Választani kell: kata vagy eva?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áfa miatt még idén érdemes dönteniük az evásoknak, hogy kisadózók lesznek-e. Hogyan számoljanak? Mi lesz az iparűzési adóval? Ehhez nyújtunk támpontokat, melyekből kiderül: akkor érdemes a katát választani, ha az éves bevétel közel van a 6 millió forinthoz.
A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozók közterheinek összehasonlítása fontos kérdés napjainkban. A KATA 2013-tól alkalmazható majd és év közben is be lehet lépni a rendszerébe. (De ez nem minden esetben valósítható meg az áfa miatt.)
Melyiket válasszunk, mire figyeljünk?
Az evások közül csak azokkal foglalkozhatunk most, akik jelenleg is bevételi nyilvántartást vezetnek. Így a két adózói kör nagyjából összehasonlítható lesz. Ez az adózói csoport az egyéni vállalkozók, és a betéti társaságok, valamint a közkereseti társaságok közül a bevételi nyilvántartást választók körét jelenti az evában.
Véleményem szerint nem hangsúlyozzák eléggé, hogy adószámos magánszemély nem választhatja a KATA rendszerét, – ezt közvetett módon tartalmazza a jogszabály – de ugyanakkor azt sem szabják meg, hogy mióta kell egyéni vállalkozónak lenni a választásához. Ebből adódóan azok a magánszemélyek, akik szeretnének ezen a kedvező módon adózni, sürgősen jelentkezzenek be az önkormányzathoz egyéni vállalkozónak! Az viszont egyértelmű, hogy aki a következő tevékenységeket végzi,
a) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység,
b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége,
c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése,
az nem jelentkezhet be kisadózóként.
A legnagyobb különbségnek nevezhető az egyszerűsített vállalkozói adó és a kisadózó vállalkozások tételes adója között, hogy az evát az általános szabályok szerint felszámított áfa mellett, a katát pedig alanyi adómentesként szabad alkalmazni. Ez valójában nem előírás, de másként nincs értelme. Ebből következik az általános forgalmi adó rendszerében az átjelentkezés szükségessége, ha a két adónem között váltunk a jövő évtől. A bejelentést el kell végezni még 2012. december 31-e előtt még akkor is, ha az ünnepek miatt mindenki szabadságra megy. Az alanyi adómentességet nem lehet év közben választani, kivéve a tevékenységet kezdőket. (Lehet, hogy nem gondoltak az áfával való összefüggésekre?)
Hogyan számoljunk?
Amennyiben egy 5.800.000 forint + áfás bevételt elérő, egyedül dolgozó, főfoglalkozású egyéni vállalkozót veszünk példaként, akkor a 37% evából 27%-ot vehetünk a fizetendő áfával egyenértékűnek, és a maradék 10% a jövedelemadónak felel meg. (Ez egy leegyszerűsítés, amely a lényegen nem változtat!)
5.800.000 * 1,27 * 0,37 = 7.366.000 * 0,37 = 2.725.420 forint a befizetendő egyszerűsített vállalkozói adó. Ebből 7.366.000 – 5.800.000 = 1.566.000 forintot a felszámított általános forgalmi adó fedez. Ez egyben azt is jelenti, hogy elvileg az evások is fizetik az áfát, példánkban az 1.566.000 Ft-ot.
Jövedelem jellegű adónak tekinthető az evából 2.725.420 – 1.566.000 = 1.159.420 forint, amely fedezi
- a vállalkozó által (viszonylag) rendszeresen felvett jövedelem teljes személyi jövedelemadóját,
- a vállalkozónak a garantált bérminimum felett felvett jövedelme járulékait, (bár önként fizethet magasabb járulékot is, de mindig azonos összegben)
- az osztalék jellegű jövedelem – azért e kifejezés, mert az egyéni vállalkozónál másként hívják, – személyi jövedelemadóját és egészségügyi hozzájárulását,
- a nyereség adóját (szja vagy társasági adó),
- az iparűzési adó alapja (80-50) 30%-ának megfelelő adót.
