazható.

Az elévülési időn belül a szerzővel együtt egyetemleges felelősség terheli az üzletágat átruházó adóalanyt, azon e törvényben szabályozott kötelezettségek teljesítéséért, amelyek az (1) bekezdés b) pontjában említett vagyonhoz fűződően a szerzésig bezárólag keletkeztek (18.§. (2) bek.).

Ha a fentiek közül értelemszerűen alkalmazandó feltételek bármelyike nem teljesül, az üzletág-átruházásra vonatkozóan a feltétel nem teljesülésekor a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás haladéktalanul beáll.

Az üzletág átruházásról javasolt a feleknek olyan írásos szerződést kötniük, amelyben:

  • belefoglalják a fenti kötelezettségek vállalását,
  • pontosan meghatározzák az üzletágat, és hogy milyen elemek tartoznak hozzá, valamint ehhez tételes leltárfelvételi íveket is mellékelnek.

Áfa tv. 135.§. (4) bekezdés – Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok

Abban az esetben, ha a tárgyi eszközt a 17. § szerinti üzletág-átruházás keretében naptári év közben szerzi meg az üzletágat megszerző adóalany oly módon, hogy a terméket változatlanul tárgyi eszközként használja, a (2) bekezdés alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a tárgyi eszközt a szerzés évében mind az üzletágat átruházó adóalany, mind az üzletágat megszerző adóalany a naptári év teljes időtartamában használta azzal, hogy a számítást időarányosan kell elvégezni.

Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő, Tax Revolutions Kft. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.