Valódi és nem valódi áfamentes ügyletekhez kapcsolódó adólevonás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szakirodalmat rendszeresen olvasók számára ismerősen hangozhat a valódi és a nem valódi adómentes ügylet kifejezés, akiknek pedig újdonságként hatnak az előbbi fogalmak, számukra is rögtön érthető lesz, hogy miről szól az alábbi cikk.

Valódi adómentes ügyletekről akkor beszélünk, amikor bár a számlánkat adómentesen állíthatjuk ki, azonban ez nem zárja ki, hogy az értékesítéshez kapcsolódóan ránk áthárított előzetesen felszámított adót ne vonhassunk le. Röviden megfogalmazva, bizonyos adómentes ügyletek esetén is élhetünk adólevonási jogunkkal.

A törvényi szabályok szerint a valódi adómentes ügyletek is két alcsoportra oszthatók. Az első csoportot azok az ügyletek jelentik, amelyek minden esetben adólevonási jogot nyújtanak, nincs semmilyen megkötés, plusz feltétel, csavar aminek teljesülnie kell a levonáshoz. Értelemszerűen a második csoportba azok az ügyletek tartoznak, amelyek alapesetben nem minősülnek valódi adómentes ügyletnek, azonban ha bizonyos megkötések teljesülnek, akkor mégis élhet az adóalany levonási jogával. Utóbbi alcsoport klasszikus példája, amikor pénzügyi jellegű szolgáltatást nyújt az adóalany harmadik országban letelepedett megrendelőnek, vagy ha a megrendelő bár nem telepedett le harmadik országban, de a szolgáltatás export keretében értékesített termékhez vagy export bérmunkához kapcsolódik.

Szintén valódi adómentes ügyletek között …


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.


Kapcsolódó cikkek

2020. augusztus 17.

Az áfalevonási jog speciális esetei

Az adólevonási jog az egyik legfontosabb jog, amely az adóalanyokat megilleti az áfa rendszerében. Amennyiben nem lenne lehetőség az áthárított adó levonási adó levonására, akkor sokkal inkább kumulálódó adó lenne az áfa, mint hozzáadott érték típusú adó. A levonásnak köszönhető, hogy az adókötelezettség csak a hozzáadott értéket terheli. A hozzáadott értékre utaló elnevezés az adónem magyar elnevezésében nem jelenik meg olyan szemléletesen, mint mondjuk a német vagy angol nyelvben, hiszen a német is mehrwert-ként (többletértékként), az angol value added-ként (hozzáadott értékként) említi az adót, míg a Közösségi jog is hozzáadott érték típusú adónak nevezi az általános forgalmi adót.

A magyar Áfa tv. 120. §-a tartalmazza az adólevonási jog alapjait. E szerint az adóalany abban a mértékben, amilyen mértékben a terméket, szolgáltatást adóalany minőségben adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja a rá áthárított adót.

Az adólevonási jog nem csupán az ún. egyenes adózású ügyletek, de a fordított adózású ügyletek esetében is megilleti az adóalanyt. Fordított adóz…

2020. augusztus 24.

Az áfalevonási jog tárgyi feltételei

Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeit az Áfa tv. 127. §-a részletezi. Ez alapján fő szabály szerint számlára van szükség, amely a megrendelő személyes rendelkezésére áll és a nevére szól. Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve olyan fordított adózás alá eső ügylet esetén névre szóló számla szükséges, azonban ha számla mégsem állna a megrendelő rendelkezésére, akkor minden olyan okirat alkalmas a levonási jog érvényesítésére, amely a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükséges.

A termékimport azért tekinthető kicsit speciális ügyletnek, mert vannak olyan adóalanyok, amelyek nem maguk intézik a vámügyleteiket, hanem ún. közvetett vámjogi képviselőt bíznak meg ezzel, aki akár a vámáfa megfizetését is teljesíti az adóalany helyett. Ezen túl van olyan adózói kör, aki tudja alkalmazni a fordított adózás szabályait ilyen típusú ügyleteire. A törvény szerint termékimporthoz kapcsolódó levonható adó gyakorolható vámhatósági értesítés alapján, ha ezt jogszabály írja elő, valamit névre szóló – az adó megfizetését igazoló – határozat alapján, illetve ha az adót közvetett vámjogi képviselő fizette meg, akkor a vámjogi kép…

2019. november 29.

Ezeket az adatokat ellenőrizze áfalevonási joga érdekében!

Ha a társaság nem készült fel időben, az adóellenőrzést követően megrökönyödve olvashatja a NAV jegyzőkönyvét és határozatát, amelyben az adóhatóság – bizonyos objektív körülményekre és elvárható körültekintés hiányára hivatkozva – elvitatja a befogadott számlában szereplő általánosforgalmiadó-levonási jogot. Sőt az adóhatóság még adóbírságot is kiszabhat, miközben a teljesítés rendben megtörtént. Ennek oka, hogy a jogszabályok előírnak egy üzleti ellenőrzési eljárást, amely a számla tartalmának hitelességét – azaz a tényleges teljesítés számla adattartalmával való összhangját – biztosítja, amely kiterjedhet az üzleti partner bizonyos fokú minősítésére is.

Ha pedig az üzleti ellenőrzési eljárás elmarad és a partner – anélkül, hogy a cégnek erről tudomása lett volna – esetleg adóelkerülő magatartást tanúsított, akkor az adóhatóság a körültekintés hiányában is megállapítást tehet általános forgalmi adóban, vagy rosszabb esetben társasági adónemben is.

Milyen NAV-kompatibilis ellenőrzési pontokat lehet beépíteni új üzleti partner esetén?

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a fenti problémákat megelőzendő milyen ellenőrzéseket javasolt e…