Ha ugyanezen vállalkozó 5.800.000 forint alanyi adómentes bevételt ér el 2013-ban, akkor a tételes adója (havi 50 ezer) 600.000 : 5.800.000 * 100 = 10,34%. Hozzáteszem, hogy minél kisebb az éves bevétel, annál nagyobb az adókulcs. (Például évi 3.000.000 Ft bevételnél a 600.000 forint tételes adó már 20%-ot jelent, 2.000.000 Ft áfa-mentes bevétenél 30%-ot.)
A tételes adó fedezi:
- a) a vállalkozói személyi jövedelemadót és vállalkozói osztalékalap utáni adót vagy átalányadót,
- b) a társasági adót,
- c) a személyi jövedelemadót, a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást,
- d) szociális hozzájárulási adót és egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást. (A kihirdetett törvény megfogalmazása, lásd 2012. évi Magyar közlöny 136.sz.)
Cégautó-adót akkor fizetnek, ha a vállalkozás van bejegyezve az autó tulajdonosaként vagy üzembentartójaként, vagy azt lízingeli (pénzügyi). Magánszemélynek nem lehet cégautó-adó kötelezettsége, mert nincs költségelszámolás e két adózási formánál.
Nagy különbséget jelent azonban az, hogy az evás egyéni vállalkozónak járulékokat kell fizetnie, általában a garantált bérminimum (108.000 Ft/hó) alapján, amelyről még nem tudjuk, hogy 2013-tól mennyi lesz. Az ez évi adatokkal számítva ez további, havi 57.375 forint közterhet jelent az evás egyéni vállalkozónak, mely éves szinten 688.500 forintot jelent.
Ezt viszont a kata rendszerében nem kell fizetni, és a főállású kisadózó mégis biztosítottnak tekintendő. De az is igaz, hogy csak havi 81.300 forint lesz a katá-ban az ellátások alapja, az evás vállalkozó 108.000 forintjával szemben. Ez nyugdíjazás előtt nem szerencsés.
Így a példánk szerinti egyéni vállalkozó 688.500 forint járulékot fizet, míg a katát választva 0 forintot.
Mennyi az iparűzési adó?
Az iparűzési adó tekintetében a példabeli evás egyéni vállalkozónál az áfás bevétel 50%-a lesz az adóalap. 5.800.000 * 1,27 : 2 = 3.683.000 Ft. Ha 2%-osnak tekintjük az iparűzési adó mértékét, – melyről még nincs konkrét információnk október végén, – akkor az evásnak3.683.000 * 0,02 = 73.660 forint lesz az éves adója.
A kata rendszerében a kisadózó vállalkozó választhatja az iparűzési adó diktált adóalapját, ha ezt a teljes katás időszakára teszi. Ebben az esetben 2.500.000 forint lesz az adóalapja, ami annál kedvezőbb, minél közelebb van az alanyi adómentes bevétel a 6 millió forinthoz. Mivel a példabeli vállalkozónk egyedül dolgozik, ezért nem valószínű, hogy lenne egy másik városban is telephelye, mert akkor ott is 2.500 ezer forint adóalap után kellene fizetnie. Ha mégis két önkormányzat lenne érintett, akkor sürgősen szüntesse meg az egyik telephelyet!
Tehát alapesetben (egy székhely alapján) 2.500.000 * 0,02 = 50.000 forint lesz a kisadózó vállalkozónak az éves iparűzési adója a példánkban.
Azonban, ha a vállalkozó bevétele például csak 3.000.000 forint, akkor már az eva rendszerében fizet kevesebb iparűzési adót (3.000.000 * 1,27 : 2 * 0,02 = 38.100 Ft), ha a kisadózó vállalkozó a diktált 2.500.000 forint adóalapot választotta a rendszerbe való belépésekor, s így az adója 50.000 Ft. Alapvető következtetés, hogy 5 milliós bevétel alatt kedvezőtlen a diktált iparűzési adóalap a kisadózó számára.
| Kinek érdemes a katát választani?
Néhány vállalkozónak 2013-tól ez lesz a legkedvezőbb adózási módszer. Hogy pontosan kiknek, arról Kovácsné Álmosdy Judit előző cikkét itt olvashatja.
|
Véleményem szerint a kisadózónak nem kötelező a diktált adóalapot választani, hanem alkalmazhatja a másik két módszer valamelyikét is (lásd a helyi adókról szóló törvény 39.§-át és 39/A.§-át), például a bevétel 80%-át. A példa végigvezetése miatt azonban most ezekről ne beszéljünk! Megjegyzem, hogy a három módszer közötti választás az evásra is vonatkozik, ha megnézzük a jelenlegi módosítást.
Az iparűzési adóalap meghatározásának módszerei közötti választás ugyan lehetővé teszi az általános szabályok alkalmazását is mindkét adónemnél, de akkor nyilvántartást kell vezetni az adóalapból levonható tételekről is, (eladott áruk, közvetített szolgáltatások, vásárolt anyagok,) s ezzel kibővül a nyilvántartási kötelezettség, ami az egyik előnye ezeknek az adózási módoknak. A másik oldalról viszont az is tény, hogy a 6 millió forintos éves forgalmú kisvállalkozásoknak nem szokott ilyen tételük lenni, legfeljebb egy pici anyagköltség.
A példánk szerinti egyéni vállalkozó 73 660 forint, míg a katát választó 50 000 forint iparűzési adót fizet.
Hol billen a mérleg a kata felé?
Mindkét adózási módszerről elmondható, hogy azonos bevételi szintet feltételezve akkor tekinthető kedvezőnek, ha alacsony a költségszint (maximum 20-23%), és nincs a vállalkozón kívül foglalkozatott magánszemély. Ha ez a feltétel nem teljesül, akkor mindkét esetben alacsony szintű jövedelem marad a vállalkozónál.
Tíz egyéni vállalkozó és tíz jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tényleges adatai alapján végeztem összehasonlító számításokat az eva és a tételes kisadóra vonatkozóan. A nyugdíjas vállalkozók és a kisebb bevételt elérők esetében nagyon meg kell gondolni (kiszámolni) az áttérés előnyeit és hátrányait.
A főállású – havi 400-500 ezer forint bevételt elérő – vállalkozóknak érdemes áttérnie az eváról a tételes kisadóra. Az áttérést követően havi 55.000-80.000 forinttal több maradhat náluk attól függően, hogy
- van-e alkalmazottjuk,
- egyetlen telephelyen működnek-e,
- várható-e a bevétel hirtelen növekedése,
- mekkora arányt képviselnek a kiadások a bevételekhez képest, stb.
Nem ismétlem meg az összesítő számítást, mert ilyen példa a valóságban nincs. Eltérítik egymástól a megmaradó jövedelmet például a helyi adók (építmény, telek, stb.), vagy az a különbség, hogy a vállalkozáshoz használnak-e gépkocsit, saját lakásban végzik-e a tevékenységet, mennyi a telefon- és internet használat, stb.
A kisadózó vállalkozások tételes adója abban az esetben kedvezőbb az egyszerűsített vállalkozói adónál, ha az éves bevétel közel van a kata felső értékhatárához, azaz a 6 millió forinthoz, és ez viszonylag biztonsággal tartható. Bár túlléphető ugyan, de a következmények nem érik meg. (Erről már írtam a múltkor.)
Megfelelő jövedelmet biztosít, ha nincs alkalmazott, aki évi mintegy 1.665 ezer forintba kerül, ha csupán a garantált bérminimumot veszem figyelembe. Egyébként ez mindkét adózási módnál így van, hiszen a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó közterheit mindkét esetben ugyanúgy kell befizetni.
Alacsonyabb 1-2-3 milliós éves bevétel esetén már megfontolandó a tételes adó választása, hiszen az adó fix összegű, és nem függ a bevételtől. Az iparűzési adó alapjának megállapításához pedig a 80%-os szabályt célszerű használni ilyen esetben.
Az egyszerűsített vállalkozói adó alkalmazásának felső értékhatára 30 millió forint.
